2018 április 20., péntek
Grezsa István kormánybiztos - Fotó: karpatalja.ma

Átadták az első kárpátaljai Magyar Házat

Share

Grezsa István kormánybiztos ünnepélyesen átadta a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarságának megmaradását szolgáló, 120 millió forintos magyar állami támogatással épült első kárpátaljai Magyar Házat szombaton Rahón.

Az eseményről az MTI-nek telefonon nyilatkozva Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa elmondta, a rahói Magyar Ház valódi befektetés a jövőbe, és az átadása több üzenetet is hordoz.

„Azzal, hogy a Felső-Tisza-vidék közigazgatási és kulturális központjának számító Rahón, azaz egy olyan térségben adtunk át egy magyar közösségi teret, ahol néhány éve még visszafordíthatatlannak tűnt az asszimiláció és a nyelvvesztés, bizonyítjuk: a folyamat megállítható, sőt vissza is fordítható” – tette hozzá.

Szerinte az, hogy ez sikerült, az elmúlt évek „szívós nemzetpolitikájának” és a római katolikus egyház, valamint a Felső-Tisza-vidéki magyarság összefogásának köszönhető, a térség oktatási-nevelési intézményeiben ugyanis egyre több magyar gyökérrel rendelkező és nem magyar nemzetiségű gyereket íratnak a szülők magyar iskolai vagy óvodai csoportba.

A kormánybiztos kiemelte, az 500 négyzetméter alapterületű közösségi ház a római katolikus egyház közreműködésével létesült a plébániaépületre történő emeletráépítéssel, Rahó központjában.  Ez egyben azt jelzi – mutatott rá -, hogy a létesítmény a megmaradás kettős bázisaként a nemzeti azonosságtudat fejlesztése mellett a hitélet fellendítését is szolgálja.

„A rahói Magyar Ház a Magyar Házak Kárpátalján Program szerves része, és mint ilyen, üzenet a jelennek, de főként a jövőnek, hogy ha mi, magyarok képesek vagyunk összefogni a Kárpát-medencében, akkor mindent el tudunk érni” – hangsúlyozta Grezsa István.

Mikulyák László esperes, rahói plébános, aki a közösségi ház múlt év augusztusában kezdődött építését koordinálta, az MTI érdeklődésére elmondta, Rahónak két magyar közössége van, és mindkettő számára a római katolikus plébánia a legjobban megközelíthető hely.

Megjegyezte, a felekezeti hovatartozástól függetlenül látogatható Magyar Házban, amelynek a plébániától független a bejárata, található egy száz fő befogadására alkalmas rendezvényterem, számítógépekkel felszerelt osztályterem a vasárnapi iskola tanulói és az egyre népszerűbb magyar nyelvtanfolyamok résztvevői számára, továbbá helyet kaptak benne a térség magyar szervezeteinek irodahelyiségei, valamint két szolgálati lakás, többek között a Petőfi-program ösztöndíjasainak az elhelyezésére.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Népszavazási aláírásgyűjtés indul Nagy-Romániáért

A Centenárium Szövetség ernyője alá tartozó több mint 130 egyesület és kezdeményező csoport elkezdett egy …

2 hozzászólás

  1. Örül az ember , hogy ilyesmit olvashat ! Azok , akik se látnak –se hallanak a butaságuktól , csak a rosszindulatot fröcsögik állandóan . Milyen boldogok azok a családok –gyermekek , akik ezen a szép helyen találkozhatnak , tanulhatnak . ! EZ AZ IGAZI SZOLIDARITÁS ! Isten segítse áldásos tevékenységüket !

  2. A magyar közélet hazugságai között nem a legkisebb hazugság a rutén-akció, az eganizmus.
    Ilyen nagy kaliberű szélhámosságot csak minden évtizedben láthat a világ. Amit így felületesen észrevehet, az mind szépnek, nemesnek, deréknek látszik. De aki jól bepillant a háló szálai közé, látja a nagystílű svindlit. Hazug az akció oka, célja, módja, helye, ideje és eszköze. Az eganizmus legmerészebb előcsatározása a reakciónak. Célja faji és vallásharc. Módja a jezsuitaság. Helye a klerikális tanyák homálya. Ideje a középkor, s eszköze a félrevezetés.
    A szűzmagyarság alföldi munkásnépének sok ezre nyomorog. A palóc-magyar faluk kiköltözni készülnek, egész Felső Magyarország siralomház. A középosztályt, már meg sem próbálják menteni. Iparosaink nyomorognak. Az ország gépezetének ötvenezer mechanikusa, a magyar tisztviselői kar hangos, harsány hangon kér a meg élhetésre módot. Ezer helyről sürget, hív, könyörög a szükség, s mi rutén-akciót csinálunk és Eganokat küldünk szét, hogy csaholják föl az országban azt a kis békességet is, amit a közös nyomorúság plántált szomorú virágként közénk.
    De e szörnyű hazugságok akkor forralják csak fel igazán bennünk a vért, ha a székelység helyzetére gondolunk.
    Ország-bontó akciókra kerül időnk, lelkünk, pénzünk, s a székelység pusztulását pedig közömbösen nézzük.
    Kiválóbb, becsesebb emberanyag nincs ezen a földön. Erős, egészséges, józan filozófiájú, munkás, lángoló, ha kell, de praktikus mindig, fajához, bölcsője földjéhez pogány szeretettel ragaszkodó.
    Szívós erővel állt századokon a mi védbástyánkul. Most roskadozni készül. Mindig csak kértünk tőle, adni sohasem adtunk. Nem bírja tovább. Védelmére ki siet? Az állam nem is állam. A hatalom az, eganizmus akciójával készül az országot tönkretenni. A parlament kiskorú gondolkozásnak tanyája. A magyar társadalom ezer sebtől vérzik, akcióra képtelen. Dúsgazdag főpapok és urak? Ezektől jót ritkán lehet kapni. Meghalhat ez a nép, elzárva mindenkitől, elárasztva, fölfalva oláhságtól, szászoktól, hazát és hazai kultúrát gyűlölő, a hatalomtól becézni kezdett s vérszemet kapott ellenségektől.
    Nem is keressük az enyhe szókat. Vétkes hazugság, hitványság a hatalom mit-művelése. Ez a hatalom hazudozva tör, zúz, rombol. Az igazi szükség szava elől befogja a fülét. Így tűri, s nem bánja a székelység pusztulását is.
    Néhány erőshitű ember van ebben az országban – áldassék meg hitük és karjuk -, kik a hazugság romboló hatalmával szemben építésre mertek vállalkozni.
    Bár észrevennék őket, s bár érnének el valami sikert!…
    Nagyváradi Napló 1901 Ady Egán Ede a Barta Miklós: Kazárföldön című könyvének hőse, első magyar szociográfia Kárpátaljáról!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.