2017 november 19., vasárnap
Forrás: Facebook

Az Ab megsemmisítette a muszlim vallás gyakorlását korlátozó ásotthalmi szabályozást

Share

Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló ásotthalmi önkormányzati rendeletnek azt a paragrafusát, amely szerint tilos közterületen a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint az olyan propagandatevékenység, amely a házasságot nem egy férfi és egy nő életközösségeként mutatja be.

Az Ab szerdán a honlapján hozta nyilvánosságra az ombudsman indítványára soron kívül meghozott döntését, amelynek lényege, hogy önkormányzatok nem hozhatnak közvetlenül alapjogot érintő, korlátozó szabályozást, ugyanis az alaptörvény kimondja, hogy alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthat meg.

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a támadott szabályozás részben a muszlim vallás gyakorlásán és az egyének vallásos meggyőződésének kinyilvánításán, részben pedig a véleménynyilvánítás szabadságának törvényben megállapított korlátain kívül további belső, értékalapú korlátokat állít fel önkormányzati rendeletben. Az indoklásban kitértek arra is, hogy ha közvetlenül alapjogokat érintő, korlátozó helyi önkormányzati rendeletek születnének, akkor önkormányzatonként eltérővé válhatna az alapjogok gyakorlása.

Az Ab az ügy súlyára tekintettel, általános gyakorlatától eltérően Ásotthalom önkormányzati rendeletének vizsgált pontjait a tavaly novemberi kihirdetésre visszamenőleges hatállyal semmisítette meg. Az 15 fős testület határozatát különvélemény nélkül hozta meg.

A Toroczkai László ásotthalmi polgármester, a Jobbik alelnöke által vezetett önkormányzat rendelete a többi között a mecset építését is megtiltotta a településen. A rendelet miatt Székely László, az alapvető jogok biztosa tavaly decemberben fordult az Ab-hoz, kérve a rendelet megsemmisítését.

Jogszabálysértőnek minősítette a rendeletet a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Iszlám Közösség, a Magyar LMBT Szövetség aktivistái pedig a település polgármesteri hivatala előtt tiltakoztak. Vona Gábor, a Jobbik elnöke is elhatárolódott a nagy vitákat kiváltó rendelettől. Szerinte a célban egyetértenek pártja alelnökével, ám az eszközökben nem.

 

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Gulyás: Közép-Európára nézve a legfenyegetőbb a betelepítési kvóta

Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője szerint Közép-Európára nézve a legfenyegetőbb az unió betelepítési …

3 hozzászólás

  1. Dávid Szaniszla

    Hát igazam van, mindenki beleszólhat Magyarország ügyeibe. Nekünk nem lehet egy szavunk se. Valahol ezért gátat kellene szabni ezeknek a dolgoknak. HAJRÁ MAGYARORSZÁG!

  2. Dipl.Ing.Tibor Gutay

    Az AB döntése rossz, mert ha a muszlimok pl. mecseteket építenek, az problémlát okoz, mert olyasmit prédikálnak ott, ami zavarja a társadalmi békét, mint itt az NSZK -ban pl. Ez a döntés keresztényellenes! Magyarország nem muszlim állam, a szólásszabadság is korlátozott, tilos fasiszta nézeteket hirdetni pl. Franciaországban mindenütt kikövetelik a nök és férfiak szétválasztást. Muszlim törvényeket kényszerítenek egy nem muszlim társadalomra! Ez a liberális baromság eredménye!

  3. Lipovszkyné Szlovák Zsuzsanna

    A muszlim vallás nem az európai értékrend szerinti vallás. Az európai gondolkodásmód szerint a vallás visszaszorult a magánszférába, mindenkinek legbelső magánügye annak gyakorlása. Ezzel teljesen ellentétes a muszlim vallás, amely az élet minden mozzanatára kiterjed a párválasztástól a törvénykezésig mindenre, a muszlim vallás kizárólagos és nem tűr ellentmondást, nem tűr meg más vallást. Tulajdonképp nem is vallás, hanem egy totalitárius rendszer, amely az élet minden szegmenség szabályozza. Nem igazán érthető, hogy miért is tekintette ezt tolerálhatónak az AB. Saját kultúránk sírját ássuk meg épp most, és épp a tanult elit segedelmével.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.