2020 augusztus 11., kedd

Arany Lajos: A különleges italok “szerelmesei” a házi rétesbe is bizton “beleszeretnek”

Share

„Micsoda lélek lobog tebenned, / micsoda szerelem, az áldott? / Vettem neked, mert szeretlek nagyon, / nézd, egy csokor szenvedést, virágot” – írja gyönyörű ifjúkori szerelmi dalában Juhász Ferenc. Ám kár ezt a gyönyörű, összetett érzést jelző szót divatszóvá csépelni. Nem kicsit ludas e törpítésben a média.

A zsűritag „rögtön beleszeretett a rocktrióba” – hangzott el egy tehetségkutató műsorban. Férfi a szóban forgó ítész is, a három ifjú énekes is, de természetesen nem uralkodott el semmiféle másság érzése a döntnökön. A média használt pontatlan szót. A közlés értelme: a fiúk előadása elementáris hatást gyakorolt a mentorra, nyomban felfedezte, hogy tehetségesek.

„A párom beleszeretett egybe, és azt haza kellett vinni.” Tengerimalacról van szó. Kézenfekvő, hogy nem az állatokhoz vonzódik az említett személy, hanem a beszélő választotta meg rosszul a kifejezést. Korrekten: aranyosnak találta, megkedvelte a kis állatot. Másutt az ariedale terrier szerelmeseit hozzák szóba. Precízen: e kutyának kedvelői vannak, akik bírják, csodálják, ajnározzák ezt a fajtát. Szerelmesei azonban – legalábbis az emberek között – aligha akadnak. „Anyu beleszeretett egy kanadai lucba”; „aki beleszeretett a levendulába, biztosan beszerez belőle néhány tövet Ezek a közlések sem valamiféle beteges hajlamokra utalnak, hanem arra, hogy a fenyő friss, tiszta, balzsamos, a levendula erős, aromás, nyugtató illata jótékonyan hat az említett személyek érzékeire.

Szóba hozza a média „a minőségi italok szerelmeseit”, „a mogyoró és a lágy, krémes, valódi csokoládé szerelmeseit”, miként „a palacsinták szerelmeseit” is. Fura érzések lehetnek… Jobb, ha el se képzeljük. Persze, a palacsintaszerelemről asszociálhatunk az Üvegtigris c. filmszatíra 2. részére, de inkább azt javasoljuk: a csemegék szerelmesei helyett ínyencekről, az ínycsiklandó ízek élvezőiről beszéljünk, azokról, akik nem tudnak betelni kedvenc étkükkel. A médiában lelhető szövegek tanúsága szerint mindennek „fordítottjába”, a „semmibe” is bele lehet szeretni: „Ha beleszeret egy egészséges diétába, a beteg kizárja az életéből az alapvető élelmiszereket”. A diéta a „szerelem” tárgyaként pongyola szóhasználat, egyszersmind képzavar. Szabatosan: ha felismeri a fogyókúra egészségőrző hatását

Egy híres francia színész „beleszeretett a halászlébe”; „beleszeret, aki megkóstolja” a házi rétest – olvassuk a médiában. S találkoztunk számos hasonló szófűzéssel: „beleszerettem a zöldturmixba”; „biztosan beleszeret majd a kiváló koktélok valamelyikébe” – olvassuk a médiában. Az (aromás) italokat lehet élvezni, élvezettel ízlelni, kóstolgatni. A pikáns nedűk kortyolgatása erősítheti a szerelmi (értsd: nemi) vágyat. De a szerelem, a vágy – titokzatos – tárgya mégiscsak a hús-vér ember. S máris témánál vagyunk… „Beleszerettem a feleségem lábaiba”; „rám mosolygott, én pedig beleszerettem a mellébe” – olvassuk a (megmosolyogtató, utóbbi példában dupla logikai baklövés nyomait is viselő) nyilatkozatokat a neten. Pontos szóválasztással: szépnek, vonzónak, delejesnek, izgatónak, erotikusnak találja e testrészeket.

Petőfi még ezt írta: „Börtönéből szabadult sas lelkem, / Ha a rónák végtelenjét látom.” Ma már „hangulatos környezetben kínálnak szálláslehetőséget a természet, a vízpart és az Alföld szerelmeseinek”. A médiaszövegek tanúsága szerint vannak szerelmesei – egyebek közötta repülésnek, a táncnak, száguldásnak, a térképnek, az autóversenynek, a boksznak, a történelmi lövészetnek; tájékozódhatunk arról, hogy „a tanga szerelmesei általában azért imádják ezt a darabot, mert láthatatlan”. Megtudjuk például: „Fehérváron találkoztak a fa szerelmesei” (amatőr faesztergályosok); s a „kellemetlen idő ellenére szép számmal gyűltek össze a (sport)lövészet szerelmesei”. Meghökkenve szerzünk tudomást arról, hogy a koponyamotívum régóta népszerű „a tetoválás szerelmeseinek” körében.

De íme, a „legszebb”: „számtalan meglepetést is tartogat az este a pankráció szerelmeseinek”. Aki ebbe szerelmes… Nyilván a szóhasználattal van baj itt is, a közlés tartalma ennek az extrém sportnak a (megszállott) rajongóira, szurkolóira, drukkereire vonatkozik.

A példák után javasolt szinonimák mellett néhány további következik a „szerelmes” média számára e tárgykörben: az étel-ital valakinek jólesik, csúszik, ínyére való, gusztusos; aki, ami hat: megérint, megkap; aki kedvel: szeret, rokonszenvez, szimpatizál, vonzódik (valakihez, valamihez), kegyel, favorizál, kultivál, szível (’kedvel’, nem pedig szívlel, ez utóbbi ige igekötővel, a megszívlel formában él, ’megfogad’ jelentésben); aki rajong: lelkesedik, imád, bámul, csodál, magasztal, bálványoz, istenít, él-hal, lángol, bolondul, hevül; ami, aki tetszik valakinek: kedvére van, ínyére van, imponál, elbűvöl, gyönyörködtet; aki, ami vonzó, az egyebek között lehet izgalmas, lebilincselő, mágneses; aki szeret (valamit), az például örömét leli (valamiben), örül (valaminek), becsben tart, vágyik (valamire), óhajt, megkíván, igényel.

A kipécézett példákat száma véve, ráébredünk: sok mindenhez közük van a „szerelmes” citátumoknak, kivéve a szerelmet… Igen, Németh László csaknem hat évtizede papírra vetett gondolata máig nem vesztett aktualitásából: „a szerelem még nagyon új vívmány, melyet nekünk kell tökéletesítenünk”…

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Arany Lajos

Arany Lajos Gömörből származik: Putnokon született. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, a XIX. századi magyar irodalom történetéből speciális szakképzésben részesült. Újságíró, anyanyelvi lektor, a Stádium című országos kulturális folyóirat olvasószerkesztője, a Reformátusok Lapja munkatársa, rendszeresen publikál a Szókimondó című, Hajdúszoboszlón megjelentő folyóiratban. Számos esszéje, tanulmánya, több ezer újságcikke között eddig több mint kétszáz anyanyelvápoló írása jelent meg. 2007 óta óraadó tanár a Debreceni Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán. Írt könyvet a Hortobágyi Alkotótáborról (Ihlet a rónán), megjelent két főiskolai tankönyve (Szent hír és szabad vélemény – sajtóműfaj-elmélet; Sajtónyelvőr), szerkesztett két publicisztikai antológiát (Toronyőrök). Holló László- és Jókai-díjas.
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.