2017 augusztus 20., vasárnap
Forrás: petofiprogram

Az 1956-os forradalomról rendeztek tudományos tanácskozást Bécsben

Share

Forradalom, szabadságharc és megtorlás címmel tartottak tudományos tanácskozást az 1956-os forradalomról a bécsi magyar nagykövetségen csütörtökön.

Az esemény Magyarország bécsi nagykövetsége, a bécsi Collegium Hungaricum, a Bécsi Magyar Történeti Intézet (BMTI) és a szegedi Gál Ferenc Főiskola együttműködésével, valamint az ’56-os Emlékbizottság támogatásával jött létre.

Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1956-ról szóló tudományos kutatások hosszú távon elkísérik a hallgatóságot, gazdagíthatják a gondolkodást. Kiemelte: 1956 olyan büszkesége a magyarságnak, amelyre a világ közvéleménye is pozitívan tekint.

Kun Miklós történész, Széchenyi-díjas egyetemi tanár előadásában egy kevésbé feltérképezett 56-os témáról beszélt, arról, hogy a forradalom és szabadságharc leverése nemcsak katonai, hanem orosz titkosszolgálati akció is volt. Elmondta, hogy a szovjet államrendőrség hét nagy “operatív” körzetre osztotta fel Magyarországot titkosszolgálati vezetők irányításával. Budapestre Ivan Szerov tábornok, a KGB elnöke érkezett, aki korábban rendkívül véres kezű belügyesként lett ismert, és akinek az ezzel kapcsolatos emlékiratai pár hónapja váltak publikussá.  Kun Miklós MTI-nek kiemelte: számos fehér folt van, hiszen a Nyikita Hruscsov szovjet pártvezér 1957-es budapesti tárgyalásairól szóló jegyzőkönyv nem kutatható, és Kádár János moszkvai útját is csak részben lehet rekonstruálni. Kitért arra is, hogy a nyugati politikai elit 1956-ban elárulta Magyarországot, miközben a nyugati lakosság hallatlanul szolidáris volt a magyarokkal. Kun Miklós úgy vélte, hogy tíz évvel ezelőtt, az 50. évfordulón nem sikerült megünnepelni az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, de most igen. A történész nagyon fontosnak nevezte, hogy Bécsben megismerhetett olyanokat, akik fiatalon részt vettek a forradalomban.

Benkő Levente történész és publicista az 1956-ban Erdélyben zajló ifjúsági szervezkedési kísérletekről beszélt. Kiemelte: a romániai megtorlás során 1956 és 1962 között mintegy 28 ezer letartóztatás történt és csaknem tízezer politikai vagy halálos ítélet született. “Az 1956-os forradalom egy akolba terelte Közép- és Kelet-Európa majdnem minden nemzetét, Romániában pedig a magyarságot és a románságot, leszámítva a pártaktivistákat és funkcionáriusokat, akiknek érdeke volt a forradalom ellenében cselekedni” – mondta Benkő Levente az MTI-nek nyilatkozva.

A történész rávilágított: Romániában tényleges fegyveres szervezkedésre nem került sor, de abban az időben az erdélyi magyarok, a románok, a szászok és svábok elkezdték megfogalmazni követeléseiket, például szorgalmazták a nagyszalontai Arany János múzeum rendbetételét, Orbán Balázs sírjának felújítását, a sajtóban forszírozták a magyar anyanyelvű oktatást. “Az erdélyi magyarság 1956-nak köszönhetően újra találkozhatott ideig-óráig a saját kultúrájával” – mondta.

Gecsényi Lajos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Levéltár nyugalmazott főigazgatója Magyarország és Ausztria 1956-os kapcsolatáról beszélt. Aláhúzta: az osztrák kormány óriási segítséget nyújtott Magyarországnak, miközben mindent megtett, hogy védje saját semlegességét és országának érdekeit. Mint felidézte, az osztrák kormány október 28-án adta ki “példa nélküli nyilatkozatát”, amelyben felszólította a szovjet kormányt, hogy szüntessék be a harcokat. Továbbá november 3-ig 3,5 millió schilling értékű osztrák segélyszállítmányt osztottak szét Budapesten, és a budapesti osztrák követségen befogadták azon nyugati országok újságíróit, francia, belga és holland sajtómunkásokat, akiket saját követségeik sem mertek befogadni.

Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró előadásában kiemelte: az 1956-os forradalom megtorlásaként több embert végeztek ki, mint az 1848-as forradalom, az 1919-es tanácsköztársaság és a második világháborúban elkövetett háborús és népellenes cselekmények megtorlásaként együttesen. Elmondta, hogy 229 olyan halálos ítéletről lehet tudni, amelyeket egyértelműen a forradalom miatt hajtottak végre. Mint hangsúlyozta, soha ennyi nőt és fiatalkorút nem végeztek ki Magyarországon, mint akkor. Az utolsó 56-os elítéltet 1961-ben akasztották fel. Elmondása szerint a megtorlás azért is volt olyan “erős”, mert a magyarság a szabadságáért és a függetlenségéért a világ legnagyobb hadseregével szemben lépett fel. Rávilágított: a megtorlás célja az volt, hogy többet a magyarok ne merjenek fellázadni a szovjet rendszer ellen.

 

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Oroszországban is késeléses támadás volt

Nyolc járókelőt megkéselt szombaton egy ismeretlen férfi az oroszországi Szurgut városában – jelentették orosz hírügynökségek. …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.