2017 május 27., szombat
Antall József miniszterelnök eskütételéhez készülődik a Parlamentben. Mögötte az első padsorban foglal helyet Sólyom László (j), az Alkotmánybíróság elnöke és Medgyessy Péter (b), a korábbi kormány miniszterelnök-helyettese. A padsorok közt jön Németh Miklós (k) korábbi miniszterelnök. MTI Fotó: Varga László

„Addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle” – ma lenne 85 éves Antall József

Share

Ezen a napon született 85 évvel ezelőtt Antall József, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke. Több történelmileg nagy jelentőségű eredményt is elért, de voltak gyenge pontjai is. Az szintén egyértelműnek látszik – bármiféle értékítélet nélkül –, hogy manapság egészen másfajta politikusok érhetnek el sikereket – mondta a néhai kormányfő politikai teljesítményét elemző politológus, Simon János.

Ma lenne 85 éves a kommunista rendszer utáni első szabad magyar kormány vezetője, Antall József, aki a XX. századi magyar történelem nagy fordulópontján, több mint negyvenévnyi kommunista hatalom után jutott politikai főszerephez. Feladata a teljesen új helyzetbe került, és ezért teljes átalakulás elé néző országban a hatalmas horderejű változások elindítása és irányítása volt.

Miért pont ő?

Arra a kérdésre, hogy miért épp ő kerülhetett az események középpontjába, miközben csak a pártállam végnapjaiban kapcsolódott be az ellenzéki politizálásba, Simon János politológus a hirado.hu-nak azt mondta, a választ családja múltjában és az egyéniségében érdemes keresni, valamint személyes, baráti segítségek is hozzájárultak politikusi karrierjéhez.

Mint hangsúlyozta, Antal József édesapja nagy nevet szerzett azzal, hogy a második világháború idején kormánybiztosként több tízezer lengyel menekült befogadását intézte sikeresen, majd 1945-től újjáépítési miniszterként dolgozott. Ez Antall Józsefnek is nimbuszt adott a Kádár-korszak ellenzéki köreiben, valamint a nyolcvanas évek végén Csurka István és Csoóri Sándor írók, a későbbi legerősebb rendszerváltó párt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) meghatározó emberei kifejezetten szerették volna – és ehhez támogatást is adtak –, hogy Antall József fontos szerepet kapjon az átalakulásban.

Ahhoz azonban, hogy végül a legfontosabb szerep is neki jutott, egy-két kiemelkedő személy segítsége kevés lett volna, ebbéli sikere leginkább integráló karakterének tudható be. Egyik fő jellemzője a nagyon jó kompromisszumteremtő és konfliktuskezelő képessége volt, ami a kerekasztal-egyeztetéseken sokak számára kiderülhetett. Igaz, ezt az adottságát inkább csak szűkebb, értelmiségi közegben, illetve a pártpolitikai, ellenzéki vezetők világában tudta kamatoztatni, szélesebb körben nem volt képes ilyen jól szót érteni.

Nem sikerült jól a bemutatkozása

Azt is ki lehet talán jelenteni, hogy bölcs gondolatok megfogalmazásában jó volt, de agitálni nem tudott igazán, és ez nem csak társadalmi szinten volt igaz, de akár egy nagyobb pártösszejövetel közönsége előtt is bebizonyosodhatott – mondta a politológus. Simon János szerint kezdetben, amikor Antall József a kisgazdáknál is megfordult, sokan elutasították hosszadalmas, unalmasnak talált beszéde miatt, és hasonló okokból az MDF-es bemutatkozása sem sikerült jól.

Az Ellenzéki Kerekasztalon azonban annál inkább elemében volt, és kifejezetten segítette a pályáját a higgadtsága, integrálóképessége. Később aztán, az 1990-es választások előtti televíziós vitákban a Magyar Demokrata Fórum (MDF) első elnökeként és miniszterelnök-jelöltjeként visszafogott, méltóságteljes, intelligens stílusával hitelesen jelenítette meg pártja szlogenjét, a nyugodt erőt – véli az elemző.

Történelmi tettek

Simon János kiemelte, miután Antallék megnyerték a voksolást, hatalmas feladatok szakadtak az új miniszterelnökre, amelyek teljesítése során több történelmi jelentőségű eredményt is elért. Egyértelműen hozzáköthető a visegrádi együttműködés, a közép-európai térség integrációjának szorgalmazása, ami máig hatással van a napi politikára, és nagyban szélesíti Magyarország külpolitikai mozgásterét. Hatalmas lépésnek számított a szocialista országok katonai társulása, a Varsói Szerződés, valamint tervgazdasági együttműködésük, a KGST megszüntetése, amiben Antall Józsefnek szintén vezető szerepe volt.

Gyenge pontok

Az ország gazdasági átalakítása, ami sorozatos gyárbezárásokkal, ágazatok összeomlásával, magas munkanélküliséggel járt, és főleg a vitathatóan sikerült privatizáció már kevésbé mondható sikertörténetnek. Ezek a miniszterelnöksége gyenge pontjai voltak, talán mert hiányoztak mellőle a hatékony „kancelláriaminiszterek, a Metternichek”, akik megfelelően levezényelhették, segíthették volna a szakmai, irányítási munkát – tette hozzá. Nem sikerült jól kezelni a médiaügyeket sem, ekkor tört ki a később is sokat emlegetett médiaháború – emlékeztetett a politológus.

Korrupció és radikalizmus távol álltak tőle

Simon János szerint azt szintén érdemes megjegyezni, hogy Antall Józsefet soha nem lehetett korrupcióval vádolni, valamint távol állt tőle mindenféle szélsőség. Amikor bírálói, pártjának radikális szárnya a mélyrehatóbb belső változások elmaradását kérték rajta számon, a kormányfő úgy reagált, „tetszettek volna forradalmat csinálni”. Ez a konfliktus vezetett végül szakításhoz egykori pártfogójával, a radikálisokat vezető Csurka Istvánnal is, akivel teljesen másképp képelték el az MDF-et. Az írót hosszas belső pártküzdelmek után végül kizárták az MDF-ből.

Simon János szerint a rendszerváltás különleges időszakának rengeteg konfliktusa miatt Antall József folyamatosan őrlődött, és talán ez is hozzájárult betegségéhez, amely halálát is okozta.

Ma másfajta politikusok kellenek

Az elemző arról is beszélt, hogy a rendszerváltás utáni első miniszterelnök habitusa legkevésbé sem egyezik a politika XXI. századi világával. Bármiféle értékítélet nélkül, egyértelműnek látszik, hogy manapság egészen másfajta politikusok érhetnek el sikereket, a 2010-es és talán 20-as évek is az ütésállóbb, harcosabb karaktereknek kedveznek, de hogy ez mindig így lesz, az nem biztos – tette hozzá a politológus.

A családi indíttatás nem hiányzott

Antall József 1932. április 8-án án született Budapesten. Apja, id. Antall József a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra érkezett lengyel, francia és zsidó polgár életét mentette meg, 1945 után pedig újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt. A fiatal Antall hazáját szerető, a nemzet iránt elkötelezett, keresztény-konzervatív értékrendet valló családban nőtt fel, amelyben a demokrácia, a humanizmus és a liberalizmus értékei együttesen voltak jelen. A budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségit, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést szerzett.

1950 és 1962 között az Országos Levéltárban, a Pedagógiai Tudományos Intézetben, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott, az Eötvös József Gimnáziumban, majd a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított. Ezt követően a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese, majd 1974 és 1990 között főigazgatója volt.

Előbb orvosokkal foglalkozott

Az 1956-os forradalom idején az Eötvös József Gimnázium forradalmi bizottságának elnökévé választották, részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében, a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalakításában. A forradalom leverése után egy időre őrizetbe vették, 1959-ben felfüggesztették állásából, eltiltották a tanári pályától.

Csak 1963-tól publikálhatott újra, ezt követően mintegy 350 publikációja, könyve, tanulmánya, cikke jelent meg a politika, a művelődés- és orvostörténet tárgyköréből. 1967-től az Orvostörténeti Közlemények című folyóirat főszerkesztője, 1972-től a Magyar Orvostörténeti Társaság főtitkára, 1982-től elnöke, az Magyar Tudományos Akadémia több bizottságának és albizottságának tagja, illetve elnöke, a Nemzetközi Orvostörténeti Akadémia, a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia tagja, a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság vezetőségi tagja volt.

Míg a nemzetnek haszna van belőle

Kormányfői működésének szinte első napjától küzdött betegségével, és ciklusát nem tölthette ki – 1993. december 12-én meghalt. Síremlékét, Melocco Miklós alkotását 1999-ben avatták fel a Kerepesi temetőben. Halálát követően utcákat, tereket neveztek el róla, és több magyarországi településen állítottak szobrot emlékére, 2009 óta nevét viseli az Európai Parlament egyik új brüsszeli épületszárnya.

Antall József mindent elkövetett azért, hogy Magyarország végérvényesen Európa nyugati feléhez tartozzon, de nem kívánt szakítani az értékőrző hagyománnyal, és nem feledkezett meg a határainkon túl élő magyarokról sem. Ezért kívánt – mint mondta – lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni, és magyarként kívánt európai polgár lenni. A modern, nemzeti konzervativizmus híve volt, hitvallása szerint élt: “Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom.”

Forrás: hirado.hu

 

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Kovács Zoltán kormányszóvivő / forrás: magyarhirlap.hu

Botka kijelentésével kibújt a szög a zsákból

Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában arról beszélt: Botka László kerítésbontásról …

3 hozzászólás

  1. Dipl.Ing.Tibor Gutay

    Ilyen magyarra szüksége van a hazának.Köszönet Istennek, aki ad mindig ilyen magyart a hazának, ha ilyenre van szükség. Amen.

  2. Dávid Szaniszla

    Engem Antall József személyisége fogott meg, s vezetett az MDF soraiba. Amíg egészsége engedte, nagyon sok jót tett. Igaz hibázott is, de hiszen aki dolgozik, az hibázhat is. Később a betegsége legyőzte, s már nem tudta azt tenni, amit a kezdetekkor véghez vitt. Az SZDSZ által szervezett taxis blokád, s az ellenzék irigy, ellenséges magatartása felgyorsította, betegségét, s végűl ez vezetett a halálához. Utolsó napjaiig tette, amit kellett tegyen, de végűl a jó Isten elszólította a földi életből. Nyugodjék békében! Hiszem, hogy odafönt figyel ránk, s Orbán Viktort segíti nehéz munkájában, s ahogy még mint Miniszterelnök is szimpatizált vele, hiszem, hogy mellette áll ma is. Tisztelt első Miniszterelnökünk kérjük hathatós közbenjárását az égieknél, hogy a keresztény ellenes, azt akadályozó tevékenységét a liberális irányzatnak le tudja győzni a FIDEDSZ-KDNP vezetés és segítse ki a mostani nehézségek közűl. A nemzetközi libertál-bolsevizmus ne tudjon győzedelmedesekedni a jelenlegi országvezetők munkáján. Ezt kérjük Öntől, figyeljen ránk!

  3. Dékány Ilona

    Nyugodjon békében Antall József ! Annyit azért megjegyeznék : Akkor az a hír járta, hogy képtelen volt megvívni a harcot azzal a kommunista ” maradvánnyal akik a kerekasztalnál helyet foglatak. Így pl. a magyar zászló címer nélkül maradt , amit azóta sem pótoltak !Bizony ez nagy hiba ! EGY ESET: Tusnádfürdőn a zászlótartón fordítva tették fel a zászlónkat , ami évekig úgy lobogott , mintha olasz zászló lett volna. a harmadik évben vittem egy gyönyörű selyemzászlót , de amikor két év mulva visszatértem , sehol nem találtam…Azzal indokolta az MDF kormány a korona megtagadását, hogy sokba fog kerülni a több szinben való nyomás a papirokon! Ez csupán azért “mókás” , mert ugyebár a hivatalos papirokon szinesben van nyomva a koronás címer? DE: A zászlónkon továbbra sincs rajta –sajnos !!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.