2020 augusztus 11., kedd
Forrás: pinterest.co.uk

Arany Lajos: „Gyöngéd” beszéd: „páros lábbal beleszállnak”, „kirúgják”, aki „horrisztikus” hibát ejt

Share

Napjaink agresszív tartalmú szavai között nemcsak a brutális melléknév és határozóragos változata, a brutálisan terjed, egyre sűrűbben él a mindennapi nyelvhasználat, illetve a média is a horrorisztikus meg az embertelen melléknévvel. Itt említjük a magát régóta szívósan tartó kirúg s az újabban unos-untalan ismételgetett igét, a beleszáll szót. 

A brutális túlzására is rálicitál az efféle szófűzés: „Elképesztő: horrorisztikus hibát vétett az ügyetlen csatár” – olvassuk egy sajtóanyag címében. A közlés tartalma: egy perui játékos nem tudott az üres kapuba találni. Nincs szó horrorról. Ügyetlenség ez – bakot lőtt a támadó: hibázott, rontott, egészen pontosan ziccert, százszázalékos gólhelyzetet hagyott ki. (Hibát pedig ejtünk, nem vétünk…) „Horror! Így néz ki Barbie smink nélkül!” Megkereshető a neten: tényleg nem valami vonzó, de legfeljebb elképesztő, meghökkentő vagy meglepő a kinézete. Horror nincs… „Horrorisztikus összegeket keres” a pankrátor – írja egy internetes portál. Szabatosan: hatalmas, óriási, tetemes, roppant (kiugróan, módfelett, szerfelett, rendkívül) nagy összeg.

Embertelen hangod van” – dicsért a zsűritag egy versenyzőt. Magyarul: elbűvölő, káprázatos, illetve különleges, jellegzetes, páratlan, erőteljes, átütő, zengő a hangja. „Embertelen küzdés kell” a kézilabdacsapattól, hogy győzni tudjon. Magyarán szólva: mindent latba vető, emberfeletti küzdés, titáni küzdelem. „Embertelen teljesítmény: öt napon át evezett” szörfdeszkán egy férfi a Csendes-óceánon. Bámulatos, szenzációs, elismerésre, csodálatra méltó, rendkívüli teljesítményről kell inkább beszélnünk.

„Alakul a botrány. X. beleszállt Y-ba”; „Y. X. páros lábbal szállt bele X. Y-ba”; „Q. páros lábbal beleszáll W. kegyelmébe”; „Z. búcsúzásképp még beleszáll Zs.-ékbe”;– harsogja a meglehetősen homályos és képzavaros (vajon hogyan szállhat bele valaki valakibe lábbal?) kifejezéseket a média. Pontosabb itt a vitába száll, erősen bírál, kemény kritikával illet stb. Attól függ, ténylegesen milyen jellegű és mértékű egyet nem értésről, kollízióról van szó.

„Csalódás, harag, megkönnyebbülés – az adott helyzettől és alkattól függ, ki mit érez olyankor, amikor kirúgják” – indít egy netes írás. „Kirúgták a vezetőedzőt” – harsogja a média. A színésznőt „kirúgták Indiából” – olvasom a világhálón. Utóbbi esetben nemcsak agresszív, félrevezető is a szóhasználat: a hölgy ugyanis egy meccsen énekelt volna, ám a sokallták a követeléseit. Nem éppen eufemisztikus megfogalmazások ezek… Bármi keserűség, kellemetlenség éri (majd esetleg) az illetőt, valamint érte az említett sportembert és színészt, itt a precíz kifejezések ezek: elbocsátják, felmentik állásából, megszüntetik a munkaviszonyát; menesztették, nem foglalkoztatták tovább a csapat kötelékében, illetve nem tartottak igényt a fellépésére.

S mi is elengedhetjük – csak éppen minden szívfájdalom nélkül – az idézett túlzó, egyszersmind hamuszürke kifejezéseket. A szomorúságot, fájdalmat tudniillik nem biztos, hogy enyhíti, ha agresszív tartalmú kifejezésekkel illetjük, illetve effélékkel reflektálunk rá.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Arany Lajos

Arany Lajos Gömörből származik: Putnokon született. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, a XIX. századi magyar irodalom történetéből speciális szakképzésben részesült. Újságíró, anyanyelvi lektor, a Stádium című országos kulturális folyóirat olvasószerkesztője, a Reformátusok Lapja munkatársa, rendszeresen publikál a Szókimondó című, Hajdúszoboszlón megjelentő folyóiratban. Számos esszéje, tanulmánya, több ezer újságcikke között eddig több mint kétszáz anyanyelvápoló írása jelent meg. 2007 óta óraadó tanár a Debreceni Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán. Írt könyvet a Hortobágyi Alkotótáborról (Ihlet a rónán), megjelent két főiskolai tankönyve (Szent hír és szabad vélemény – sajtóműfaj-elmélet; Sajtónyelvőr), szerkesztett két publicisztikai antológiát (Toronyőrök). Holló László- és Jókai-díjas.
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Egy hozzászólás van

  1. Bizony így megy ez, kedves tanár úr, a lehető legpontosabb (mellesleg magyar) szó után jön a gondolkodásbéli,, logikai tévedések sorozata. Azután pedig a káosz, hogy mindenki mást ért a szó alatt.
    s a végén mindenkinek mást jelent az eredetileg csak pontatlanság, a restség, a lelemény hiánya, a
    műveltség tökéletlensége.
    A mindenkori írástudó, közszereplő, értelmes tartalmakat közvetítő elemi kötelessége, hogy törekedjen
    a hibátlanságra, kerülje a homályokat, igyekezzen ezen a csodálatos nyelven jól beszélni. Ha nem megy,
    akkor legalább kérjen segítséget, kiigazítást, korrektúrát.
    A világos és tiszta beszéd nem csak nyelvünk, hanem gondolkodásunk, egész szellemi valónk meghatározója.
    Rendületlenül tedd barátom ezt a nemes munkát!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.