2018 november 14., szerda

Arany Lajos

Arany Lajos Gömörből származik: Putnokon született. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, a XIX. századi magyar irodalom történetéből speciális szakképzésben részesült. Újságíró, anyanyelvi lektor, a Stádium című országos kulturális folyóirat olvasószerkesztője, a Reformátusok Lapja munkatársa, rendszeresen publikál a Szókimondó című, Hajdúszoboszlón megjelentő folyóiratban. Számos esszéje, tanulmánya, több ezer újságcikke között eddig több mint kétszáz anyanyelvápoló írása jelent meg. 2007 óta óraadó tanár a Debreceni Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán. Írt könyvet a Hortobágyi Alkotótáborról (Ihlet a rónán), megjelent két főiskolai tankönyve (Szent hír és szabad vélemény – sajtóműfaj-elmélet; Sajtónyelvőr), szerkesztett két publicisztikai antológiát (Toronyőrök). Holló László- és Jókai-díjas.

Arany Lajos: Lányok, másnaposok, Shakespeare, Musil – „újratöltve”…

Új keletű, de máris elcsépelt divatszó az újratöltve. Teli van a média, főleg az internetes felületek sora ezzel az igekötős igéből (újratölt) képzett határozói igenévvel. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda oldalán (e-nyelv.hu) írják: Oroszországban a 2009-es év legjellemzőbb szavának az ’újratöltés’, ’újraindítás’ (ang.: reset) jelentésű перезагрузка [perezagruzka] szót választották. Hozzáfűzik: …

Még több »

Arany Lajos: A különleges italok “szerelmesei” a házi rétesbe is bizton “beleszeretnek”

„Micsoda lélek lobog tebenned, / micsoda szerelem, az áldott? / Vettem neked, mert szeretlek nagyon, / nézd, egy csokor szenvedést, virágot” – írja gyönyörű ifjúkori szerelmi dalában Juhász Ferenc. Ám kár ezt a gyönyörű, összetett érzést jelző szót divatszóvá csépelni. Nem kicsit ludas e törpítésben a média. A zsűritag „rögtön …

Még több »

Arany Lajos: „Gyöngéd” beszéd: „páros lábbal beleszállnak”, „kirúgják”, aki „horrisztikus” hibát ejt

Napjaink agresszív tartalmú szavai között nemcsak a brutális melléknév és határozóragos változata, a brutálisan terjed, egyre sűrűbben él a mindennapi nyelvhasználat, illetve a média is a horrorisztikus meg az embertelen melléknévvel. Itt említjük a magát régóta szívósan tartó kirúg s az újabban unos-untalan ismételgetett igét, a beleszáll szót.  A brutális …

Még több »

Arany Lajos: „Brutálisan” finom fagyi a „brutális” nyárban

Elharapódzott a közbeszédben és a médiában az agresszív tartalmú szavak használata. Leginkább talán a brutális melléknév és határozóragos változata, a brutálisan burjánzik. „Brutálisat javult az államháztartás egyenlege” – olvassuk a médiában. „Brutális áron bankolnánk az új adó miatt” – bukkanunk egy másik megnyilvánulásra a sajtóban. „Túlment a határon a klippel, …

Még több »

Arany Lajos: Ez fantasztikus!(?)

Az anyanyelvhasználatban évek, sőt évtizedek óta szívósan élő elcsépelt divatszavak, tartalmatlanná kopott, szürke kifejezések egyike a fantasztikus. A felvilágosodás kori tudós, Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket keserítő pontatlan, félreérthető fogalmazás, stílustalanság egyike e melléknév unos-untalan használata. Kosztolányi Dezső, a nyelvművelőnek is elsőrangú író már 1926-ban (!) ellenszenvesnek …

Még több »

Arany Lajos: Trendi feeling – welcome drink a barbacktől a backstage-ben

A kitűnő Molnos Angéla lélektantankönyvet írt – egyetlen idegen szó nélkül. Purizmus – mondja az idegen szavak tudásfitogtató imádója. Egyetértek! – mondja anyanyelvünk szigorú kapuőre. Az igazság e kettő között van, mint oly gyakran: csak akkor érdemes idegen szót használni, ha a szóban forgó jelenségre, fogalomra stb. nincs jobb magyar …

Még több »

Arany Lajos: Filozofáló tinik, bölcselő celebek

A funkció nélküli túlzások, a talán szemléletes, de öncélúan nagyzoló szavak, kifejezések egész légióját vonultatja fel a média; gyakori a nyelvi elbizakodottság, fennhéjázás, nagyképűsködés. Példa erre a filozófia szó értelmetlen jelentésbővülése, a szövegkörnyezetbe nem illő alkalmazása.  Sajátos jelentésre tett szert a filozófia főnév az üzleti élet nyelvében: ’működési elvek, törekvések, …

Még több »

Arany Lajos: Elcsavargott történetek

Semmibe véve a történet meghatározását, elharapódzott a mai nyelvhasználatban a szó használata akkor is, ha nincs eseménysor, nincs sztori. Afféle jolly joker-szóvá, bármely kifejezés pótlójává lett ez a főnév. A történet valóságos vagy kitalált események, cselekvések sora, láncolata. Van története településnek, találmánynak, van az irodalomnak, a zenének, a képzőművészetnek, a …

Még több »

Arany Lajos: „Álomutazás” a „legendás” üdvöskék földjére

Népszerű volt a boldog békeidőkben, s még utána is egy ideig Herczeg Ferenc regénye, a metaforikus című Álomország. (Érdemes újraolvasni ezt a feledett írót is.) „Paff, a bűvös sárkány senkitől se félt, / Álomország tengerpartján játékok közt élt” – dúdolja ma is több generáció a 100 Folk Celsius nevű együttes …

Még több »

Arany Lajos: „Bepróbálkozott”, de „besértődött”, mert „beelőzték”…

Burjánzó divatmorfémává vált az egyik ősi igekötőnk, a be: az újabb nyelvhasználatban az alapjelentésétől (’valamely zárt tér belsejébe irányul’: belép, bekéredzkedik stb.) gyakran messze szakad, használói például a cselekvés megkezdődését, mozzanatosságát, befejezettségét, akarják érzékeltetni vele. „Bekezdenek a brazilok” – halljuk a focimeccs közvetítésében. Értsd – és mondd –: nagy iramban, …

Még több »