2017 október 24., kedd
Fülöp Attila az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára / fotó: PolgárPortál (Mészáros Péter)

A hazai nemzetiségek is elítélik az új ukrán oktatási törvényt – Fülöp Attila helyettes-államtitkárt kérdeztük

Share

Miközben háromszorosára emelkedett a magyarországi nemzetiségek költségvetési támogatásának összege 2010 óta, illetve a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a 13 nemzetiség jogbiztonságban éljen, addig ugyanezt a pozitív hozzáállást nem minden esetben tapasztalhatjuk a környező országok részéről a határon túl élő magyarok irányában. Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága keddi ülésén elfogadott állásfoglalása azonban magasabb, szimbolikus szintre emelheti az új ukrán törvény 7. cikkelye elleni diplomáciai erőfeszítéseket és segítheti a külügyminisztérium küzdelmét is – mondta el a PolgárPortálnak Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Magyarországon jelenleg 13 őshonos nemzetiségnek, köztük az ukrán közösségnek van elismert jogi státusza. „A magyar kormány az elmúlt hét évben pozitív példát mutatva mindenben segítette a nemzetiségeket, hogy békében, kiszámítható jogbiztonságban ápolhassák kultúrájukat, hagyományaikat és anyanyelvüket. Ezért is fontos, hogy a kisebbségi jogokat biztosító törvények mellett ma a 2010-es összegekhez képest háromszor annyi támogatást kapnak közvetlenül, illetve pályázati úton a nemzetiségek önkormányzatai, intézményei és civil szervezetei” – fejtette ki véleményét portálunknak Fülöp Attila.

Míg 2010-ben 3,6 milliárd, a 2018-as költségvetésben már 10,4 milliárd forint lett elkülönítve az nemzetiségi önkormányzatoknak, köznevelési intézményeiknek (jelenleg 84, nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nemzetiségi iskoláról és óvodáról beszélünk) és a különböző civil szervezeteknek. Ennek egy része rögzített költség, másik része pedig pályáztatás útján érhető el. Ez utóbbi kiírást, melynek keretei közt közel 1,5 milliárd forintot osztanak szét a nemzetiségi civil programokra négy kategóriában, éppen néhány napja hirdette mag az EMMI. Fontos, hogy ez utóbbi összeg is folyamatosan növekszik. (2014-ben 266 millió forint volt.)

A helyettes államtitkár szerint „a példaértékű együttműködésnek az elismerése is egyben az, hogy az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága keddi ülésén elfogadott állásfoglalásában kimondta: támogatja a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló magyar országgyűlési határozatban foglaltakat.” Ugyanakkor mindez „jelzésértékű kell, hogy legyen az ukrán félnek is.”

A PolgárPortál érdeklődésére, miszerint nem merült-e fel az, hogy az itt élő ukrán nemzetiséget „büntessék”, esetleg a forrásokból kizárják az új ukrán oktatási törvény miatt, Fülöp Attila határozott nemmel válaszolt. Visszautasított minden olyan találgatást, amely ezzel kapcsolatos, mert véleménye szerint a magyar kormányzatnak továbbra is a partnerséget kell példaértékűen képviselnie, ugyanakkor minden más lehetséges fórumon küzdenie kell a más országokban a kisebbségben élő magyarokat ért jogfosztások ellen.

„Nekünk fontos, hogy anyanyelven tanulhatnak az ukrán, a szlovák, a német, vagy a többi nemzetiséghez tartozó gyermekek; vagy az, hogy teljes jogbiztonságban ápolhatják a kultúrájukat. A magyar nemzetiségi politika mindig is pozitív példa volt és lesz, és ez így van akkor is, ha Kárpátalján problémák vannak. Ugyanakkor joggal várjuk el, hogy az ukrán fél is hasonlóan álljon a magyar kisebbséghez.” – fejtette ki ezzel kapcsolatban a véleményét Fülöp Attila, majd hozzátette: a külügy mellett az EMMI is mindent megtesz azért, hogy az új ukrán oktatási törvény nyilvánvalóan emberi jogokat sértő 7. cikkelye, amely megakadályozná a felsős osztályoktól kezdve az anyanyelven, a mi esetünkben a magyar nyelven való tanulást, ne léphessen életbe.

Fülöp Attila bízik abban, hogy az itt élő nemzetiségek, illetve az ukrán kisebbség vezetőinek tiltakozó szava elér majd Kijevig, hiszen ők az érdekképviselet mellett fontos szerepet játszanak az anyaországgal való kapcsolattartásban is.

Felidézte továbbá azt is, hogy Ukrajnába évek óta szerveznek segélyszállítmányokat és Magyarország kivette a részét a sebesült ukrán katonák magyarországi rehabilitációjából is. Sőt, éppen a múlt héten ért véget az a táboroztatási program, melynek keretei közt a háborús konfliktusban érintett családok gyermekei nyaralhattak Magyarországon, három év alatt közel 2000 gyerek.

„Bízunk benne, hogy Magyarország példaértékű nemzetiségi politikája, a szószólók, illetve az ukrán nemzetiségi önkormányzat vezetőinek erőteljes fellépése segíteni tudja hazánk diplomáciai erőfeszítéseit az ügy megnyugtató megoldása érdekében, és végül nem lép életbe a nyilvánvalóan emberi jogokat sértő hetedik cikkely.”

Fülöp Attila végül felhívta a figyelmet: szimbolikus, hogy az itt élő nemzetiségek vezetői éppen szeptember 26-án, „A Nyelvek Európai Napján” – amely az Unióban beszélt sokféle nyelv, a nyelvi sokszínűség ünnepe – támogatták a magyar Országgyűlésnek az ukrán oktatási törvénymódosítást elítélő határozatát.

PolgárPortál

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Nagy Ervin filozófus-politológus, a Polgár Portál felelős kiadója, állandó szerzője. Közíróként rendszeresen publikál más blogjain (http://nagyervinfilozofus.blogspot.hu/), az Aracs Délvidéki Közéleti Folyóiratban, illetve a Magyar Hírlapban. Megbízott egyetemi előadó, számos felnőttképzéssel foglalkozó iskola tanára. A liberalizmus illúziói (Attraktor, 2014) és az Omladozó téveszmék (Attraktor 2016) című könyvek szerzője.
Share

Esetleg más?

Varga-Bíró Tamás: Kapcsoljátok le a Nyugati Fényt!

Kapcsoljátok le a Nyugati Fényt! Bántja a szememet. Pontosan azóta, amióta a „Liberté, Égalité, Fraternité” …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.