2020 augusztus 4., kedd
Szijártó István

A Százak Tanácsa sorskérdéseinkről Dunaszerdahelyen

Share

Szijártó IstvánA Százak Tanácsának ügyvivő elnöke és négy további tagja szeptember 10-én a dunaszerdahelyi kultúrházban mintegy ötven érdeklődővel találkozott. Albert Gábor író, szerkesztő, Naszlady Attila kardiológus professzor, Németh Mária művelődéstörténész, egyetemi tanár, May Attila mérnök, vívó olimpikon és Szijártó István irodalomtörténész dunaszerdahelyi szervezetek meghívására érkezett a városba egy beszélgetésre: a nemzeti sorskérdéseinkről.

Szijártó István ügyvivő elnök bevezetőjében elmondta, Erdély és Délvidék után örömmel jöttek Felvidékre is bemutatni, milyen értékeket tart fontosnak a testület, amely 150 civil szervezet bizalmát élvezi. Tagjai havonta egyszer, minden hónap első csütörtök napján találkoznak székhelyükön, a Magyarság Házában, a budai várkerületben.

A Százak Tanácsa a Magyarok Világszövetségének egyik testületeként néhai Fekete Gyula (1922-2010), író szociográfus kezdeményezésére alakult, és a döntést a megalakulásról az MVSZ  kihelyezett elnökségi ülésén, éppen Dunaszerdahelyen hozták meg 1996-ban. Ekkor született meg az ajánlás, amely hangsúlyozottan a pártokon túli, a hatalom önkényének kiszolgáltatott civil szervezeteket szólította meg, mert „elképzelni is nehéz valóságos, önvédelemre, a megmaradás és felemelkedés szolgálatára is kész és képes nemzeti összefogást ennek a legnagyobb tábornak a képviselete nélkül”. Ez olvasható Fekete Gyula írásában, a Százak Tanácsa létrejöttéről, www.szazaktanacsa.hu oldalon. Ugyanitt olvasható, kik voltak 1999-ben a tanács tagjai: magyarországi köztiszteletben álló, hiteles személyiségek, és sajnos egyre hosszabb azok névsora, akik haláluk után a Százak Tanácsának örökös tagjai lettek.

A Százak Tanácsa Közhasznú Egyesületet 2004-ben jegyezték be, alapító elnöke Fekete Gyula lett. Évente választanak új soros elnökséget, 2013-ban ezt a tisztséget Böjte Csaba, Mózsi Ferenc, dr. Papp Lajos, dr. Sutarski Konrád és dr. Szijártó István (ügyvivő elnök) látja el.

A 2004. december 5-i népszavazás után határozták el, hogy a határon túli magyarság soraiból is választanak tagokat a Százak Tanácsába, Felvidékről Batta György, Dobos László, dr. Duray Miklós és Hrubík Béla lettek a tagjai, állandó meghívottak pedig Albert Sándor, dr. Bastrnák Ferenc és Pogány Erzsébet. Közülük többen a dunaszerdahelyi beszélgetésen is részt vettek.

Izgalmas, lendületes beszélgetés alakult ki a tanács tagjai és a közönség közt.

Dr. Naszlady AttilaElsőként dr. Naszlady Attila kardiológus, a Máltai Szeretetszolgálat országos orvos-vezetője közvetlen hangú okfejtését hallgatta a közönség arról, mit gondol a sorskérdéseinkről, például mi a különbség a haladás és a fejlődés közt, miért a fejlődés jelent az emberiség számára valóban előrelépést. Rámutatott: a kereszténység, a család és a magyarságunk, mint érték elárulása a magyar értelmiségiek bizonyos körében már a huszadik század elején tetten érhető volt, úgy ahogy most tapasztaljuk, mekkora erővel akarnak csírájában elfojtani minden igyekezetet, hogy a nemzeti érdekeink előtérbe kerüljenek.

Albert Gábor, József Attila-díjas író, szerkesztő, az irodalmi életből merített izgalmas példákon mutatta be: a nemzetet mentálisan kell felkészíteni, hogy saját sorsát igazgatni tudja. És erre a kultúra a legfontosabb eszköz, hiszen a kultúra művelése azt jelenti, keressük a választ, mi végre élünk a világban. Fontos tudni, mi történt velünk, legalább a legutóbbi 150 évvel tisztában kellene lennünk. Felidézte, hogy az 1983-ban megjelent Emelt fővel című esszékötetében a belső emigrációról írt, a kutatásai során ekkor találkozott azzal a gondolattal, hogy ha egy közösség elveszíti egyharmadát, és a maradék kétharmad elfeledkezik az elveszítettekről, akkor az a közösség megszűnésre van ítélve.

A határon túli magyarság megmaradása tehát az egész magyar nemzet megmaradásának záloga, és eljutott arra a felismerésre, hogy mentálisan erős, öntudatos Magyarországra van szükség.

Kovácsné Németh MáriaKovácsné Németh Mária a győri pedagógiai főiskola igazgatója volt, jelenleg a komáromi Selye János Egyetem tanára. Beszámolt egy friss élményéről: a nyáron nyugati magyaroknak tartott továbbképzésen vett részt, számos példával találkozott annak igazolására, hogy a magyar nyelv megtartó erő minden nemzet számára. Feltette a kérdést, jó-e hogy van iskola, és hogy vajon a hallgatóság tudatosítja-e, hogy a tankötelezettséget nálunk mindössze 150 éve vezették be? Felvidéken éppen azért, mert sűrűn lakott terület volt, különösen sok iskola működött. Az oktatás, nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet.

May Attila olimpikon a sport jelentőségéről szólt, mert a nemzet sorskérdései közt nem feledkezhetünk el arról, hogy egészséges, erős nemzedékre volna szükség. Ő személyesen támogatja, hogy az iskolában minél több mozgásra legyen lehetőségük a fiataloknak. A tömegsportra ma a jobb anyagi körülmények közt élő társadalmaknak nyílik lehetőségük, példaként említette Németországot, ahol az állam és a családok közösen biztosítják az élsportolók számára a megfelelő hátteret. Elszegényedett társadalomban azonban nem lehet azt várni, hogy egy szülő teremtse elő például a víváshoz szükséges felszerelésre a mintegy félmillió forintot. Az élsportról az a véleménye, hogy elszakadt a valós világtól.

A beszélgetés során a közönség soraiban helyet foglaló Pázmány Péter Ady Endréről tett fel kérdést, aminek köszönhetően élvezetes eszmecsere bontakozott ki Naszlady Attila és Albert Gábor közt, és sok érdekes információt mondott el Szijártó István is arról, hogyan alakult Ady gondolkodása és hogyan változott az elmúlt évtizedekben Ady költészetének megítélése, talán ma már látjuk, milyen sokoldalú, a nemzet és Isten iránt elkötelezett költő volt.

Batta György író elmondta, a Százak Tanácsa összejövetelein nagy örömmel vesz részt, és két témakört ajánlott a hallgatóság figyelmébe: a Szent Korona-tant, és az engesztelő mozgalmat. Nagy Frigyes azokról a tapasztalatairól mondott el néhány példát, amelyeket hitoktatóként a város iskoláiban szerzett.

Hájos Zoltán polgármester köszönetet mondott az elgondolkodtató felvetésekért, beszélgetésért, a szervezők nevében pedig Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszönt el a budapesti vendégektől és a közönségtől. Szijártó István a Százak Tanácsa kiadványaiból egy sorozatot adott át a művelődési intézet könyvtára részére.

Felvidék.ma – Pogány Erzsébet

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Szilágyi Péter: a külhoni magyar oktatásnak szívüggyé kell válnia

A külhoni magyar oktatás megmaradása mindenekfelett azon múlik, hogy igazán szívüggyé tud-e válni – jelentette …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.