2018 április 21., szombat
Ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szóvivője (b2) átadja a Szellemi honvédelemért díjat Barsi Balázs OFM ferences szerzetesnek, teológiatanárnak (k) a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) találkozóján Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2018. január 19-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Átadták a CÖF-CÖKA Szellemi honvédelemért díjait

Share

A lengyel Gazeta Polska Klubok képviseletében a szervezet elnöke, Ryszard Kapuscinski, Lengyel Attila, a Civil Összefogás Fórum Miskolc Klub vezetője és Barsi Balázs ferences szerzetes vehették át a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) Szellemi honvédelemért díjait a Civil Együttműködési Tanácskozás pénteki budapesti, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott találkozóján.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Európa sokat köszönhet a szellemi honvédőknek. A többi között rajtuk múlik, hogy az Európai Unió zászlaját továbbra is a kék alapon látható 12 csillag díszíti, vagy zöld színű lesz néhány félholddal – vélekedett. Vagyis a szellemi honvédők segítenek abban, hogy megőrizzük Európát európainak, Magyarországot pedig magyarnak – mondta a politikus.

Közlése szerint a szellemi honvédelem, amely a szuverenitás védelmét is jelenti, azért is fontos, mert amikor Magyarország függetlensége kiteljesedett a történelem során, az ország szabadságával együtt bővült az egyén szabadsága és jóléte is. Aki védi az ország szabadságát, az a demokráciát is védi egyben – fűzte hozzá. Az államtitkár úgy vélekedett, ha a szellemi honvédők aktívabbak lettek volna az elmúlt száz évben, távol tarthatták volna az országot a katasztrofális területveszteséggel végződő első világháborútól, a második világháborúban bekövetkező német megszállástól, majd a kommunizmustól.

Ez azt is jelenti egyben, hogy a nemzeti kormánynak egy tapodtat sem szabad engednie a nemzeti álláspontból – mondta Rétvári Bence. Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a szellemi honvédelem soha nem volt fontosabb, mint ma, amikor a honvédők azokkal állnak szemben, akik az Európai Uniót a népek olvasztótégelyévé akarják alakítani. Ma az a tét, hogy a globalizáció legyőzi-e a nemzetállamot, ugyanis az országgyűlési választás közeledtével az ellenzékből lett ellenségek újra szervezkednek, és a Soros féle pénzhatalmasok a világuralom megszerzésére törnek – fogalmazott.

Ebben a helyzetben a 2018-as választás évtizedekre kijelöli a nemzet sorsát, és megakadályozhatja, hogy teret nyerjen az ultraliberalizmus, amelynek vezére Soros György – mondta Csizmadia László. Fricz Tamás, a CÖKA kuratóriumi tagja úgy vélekedett, hogy a XXI. században a nemzetállam és a globális rend áll szemben egymással. Az egyik oldalon a globalista koncepciót képviseli a többi között az Európai Bizottság, a német kancellár és a francia elnök, a másik oldalon az európai kultúra megőrzését a zászlajára tűző tábor áll, élen a visegrádi együttműködés országaival – mondta a politológus.

A találkozót videoüzenetben köszöntötte Bayer Zsolt. A publicista szerinte 2018-ban újra sorsdöntő időszakban kerül sor a választásra, amelynek nyomán talán örökre eldőlhet Magyarország sorsa. A közép-európai ellenállás vezető ereje Magyarország, a magyar kormány és a magyar miniszterelnök – figyelmeztetett az újságíró. Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a határon túli magyarok választójogának megvonására vonatkozó aláírásgyűjtésével alapjogot sért, ezért alkotmányellenes a kezdeményezése.

Stefka István, a pestisracok.hu portál lapigazgatója, a Békemenetek egyik szervezője azt mondta, hogy érik a Békemenet, mert “addig rángatják az oroszlán bajszát, amíg el nem indul”. A külföldi ultraliberálisok szövetkeztek magyarországi kiszolgálóikkal, az “ötödik hadoszloppal”, hogy illegitimálják az országgyűlési választást – mondta Stefka István.

MTI

 

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Nagyhét után, a nagy hét előtt – beszélgetés Mécs Károllyal és Kovács Zoltánnal

EMLÉKEZTETŐ Meghívó – “Nagyhét után, a nagy hét előtt” című Civil Akadémiára A program helyszíne: …

Egy hozzászólás van

  1. göre gábor biró úr

    Az ország vezetést a lakosság fogyása is csak a szólamok szintjén foglalkoztatja. Amit tesz: elvonja (adónyomorba dönti) azt, aki dolgozik, és eltartja azt, aki nem, de szabad idejét nagy tömegű gyermek előállításával tölti. “„Akkor nem sírtak az Urak, amikor a román jött, a román olcsóbb volt, és alázatosabb” —írta Ady. Így cserélődött ki egész vidékek lakossága! Ma nem Vidékek, hanem az ország lakossága „cserélődik” ki, és ma sem, „sírnak az urak” hanem támogatják, gyorsítják a folyamatot kínai és minden féle bevándorló ide csalogatásával, egyedül a magyar nem kívánatos, mert az követelőzik, nyakas, nehezen kezelhető!
    Jellemző a külhoni magyar állampolgársági vita: a hat-nyolcszázezer magyartól sajnáljuk a társadalmi juttatást, a romától nem a sajnálja a segélyt- a pótlékot- nevelési támogatást, ők az ország vezetés édes gyermekei, az ő megválasztói, akik hozzásegítik Őket az államkassza kulcsához, a saját részre lopás lehetőségéhez. (tovább élhet a szabódezsői görénykurzus, mely szerint a görény: sunyi, lop, és büdös) Az ország vezetés, miután az országot adós rabszolgaságba taszította, most a lakosságon van a sor. A családot alapítani, lakáshoz jutni óhajtó fiatal, egész életét megalázó adós rabszolgának eladja, hogy lakáshoz jusson, és azt is elveszíti, (jelzálog utján) mihelyt az állása megszűnik, vagy zsarolhatóvá válik, az állásvesztés pallósával a feje felett!
    Ezek után, én is csak azt tudom mondani, amit a pápai követ meg állapított rólunk 1526-ban:
    „Mindinkább meggyőződöm róla, hogy az ország helyzete reménytelen, ez az ország nem képes megvédeni magát, mert kormányzatában nincsenek becsületes emberek!”

    Demokrácia? Ez a hazug népképviselet egy az állatvilágban teljesen lehetetlen, perverz helyzetet hozott létre. A vágómarhát a mészárosok letaglózzák: szegény marhák nem tehetnek róla. De van-e olyan örült képzelet, mely elképzelje, hogy a szarvasmarhák zászlós felvonulásban, éljent rikoltozva Kossuth-nótát énekelve válasszák meg azokat a mészárosokat, aki letaglózza őket? — megint Szabó Dezső! Mi mindent megírt ez az ember! Mi változott az óta? Talán a hülyeség lett nagyobb, a fal lett simább, melyről lepereg az intés, mint a borsó!
    “Aki a keresztény táborban a magyarságot a múlt ideológiájához akarja kötni, s az, ki a szükséges megújhodást a zsidó táborban igyekszik megvalósítani: egyenlően a magyarság halálán dolgozik, jó- vagy rosszhiszeműen!” Szabó Dezső 1921

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.