2017 december 11., hétfő
Fotó: korkep.sk

Az 1919-es pozsonyi sortűz áldozataira emlékeztek felvidéki magyarok

Share

A csehszlovák légió katonái által, 1919-ben békés tüntetőkre leadott sortűz áldozataira emlékeztek felvidéki magyarok vasárnap, a tragédia évfordulóján Pozsonyban az áldozatok emlékhelyén, a Csalogányvölgyi temetőben.

1919 február 12-én Pozsonyban több ezer fős, főként a város magyar és német lakóiból álló tömeg tüntetett a hajdani Vásár téren (most Szlovák Nemzeti Felkelés tere), az ellen tiltakozva, hogy a várost az év első napján megszállták a csehszlovák légió katonái, majd egy hónappal később az úgynevezett teljhatalmú szlovák minisztérium önkényesen Szlovákia fővárosává nyilvánította a várost.

A békés tömeg skandálását, az Éljen Magyarország-jelszó hangoztatását a csehszlovák legionáriusok provokációnak minősítették, ezért géppuskasortüzet adtak le tüntetőkre, majd szuronnyal támadtak a menekülő emberekre. A sortűznek a helyszínen hat halálos és több mint száz sebesült áldozata volt, ez utóbbiak közül ketten később életüket vesztették. Bár a történtek miatt később a csehszlovák hatóságok vizsgálatot indítottak, ennek alapján senkit sem vontak felelősségre, s a tragédia áldozatait máig nem rehabilitálták.

A “pozsonyi sortűz” néven ismertté vált tragédia áldozatai előtti főhajtásul az idén már tizenkettedik alkalommal rendeztek megemlékezést a Csalogányvölgyi temetőben a Csemadok Pozsony óvárosi alapszervezetének és a Pozsonyi Casino társulásnak a szervezésében.

A vasárnapi megemlékezésen Brogyányi Mihály, a Csemadok óvárosi alapszervezetének alelnöke idézte fel a tragédiát, az ahhoz kötődő történelmi eseményeket és az utóbbiak máig ható következményeit. Elmondta: a korabeli hatóságok megpróbálták a történteket úgy beállítani, mintha a pozsonyi magyarok provokációjának következményei lettek volna, és ezen az alapon megtorló intézkedések sorát indították el az akkor még több mint 80 százalékában magyarok és németek által lakott városban. A helyi magyarság felőrlését célzó folyamat részeként egyebek mellett végleg bezárták a pozsonyi magyar egyetemet, az Erzsébet Tudományegyetemet, sok helyi magyar vezetőt internáltak, többeket pedig megfosztottak munkájuktól.

“Elkezdődött az a folyamat, amely során Pozsonyt átalakították, átgyúrták egy másik várossá” – mutatott rá a Csemadok óvárosi alapszervezetének alelnöke, hozzátéve: a folyamat eredményeként Pozsony ma szlovákul beszélő város, ahol ritka a magyar szó, és ahol a magyarok egymástól elszigetelve élnek, ami még fontosabbá teszi az emlékezést.

“Emlékeznünk kell rájuk, és emlékeznünk kell arra is, hogy mi itt nem betolakodók vagyunk, hanem itt van a helyünk és a jövőnk is!” – szögezte le Brogyányi Mihály.

A megemlékezés – amelyen mintegy kéttucatnyian vettek részt – a Himnusz eléneklésével fejeződött be.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Esterházy erkölcsi hagyatékának üzenete, hogy az elveszettnek tűnő ügyért is érdemes küzdeni

Esterházy János erkölcsi hagyatékának egyik fontos üzenete, hogy az elveszettnek tűnő ügyekért is érdemes küzdeni …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.