2019 november 12., kedd
Résztvevők az 1848-49-es szabadságharc kitörésének 168. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a szabadságharcosok tiszteletére állított emlékműnél a székelyföldi Nyergestetőn 2016. március 15-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

’48–’49 egyik utolsó ütközetére emlékeztek Székelyföldön

Share

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékeztek szombaton a székelyföldi Nyergestetőn. A megemlékezés alkalmával Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár avatta fel azt a parkolót, amely a magyar állam támogatásával épült, és az emlékhely kulturált látogatását teszi lehetővé.

A Nyergestetőn elesett hősök emlékére emelt obeliszk mellett tartott beszédében Potápi Árpád János elmondta, hadászati szempontból nem volt nagy jelentősége a székelyek ellenállásának a szabadságharc utolsó napjaiban. Hozzátette azonban, hogy az itt elesettek nemcsak a hazát védték, hanem saját házaikat, családjaikat. Nem volt már hova hátrálniuk – tette hozzá.

Mindenki arra törekszik, hogy családot alapítson, gyermekeit felnevelje, nyugodt öregkort éljen meg. A Nyergestetőn harcoló székelyek mégis hőssé váltak. Tudták, hogy az utókornak áldozzák fel életüket – mondta Potápi Árpád János.

Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője példaértékűnek nevezte, hogy a hegy lábánál fekvő Csíkkozmás lakói ápolták és ápolják az emlékhelyet. Hozzátette: ez a gondosság arra a kopjafa erdőre is kiterjed, amelyet az utóbbi 29 évben állítottak a világ magyarjai, és amely által nemzeti emlékhellyé vált Nyergestető.

Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott szavaira utalva jelentette ki: olykor a lehetetlent kell megpróbálni. A Nyergestető hősei is ezt tették – fűzte hozzá. Szántó László, Csíkkozmás polgármestere kijelentette: a nyergestetői hősök példája azt mutatja, hogy nem adta meg magát a székely, és ezt ezután sem fogja megtenni.

A Csíkszék és Háromszék közötti Nyergestetőn zajlott 1849 augusztus elsején az a csata, amely a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő szimbólumává vált. A Tuzson János őrnagy által vezetett mintegy 200 fős székely csapatnak önfeláldozó harccal sikerült rövid időre feltartóztatnia a mintegy 1200 fős összevont osztrák-orosz csapatok csíkszéki behatolását.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

SZATMÁR ÉS SZILÁGY MEGYÉBEN TURNÉZIK AZ OSONÓ SZÍNHÁZMŰHELY

Szeptember 16. és 20. között a Román Nemzeti Kulturális Alap/Administraţia Fondului Cultural Naţional támogatásával tíz …

Egy hozzászólás van

  1. Dávid Szaniszla

    Nem ez az egyetlen dolog odaát, amit a Magyar Kormány adott az erdélyi embereknek! Isten áldja meg ezért!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.