2018 augusztus 18., szombat
Forrás: ujszo.com

Arany Lajos: „Brutálisan” finom fagyi a „brutális” nyárban

Share

Elharapódzott a közbeszédben és a médiában az agresszív tartalmú szavak használata. Leginkább talán a brutális melléknév és határozóragos változata, a brutálisan burjánzik.

Brutálisat javult az államháztartás egyenlege” – olvassuk a médiában. „Brutális áron bankolnánk az új adó miatt” – bukkanunk egy másik megnyilvánulásra a sajtóban. „Túlment a határon a klippel, akadt, akinél brutálisan kiverte a biztosítékot” – ordít egy újabb, képzavaros szövegcsinálmány, két kopott divatkifejezést és egy nyelvhelyességi hibát zsúfolva egyetlen mondatba: a brutális mellett ránk tukmálja a „kiverte a biztosítékot” szerkezetet, az „akadt, akinél kiverte a biztosítékot” helyett pedig akadt, akit ingerelt (irritált stb.) írandó.

Ha eredeti jelentésükben (‘kegyetlenül, könyörtelenül durva, kíméletlen’; ‘kegyetlen, könyörtelen durvasággal, kíméletlenül’ jelentésben) foglaljuk mondatba az említett melléknevet vagy határozóragos változatát, taszító tartalmuktól függetlenül, pontosan fogalmazunk: „brutális verekedést rögzített a térfigyelő kamera”; „brutálisan kitépték a fémkorlátot a Baross téren”. A fentebb idézett alkalmazásukban azonban – a pontatlanság, egyszersmind a túl gyakori ismételgetés okán – elszürkült, üres jelentésű divatszavak ezek, s nemritkán homályban hagyják, félreérthetővé teszik a valódi jelentést. A „brutális javulás”, a „brutális ár” tartalma is ködös. A „brutálisan kiverte a biztosítékot” közlés az agresszív tartalommal együtt sem több, mint homályos jelzése annak, hogy némelyeknek egyáltalán nem tetszett a klip, esetleg többeket zavart, felhergelt vagy provokált.

S folytathatjuk a sort: „brutális hideg lehet éjszaka”; „brutális meleg volt ma Budapesten”; „brutálisan forró” volt a tavalyi nyár; „brutálisan enyhe január”; az énekesnő „brutálisan rövidre vágatta a haját”; címként: „Brutálisan jó árak a turnén”; a csapat „brutális hajrával elintézte a listavezetőt”; „brutálisan felkészült” a dalfesztiválra; „brutálisan szép dekoltázsa van az olasz focistaszeretőnek”; a versenyzőnek „brutálisan szép hangja van”; „brutálisan szép sarkazásos bombagólt” lőtt a brazil csatár; „brutálisan csökken az üzemanyag ára; „brutálisan finom fagyi”, „brutálisan finom csokoládé”; „brutális cuki képek”. S a rövidítések korában „természetesen” van már kurtított változat is: „Brutál nagy villámot fotóztak Genfben”, „brutál nagy gombákat” találtak.

A „legszebb” ez: „Egyik kedvenc filmem a Céllövölde, amelyben egy brutálisan emberséges nyomozót alakítottál.” Ennél nagyobb képzavar már csak a brutálisan szelíd volna. Volna? Erre is ráakadunk a médiában: „a parfümbomba brutálisan szelíd fegyelmezőeszköz”. Ködszürke, monoton nyelvhasználat ez; kedvezőtlen következménye is lehet: az ilyen beszédben lassan már semmi nem jelent semmit…

Cseréljük ki a citáltakat tartalmas, szövegbe illő szavakkal, kifejezésekkel! Íme: dermesztő, farkasordító időjárás, zimankó, zord idő; hőség, kánikula, nagy forróság, banánérlelő meleg; tavasziasan enyhe január; szerfelett, túlontúl, túlságosan, roppantul, nagyon, felettébb, igencsak, irdatlanul forró nyár; szokatlanul, meglepően, meghökkentően rövidre vágatta; rendkívül kedvező, jutányos, megfizethető árak; bravúros, erőteljes, lehengerlő hajrá; alaposan, akkurátusan, mindenre kiterjedően felkészült; mutatós, szemrevaló, tetszetős, dekoratív, elbűvölő, gyönyörű, elragadó, illetve vonzó, lélegzetelállító, vadító dekoltázs; gyönyörködtető, magával ragadó, varázslatos énekhang; bravúros, mesteri, virtuóz találat; számottevően  (konkrétan: literenként … forinttal) csökken; ínycsiklandóan finom, delikát csoki; különleges ízvilágú fagyi;  imádnivalóan cuki, aranyos, tüneményes, bűbájos képek; kiterjedt, irdatlan (erejű), fergeteges villám; méretes, jókora, óriásra nőtt, szokatlanul nagyméretű gombák; fölöttébb emberséges; túlontúl szelíd, bárányszelídségű, galamblelkű.

Talán sikerült érzékeltetnünk itt: gazdag szinonimatár áll rendelkezésére a beszélőnek. Vajon miért ragaszkodik e tartalmas kifejezések helyett egyetlen elcsépelt, ólomszürke divatszóhoz?

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Arany Lajos

Arany Lajos Gömörből származik: Putnokon született. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, a XIX. századi magyar irodalom történetéből speciális szakképzésben részesült. Újságíró, anyanyelvi lektor, a Stádium című országos kulturális folyóirat olvasószerkesztője, a Reformátusok Lapja munkatársa, rendszeresen publikál a Szókimondó című, Hajdúszoboszlón megjelentő folyóiratban. Számos esszéje, tanulmánya, több ezer újságcikke között eddig több mint kétszáz anyanyelvápoló írása jelent meg. 2007 óta óraadó tanár a Debreceni Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán. Írt könyvet a Hortobágyi Alkotótáborról (Ihlet a rónán), megjelent két főiskolai tankönyve (Szent hír és szabad vélemény – sajtóműfaj-elmélet; Sajtónyelvőr), szerkesztett két publicisztikai antológiát (Toronyőrök). Holló László- és Jókai-díjas.
Share

Esetleg más?

Villax Richárd: „Fáj a fejem” – néhány gondolat a pa-dö-dő jelenségről jubileumuk kapcsán

Az Állatkertben (!) ünnepelték a napokban a Pa-Dö-Dő lányok együtt éneklésük harmincadik évfordulóját. Bizony, már …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.