2017 július 24., hétfő

A tyúkvásár

Share

A helyi adó hirdeti, hogy eladó tojótyúkok vannak. Egy kicsit a pályafutásuk végén, egy kicsit sápadtak, de még tojnak, és mi az a tíz lej egy tyúkért, amikor két cső kukorica a Gyilkostónál pont ennyi.

Elindult a szervezkedés anyum részéről, a tervezés a számolgatás, és elhangzik az ukáz, hogy tyúkokat kell venni. Válaszom rövid és egyszerű: “Jól van, anyu veszünk.” Igen, ám de kitört az agrárforradalom közben, a mezőn voltunk reggeltől estig és pont a tyúkvásáros napokon mindig későn értünk haza. A rokonság ügyesebb volt, ők hamar bevásároltak maguknak és mintha csak heccelték volna anyumat, szinte minden reggel beszámoltak neki, hogy már hányat tojtak a tyúkok. Anyum csak mondta a számokat, amit a reggeli jelentésekből kapott és éreztette, hogy ha neki is lennének, már hány tojás volna…

Szinte éreztem, hogy a tojáshiány az én nevem után van beírva. Így hát egy reggel hagytunk csapot, papot, slagot, palántát, megállt az élet a mezőn, mert tyúkvásárba indultunk. Meg is volt hamar a vásár, hisz alkudozás nem sok volt, válogatni sem lehetett és miután kihordták a tyúkokat, a kézfogást sem erőltettük. Otthon nagy volt az öröm. Anyum felvette a tyúknéző pozíciót a kerítés mellett és gyönyörködött a tyúkjaiban. Én meg drukkoltam, hogy tojjanak, hisz nagy a hiány, a lemaradás a rokonsághoz képest.

Már volt öt öregebb tyúk és ez a tíz, amit most vettünk, így kész farm lett. És meglett az első tojás is. Mint a trófeát, úgy mutatta anyum. És nekilendültek a tyúkok, tojtak, mint a golyószóró. Anyum meg adta a jelentést hogy már nyolc tojás van, hogy tíz tojás van… Amikor már tizenöt tojás volt, úgy adta a jelentést, hogy “Géza, a csodák nem szűntek meg, hisz megvan a tizenöt tojás és még ülnek a fészken!” Próbáltam magyarázni neki, hogy biztos kikerültek a fényre és kettőt fognak tojni. “Na azt megnézem” –  volt a válasz.

A tyúkok pedig csak tojtak, egyre másra, már tizenhét tojás is volt, és még mindig vártak a sorukra. Anyum egyre jobban örvendett, de láttam, hogy valamit nem ért. Szerintem le is adta már a telefont a rokonságnak, hogy olyan tyúkokat vett, hogy ezek behozzák a lemaradást és utolérik tojásban az övéiket. Na de nincsenek csudák, csak tettre kész unokák, akiknek nem kellett kétszer mondani, hogy amíg a mama előviszi a tojásokat, addig újakat kell betenni a tojófészekbe… Így megvolt a tojások körforgása.

Anyum áldott engemet, a farmot ahonnan vette, és a szerencséjét. No de az áldás hamar megszűnt, amikor rájött a turpisságra, ugyanis a vége fele már készen, dátummal feliratozott tojásokat kezdtek tojni. Könnyezve nevetett és szidott is közben, hogy hogy merünk így kitolni a mamával. Egy csapásra megszűnt a tyúkok tojókedve, de nekünk egész napra jó kedvünk lett. Estére azért behívta a kiesebbik unokáját és egy kis kosár tojással ajándékozta meg, ha már úgyis ilyen sokat tojtak. 

 

Lukács Géza

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Lukács Géza

Latest posts by Lukács Géza (see all)

Share

Esetleg más?

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 3. – A delfinek szerint J.T. Maston volt a legzseniálisabb ember

Kolumbusz nevét mindenki ismeri, J.T. Mastonét senki sem. Pedig ha nincsenek nők és telefonok, akkor …

3 hozzászólás

  1. Lukács Géza

    A Polgár Portál. oldalán szaporítjuk a tojásokat és történeteket .Ha a tojásokat nem is ízlelhették remélem e történet ízlelni fog az oldal olvasótáborának.

  2. Dávid Szaniszla

    Nagyon kedves történet, s csak örülni lehet, hogy ilyen aranyos unokái vannak Anyunak. Azért én hiszek abban, hogy azok a kissé idősebb tyúkok is tojnak tojást, nemcsak a boltban teremnek azok. További sok szerencsét a tojás gyűjtéshez!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.