2020 augusztus 12., szerda
Forrás: flowcare.hatenablog.com

Arany Lajos: „Bepróbálkozott”, de „besértődött”, mert „beelőzték”…

Share

Burjánzó divatmorfémává vált az egyik ősi igekötőnk, a be: az újabb nyelvhasználatban az alapjelentésétől (’valamely zárt tér belsejébe irányul’: belép, bekéredzkedik stb.) gyakran messze szakad, használói például a cselekvés megkezdődését, mozzanatosságát, befejezettségét, akarják érzékeltetni vele.

Bekezdenek a brazilok” – halljuk a focimeccs közvetítésében. Értsd – és mondd –: nagy iramban, szép lövéssel, rögtön gólhelyzetet teremtve nyitják a félidőt; jól, dinamikusan, erőteljesen stb. kezdenek. Legújabban a kezdenek helyett is szerepeltetik (kifogásolhatóan) ezt az igekötős igért: „Bekezdenek” – olvastam a médiában néhány nappal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság előtt.

„Mikor megláttam, hogy jön felém, akkor bedobbant a szívem” – írja valaki egy internetes oldalon. Szabatosan: megdobbant. A színész „bealudt az autóban a forgatáson”; „úgy bealudtam, hogy legalább tíz nem fogadott hívásom volt”. Vajon a váratlan és szándéktalan elalvást vagy a mély álomba merülést hangsúlyozzák ezek a mondatok? A „bealudt a forint” közlésnek pedig két jelentésére is rábukkantunk a médiában: ’mérsékelten gyengült; nem változott’.

A jelentésbővülés következménye tehát az, hogy gyakran nem egészen világos, nem egyértelmű, illetve homályos a közlés tartalma.         

Apám beájulna (’váratlanul olyan kellemetlen meglepetés, sokkhatás érné, hogy szinte eszméletét veszítené’) – hangzott a filmcím. Immár nyakra-főre használják e szót, eltérő jelentésben is, pl.: a színész „beájult munka közben” (értsd: ’a fáradtságtól elaludt’). Sőt, az idézett cím értelmének ellenkezőjét is jelentheti: „London beájult a magyar kiállítástól” (értsd: London el volt ragadtatva, Londont kellemes meglepetésként érte, magával ragadta, lenyűgözte, elbűvölte a tárlat).

A beelőz a szokott megelőz igéhez képest új árnyalatot kíván adni a jelentésnek (’járművet hirtelen vakmerően előz’, ’versenytársait váratlanul lehagyja’): „Biciklis beelőz a gyorson”; „Vezető nélküli járműben Kína beelőz”. Ám újabban ez hangzik akkor is, ha se váratlanság nincs, se vakmerőség nincs… Interjú firtatta: az alany tud-e fontossági sorrendet állítani a tevékenységei (festés, írás, énekelés) között. Válasz: „A gondolkodás beelőzi mindet” (értsd: primátusa van).

A választékos stílusban az utóbb citált szavak el igekötős formája a szabatos: elaludt(am), elájulna, (meg)előz(i).

Mikor először hallottam, hogy valaki besír, a szó ilyen jelentését sejtettem: ’szívszorító, megrendítő, megrázó élménytől fájdalmában rázkódva, csuklásszerűen sír, zokog’. Ám egy szlengszótár tájékoztat: aki besír, az könnyezve nevet, kicsordulnak a könnyei a nevetéstől. Valóban találtam erre példákat: „Ennyi bohóctól még én is besírok”; „ezen besírtam a röhögéstől”. De leltem az általam gondolt jelentésre is: „bevallom, a végén besírtam”; „borzalmas, szívszorító, majdnem besírtam rajta”. Nem irigylem az idegen ajkút (a köznapi társalgót vagy épp a műfordítót), aki szembetalálkozik e szóval…

Olvasom a neten: „mire visszaértem, már befoglalta a konyhát”. A bizalmas nyelvben terjedőben van ez az igekötős ige, ’egészében, teljes mértékben elfoglal, birtokba vesz, kisajátít, bitorol’ jelentésben, a lefoglal rovására. S ilyen értelemben is használják: ’megszerez, (sikert) kivív, elfoglal’. Pl.: a sportoló „magabiztosan befoglalta az első helyet csapattársa előtt”. Javasoljuk ehelyett a fentebb jelentésjel (’ ’) között megjelölt szinonimák, meghatározások alkalmazását! 

„Ha a szőke behisztizik, válaszd a barnát” – tanácsolják egy közösségi oldalon. Kérdés a neten: „Hogyan csillapítjátok le, ha behisztizik a gyereketek?” Kerülendő forma ez: nem teljesen világos ugyanis, miről van szó. A bizalmas nyelvben talán értik a (nem valami szép) hisztizni kezd, a kitör rajta a hiszti kifejezések jelentését, de a nyilvános használatban célszerű a viselkedés pontosabb megjelölése: jelenetet rendez? fanyalogva elégedetlenkedik? nyafog? toporzékol? tombol? háborog? raplizik? sírva kiabál? szipog? sírdogál? szepeg? itatja az egereket? 

Immár elmaradhatatlan ez az igekötő a párkapcsolat „szókincséből” is: „bepróbálkozik a fiúnál, ő azonban elutasítja”; „lesz egy kevéske önbizalma, és bepróbálkozik a lánynál”. Felesleges az idekötő, a tartalom kifejezésére elég a próbálkozik, de szabatosabbak, választékosabbak, pontosabbak ezek: teszi a szépet, kedveskedik a lány a fiúnak; kapcsolatot kezdeményez, megkörnyékezi a lányt; csapja a szelet a lánynak, legyeskedik a lány körül; udvarol stb.

Kezd elharapódzni ’megvéd’ értelemben a bevéd, és ’támad’ jelentésben a betámad: „az intelligens és előrelátó ember bevédi magát”; a „rocklegenda betámadta a tehetségkutatókat, amiért a zenélésből versenyt csinálnak”. Egyszerűen: megvédi magát, támadta (bírálta) a tehetségkutatókat.

A be, ez a fontos igekötő, a citált esetekben és hasonlókban: divatmorfémaként – átlépve közege, a bizalmas nyelvhasználat határait – a nyilvános beszédre is átterjedt. Sőt, újabban oly mértékben befoglalta (pontosabban: kisajátította, legalábbis ellepte) a nyelvhasználati teret, hogy társai lassan besértődnek (szabatosan: megsértődnek)… Mert kiszorít a szövegkörnyezetbe jobban illő szavakat, szürkül a beszéd.

S ez az aránytalanság, „szereptévesztés” sok-sok pontatlanságnak, így félreértésnek is forrása. Hibát ejtünk tehát, ha beájulunk (pontosabban: ámulatba esünk) a beájul és más divatkifejezésektől. Világosabb a beszédünk, írásunk, ha ezek unos-untalan ismételgetése, erőltetése helyett megkeressük a közölni szándékozott tartalomnak megfelelő morfémát (csak igekötőből létezik vagy félszáz!), kiválasztjuk a szövegkörnyezetbe leginkább illő rokon értelmű szót.

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Arany Lajos

Arany Lajos Gömörből származik: Putnokon született. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, a XIX. századi magyar irodalom történetéből speciális szakképzésben részesült. Újságíró, anyanyelvi lektor, a Stádium című országos kulturális folyóirat olvasószerkesztője, a Reformátusok Lapja munkatársa, rendszeresen publikál a Szókimondó című, Hajdúszoboszlón megjelentő folyóiratban. Számos esszéje, tanulmánya, több ezer újságcikke között eddig több mint kétszáz anyanyelvápoló írása jelent meg. 2007 óta óraadó tanár a Debreceni Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán. Írt könyvet a Hortobágyi Alkotótáborról (Ihlet a rónán), megjelent két főiskolai tankönyve (Szent hír és szabad vélemény – sajtóműfaj-elmélet; Sajtónyelvőr), szerkesztett két publicisztikai antológiát (Toronyőrök). Holló László- és Jókai-díjas.
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Gül baba türbéje

Már többször is kénytelen voltam megállapítani, hogy mi magyarok, furcsa egy nép vagyunk. Most éppen …

Egy hozzászólás van

  1. Ez a divat a “beszól” kifejezéssel kezdődött, ami egyébként – ugyanúgy mint a “lenyúl” elég találó és jól illeszkedik az új jelentéshez. Sőt, előbbi annyira divatba jött, hogy még a kakaskodó helyzetek kissé alpáribb “anyázol”, “anyáztál” kifejezését is le tudta váltani.

    Ezt követően sajnos az igekötő levált az igen népszerűvé vált kifejezésről és kezdett mindenhova odacsapódni, néha alig értelmezhetően.
    A “kedvencem” – ezt jó fél évig nem is értettem, mit jelent – a “benézted”, az elnézted helyett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.