2018 december 17., hétfő
Rajkai Zoltán és Takátsy Péter (MTI/Szigetváry Zsolt)

A helyes nyelvhasználatra tanít a jó szinkron

Share

Inke László, Bujtor István, Láng József – megannyi híres hang. Külföldi filmsztároknak kölcsönözték hangjukat a magyar szinkron elmúlt évtizedeiben. Napjainkban azonban már többször megkérdőjeleződött a szinkronizálás léte, különösen akkor, amikor az idegen nyelvek tanulásában nincsenek túl jó helyzetben a magyarok. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában az is kiderült, a jó magyar szinkron akár „tanítómesterré” is válhat.

Nem szinkronszínész, hanem szinkronizáló színész – Ráksi Katalin, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének titkára szerint az utóbbi forma a helyes, de nem ezért szokott elmosolyodni, amikor egy szinkronképzést hirdető plakáton azt látja, hogy két hét alatt szinkronszínész lehet a jelentkezőből. Ezzel együtt nem érzi felhígultnak a szakmát, még akkor sem, ha sokan keresetkiegészítésnek tekintik a szinkronizálást – mondta.

A szakszervezet célja, hogy a jelenlegi alacsony honoráriumok növekedjenek. Az alapszervezet azt már elérte Rajkai Zoltán vezetésével, hogy a szinkronok után is járjon jogdíj, de ezen a téren még sok a tennivaló, főleg a sorozatok és az azokat adó tévéknél – jelentette ki Ráksi Katalin.

„Vallom, hogy a magyar szinkron olyannyira része a magyar kultúrának, hogy nyelvvédelem és az esélyegyenlőség védelmében törvényjavaslatot készülünk benyújtani a parlamentnek, hogy kötelező legyen a szinkronizált tartalomhoz való hozzáférés. De közben nem vitatjuk az eredeti nyelven, feliratosan hozzáférhető filmek jogosságát” – ezt nyilatkozta tavaly ősszel egy hírportálnak Rajkai Zoltán.

Ezzel kapcsolatban a műsorban megjegyezte: a technika ma már lehetővé teszi azt, hogy egy gombnyomással a kiválasztott felirattal nézzen valaki egy filmet, azonban úgy véli, a szinkronizálás a kultúra része, ezért óvni, védeni és ápolni kell, még úgy is, hogy a szinkronizálás alapvetően a média üzleti része, nem kulturális örökség.

Olcsó a tekercsdíj

Piaci alapon pedig könnyen megszüntethető, ezért kellene kötelezővé tenni a szinkronizálást, valamint annak a hozzáférését – folytatta a gondolatmenetét a színész arról, miért akarja benyújtani a törvényjavaslatot.

Rajkai Zoltán úgy fogalmazott: kínai bérmunka színvonalán van az anyagi megbecsülése a szakmának, nagyon alacsony a díjazás alapjának számító tekercsdíj – ez a filmtekercsre utal, a mai stúdiók hiába digitalizáltak, a díjazás alapja ez maradt – ismertette Rajkai Zoltán.

Emellett az elmúlt évtizedek alatt végbement egy minőségromlás a területen, egyre több anyagot kellett egyre gyorsabban szinkronizálni, ez pedig azt is jelentette, hogy olyan emberek csöppentek bele a szinkron világába, akik „innen-onnan” jöttek, olyanokat is foglalkoztatnak, aki „tudja használni a Google-fordítót”.

Kiemelte: arányaiban több a silány munka a szinkronizálásban, épp ezért akarják egy törvényileg biztosított minőségbiztosítási rendszer irányába terelni ennek a szakmának minden területét.

Magyarra tanít a jó szinkron

A szinkron anyanyelvápoló szerepét Ráksi Katalin is megerősítette: ő Konrád Antal színészt idézve úgy fogalmazott, sokan a televízióból tanulnak meg magyarul, ezért nem mindegy, hogyan beszélnek a magyar szinkronszínészek.

Góz Tamást, a Szinkronikum Egyesület vezetőjét a szinkrontörvénnyel kapcsolatban telefonon keresték meg, és a műsorban fogalmazott: vagy törvénnyel, vagy anélkül, létre fog jönni egy összefogás a magyar szinkronért, ebbe pedig bevonnák a nézőket is, hiszen – megfogalmazása szerint – „ők döntenek a távirányítóval”. A nyelvtanulással kapcsolatban egy felvetésre válaszolva úgy vélte, ma már mindenki eldöntheti egy gombnyomással, hogy a feliratos verziót vagy a szinkronizáltat választja, és emellett úgy véli, a jó szinkron tanít is a magyar nyelvre.

Az egyesület által rendezendő Szinkronikum Gálával kapcsolatban elmondta a műsorban: szeptember 1-jén, a Kőrösi Művelődési Központban lesz egy egész napos program, a Színházi Dolgozók Szakszervezete szinkron alapszervezetével közösen rendezi meg immáron második alkalommal. Idén is köszöntik a szinkronszínészeket, újdonság, hogy két szinkronrendezőt köszöntenek életműdíjjal.

Életműdíjakat először 2015-ben adtak át a magyar szinkron egy jeles évfordulóján, ugyanis 1935-ben készült el az első magyar szinkron, a Négy és fél muskétás című német filmhez. Ennek érdekessége, hogy a legendás Lakner Antal fordította a szöveget, ő nyolc napon át egy szobába bezárkózva igazította a magyar hangokat a képkockára – idézte fel a magyar szinkron megszületését  Ráksi Katalin.

forrás: Kossuth Rádió / hirado.hu

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Turnéra indul a Csíksomlyói passió

A csíksomlyói hegynyeregben mutatta be a Csíksomlyói passiót a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar …

Egy hozzászólás van

  1. A szinkron passzívvá tesz, öli a kreativitást és az eredeti nyelv élvezete helyett, bizonytalan minőségű fordításokkal rongálja a műveket. Igényes ember csak feliratos filmet néz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.