2019 november 20., szerda
Az ő történetéből született Kodály Zoltán Háry János című daljátéka, ezt is megirigyelhették a magyaroktól a szlovákok

A szlovák történetírás látványos módon keresi a szlovákok múltját

Share

Az ő történetéből született Kodály Zoltán Háry János című daljátéka, ezt is megirigyelhették a magyaroktól a szlovákok Írásos dokumentumai alapján lehetne meghatározni Skultéty László huszár zászlótartó identitását – mondta Hermann Róbert hadtörténész pénteken az MTI-nek, Babucs Zoltán hadtörténész szerint viszont Skultéty magyarnak tekinthető. Nemrégiben jelent meg angolul a Szlovákia hadtörténete című könyv, amely a mai Szlovákia területén született összes embert szlováknak tekinti.

 

Hermann Róbert, a Magyar Tudományos Akadémia doktora kérdésesnek nevezte, hogy mennyire érvényesült Skultéty idején az etnikai hovatartozás megválasztása. Hangsúlyozta, a huszár zászlótartó önazonosságát személyi lapja alapján sem lehet megállapítani. Az általa visszahagyott írásos dokumentumok perdöntőek lehetnének – tette hozzá. Kiemelte, Skultéty huszárként a magyar nemzeti hagyomány részese, úgy is tekintettek rá mint magyar huszárra. A születési helyéből sem következik, hogy szlováknak vallotta volna magát, de nem zárható ki esetében a kettős identitás sem – állapította meg a hadtörténész. Mint közölte, az alsóbb néprétegek esetében ebben az időszakban szinte értelmezhetetlen az etnikai hovatartozás felvetése, ellentétben a papsággal, a nemességgel vagy a polgársággal.

 

Hermann Róbert rámutatott: a császári és királyi hadseregnek valamennyi huszárezredét Magyarországról állították ki, így ők, ha etnikailag nem is, de hovatartozás alapján magyarnak számítottak. Mint mondta, voltak vegyes legénységű ezredek, az 1848-as Székely Huszárezrednek például két százada románokból állt, más huszárezredek pedig 60-80 százalékban szlovákokból.

 

Emlékeztetett arra, hogy a császári és királyi hadseregben nagyon sokáig nem szabályozták a katonák szolgálati idejét, így előfordulhatott, hogy valaki élete végéig vagy megrokkanásáig katonaként szolgált. Több mint 80 éves katonai pályafutásának nagy részét huszár zászlótartóként töltötte le Skultéty László, őket pedig akkoriban ritkán vitték csatába, mert attól lehetett tartani, hogy a csata hevében az ellenség elragadja a zászlót. Életrajza alapján is nagyon sokszor otthon volt hadjárat idején, a hadgyakorlatokban azonban természetesen részt vett – tette hozzá. Hermann Róbert kitért arra: az udvari propagandának volt a része, amikor I. Ferenc osztrák császár és magyar király kezet fogott és németül elbeszélgetett vele. A huszár zászlótartó fiatalon kikerült családi környezetéből, “elvesztek a gyökerei”, emiatt az ezredben találta meg a családját. Amikor pedig leszerelték, az élete értelme veszett oda, ezért is halhatott meg ezután nem sokkal – fogalmazott.

 

Babucs Zoltán hadtörténész arról beszélt, hogy Skultéty Lászlót születésének 275. évfordulóján tervezik újratemetni nagy pompával szülőfalujában, a szlovákiai Hegyesmajtényban (Mojtín). A történész annak a véleményének adott hangot, hogy a szlovák történetírás “látványos módon keresi a szlovákok múltját”. Példaként hozta fel, hogy nemrégiben jelent meg angolul a Szlovákia hadtörténete című könyv, amely a mai Szlovákia területén született összes embert szlováknak tekinti, így mások mellett Hadik András hadvezért, Csák Máté kiskirályt vagy II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet.

 

Babucs Zoltán beszélt arról, hogy a szlovák történetírás igyekszik hősöket kreálni magának, Skultéty László azonban magyarnak tekinthető, amit az is bizonyíthat, hogy korabeli magyar szokás szerint születésnapja egybeesik névnapjával.

 

Elmondta, Skultéty a Habsburg Birodalom valamennyi fontos hadjáratában részt vett életében, így a hétéves háborúban (1756-1763) harcolt Hadik András híres berlini portyáján, illetve a napóleoni háborúkban, az 1789. október 22-ei, törökök elleni csatában pedig megsebesült, amiért ezüst vitézségi éremmel jutalmazták. Megemlítette, hogy Skultéty László nem fogadta el I. Ferenctől a tiszti kinevezést.

 

Garay János Az obsitos című költeményét is róla mintázta, az ő történetéből született Kodály Zoltán Háry János című daljátéka, ezt is megirigyelhették a magyaroktól a szlovákok – vélekedett.

 

Megemlítette azt is, hogy életéről Safáry Endre és Zachar József írt könyvet Nyolcvan nyár nyeregben címmel, amely 1992-ben jelent meg az Ikva Kiadónál.

 

mti

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Szilágyi Péter: a külhoni magyar oktatásnak szívüggyé kell válnia

A külhoni magyar oktatás megmaradása mindenekfelett azon múlik, hogy igazán szívüggyé tud-e válni – jelentette …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.