2018 szeptember 25., kedd
A kép illusztráció - A király beszéde | Colin Firth és Geoffrey Rush

Arany Lajos: Elcsavargott történetek

Share

Semmibe véve a történet meghatározását, elharapódzott a mai nyelvhasználatban a szó használata akkor is, ha nincs eseménysor, nincs sztori. Afféle jolly joker-szóvá, bármely kifejezés pótlójává lett ez a főnév.

A történet valóságos vagy kitalált események, cselekvések sora, láncolata. Van története településnek, találmánynak, van az irodalomnak, a zenének, a képzőművészetnek, a filozófiának stb. Előadhatják élőszóban, rögzíthetik írásban. Filmre vihetnek megtörtént eseményeket vagy fikciósort. A lényeg, hogy ha történetről beszélünk, minden esetben van sztori. Van eseménysor, cselekmény. Pl.: „Az irgalmas szamaritánus. Ez a történet arról szól, hogy szeretnünk kell másokat”. Vagy: Herczeg Ferenc Bizánc c. tragédiája „örökérvényű történet arról, hogyan tudnak az emberek alakoskodni bizonyosfajta változáskor, hogyan próbálnak meg mindenáron előnyhöz jutni, minden erkölcsi és ideológiai határ nélkül átállni a másik oldalra”. Továbbá: „Igaz történeten alapul” A király beszéde c. film”; „Mindenkinek megvan a kedvenc családi palacsintás története: az első sütésről, a legszebb vagy a leggyorsabban elfogyó palacsintáról.”

Semmibe véve a történet meghatározását, elharapódzott a mai nyelvhasználatban a szó használata akkor is, ha nincs eseménysor, nincs sztori. Afféle jolly joker-szóvá, bármely kifejezés pótlójává lett ez a főnév. A mai beszédben és írásban olyan helyekre kódorgott, ahol semmi keresnivalója. Betévedt a gasztronómia berkeibe: „Egész héten arra vágytam, hogy valami csokitörténetet egyek” – nyilatkozta egy show-műsor résztvevője. Korrekten: csokit tartalmazó édességet kívánt. A történet ilyen szövegösszefüggésben – ha ugyanis nincs sztori – szótévesztés, sőt képzavar. Miképp e példákban is: „Pudingos, piskótás történetet sütöttem, hogy legyen valami nassi” – olvasom a neten. A pontos itt az édesség szó lett volna. Aztán: „a hagymás-szalonnás-tejfölös történet sokkal jobban ízlett mindenkinek!”; „jól sikerült az aszalt szilvás történet”. Precízen akkor fűzték volna a szót, ha pl. ételkülönlegességet vagy -specialitást írnak. A „lágy tésztás történet” kifejezésben pedig az étel(féleség) szó használata a szabatos.

„Nem tudom elképzelni, hogy úgy terít meg, hogy asztalterítő és hasonló történetek” – hangzott el egy tévés programban. A teljes átfogalmazást igénylő, csetlő-botló mondat egészének korrigálása helyett itt és most csak a kurziváltat cseréljük: (hagyományos) tálalási kellékek.

A konyha világán kívül számos más területen burjánzik a sztori nélküli történet. Íme: „Nem Svédországban indult el a falas történet, hanem Japánban.” Inkább a falas játék (vetélkedő), hiszen logikai játékon alapuló show-műsor a szóban forgó. „Nekem ez [a kullancs eltávolítása a bőrből] fölöttébb gusztustalan történet, mivel irtózom a rovaroktól, bogaraktól.” Pontosan: gusztustalan tennivaló, próbatétel, nemszeretem feladat (mozzanat).

Újabb médiapéldák: „Egy motorülés elkészítése nem annyira nehéz történet.” Itt elhagyható a megjelölt szó, vagy helyettesíthető (munka, foglalatosság, teendő). „Én pszichiátriai betegekkel foglalkozom, ez még egy külön nehéz történet.” Jobb szóval: hivatás, emberpróbáló szakma, munka. „Ez a bojler fűtőszálas történet?” – kérdezik egy netes fórumon, a készülék, berendezés helyett, illetve fölöslegesen használva a szóban forgó kifejezést. Tudnillik elég lett volna ennyi: Ez a bojler fűtőszálas?

„Legjobb tudomásom szerint nem lehet rajta állítani, automata történet” – írják egy másik, egy autós fórumon a tengelykapcsolóról. Itt is cserélendő a történet szó – eszközre, kuplungra, tengelykapcsolóra –, illetve mellőzhető: … nem lehet rajta állítani, automata. Másutt ezt olvasom: ez a „matrachuzat egy működő történet, valóban klinikai tesztek vannak mögötte”. Magyarul: a huzat jól bevált, a célnak kitűnően megfelel, kiváló minőségű stb.

Végül: a „következhet az a történet, hogy…” szófordulat helyett mondjuk magyarul: a következőkben fontos feladat, tennivaló a szabatos nyelvhasználat érdekében, hogy – több más társa mellett – ezt az elcsépelt, unalmas, közhelyes divatszót is a szövegkörnyezetbe sokkal jobban illő szavakra, kifejezésekre cseréljük.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Arany Lajos

Arany Lajos Gömörből származik: Putnokon született. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, a XIX. századi magyar irodalom történetéből speciális szakképzésben részesült. Újságíró, anyanyelvi lektor, a Stádium című országos kulturális folyóirat olvasószerkesztője, a Reformátusok Lapja munkatársa, rendszeresen publikál a Szókimondó című, Hajdúszoboszlón megjelentő folyóiratban. Számos esszéje, tanulmánya, több ezer újságcikke között eddig több mint kétszáz anyanyelvápoló írása jelent meg. 2007 óta óraadó tanár a Debreceni Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán. Írt könyvet a Hortobágyi Alkotótáborról (Ihlet a rónán), megjelent két főiskolai tankönyve (Szent hír és szabad vélemény – sajtóműfaj-elmélet; Sajtónyelvőr), szerkesztett két publicisztikai antológiát (Toronyőrök). Holló László- és Jókai-díjas.
Share

Esetleg más?

Lélek Sándorné: Önéletrajz helyett (Hitvallás)

A város fölé érkező pirkadó hajnal arany köntösbe bújt az ébredő nappal. A szőke Tisza …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.