2018 augusztus 18., szombat
Csath Magdolna közgazdász (MTI Fotó: Földi Imre)

Az értékrend maga is gazdasági erő

Share

Csath Magdolna közgazdásszal a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsora készített interjút, amelyben a szakember kifejtette véleményét a változó világ miatt a közgazdászokra váró kihívásokról, egy szűk elit még ma is kizárólagos egyeduralmáról, valamint az alternatív gazdasági módszerek európai térnyerésének esélyeiről.

„Vannak jelek, (…) de alapvetően a kutatási területen és az oktatásban is még mindig sokkal erősebb a régi, hagyományos – úgynevezett mainstream, főáramú – gondolkodás, és nem nagyon erősödnek azok a műhelyek, amelyek az alternatív szemléletet tudnák képviselni. A vezető közgazdasági lapokban ma nem nagyon tud labdába rúgni egy nem hagyományos módon gondolkodó közgazdász. Nem fogadják el a cikkeit. Jómagam is tapasztaltam. Az oktatásban is nagyjából a régi tankönyvek mentén zajlik a tanítás. Igaz, vannak egész ‘kellemes’ jelek is. Például a Corvinus Egyetemnek van egy Közgazdaság című lapja, amelynek hamarosan megjelenő száma azzal foglalkozik majd, hogy mi az értékrend, a spiritualitás szerepe a közgazdaságtanban, és általában a versenyképesség területén. Illetve a közgazdasági társaság márciusi konferenciája arról szólt, hogy mi ez az alternatív gondolkodás, amelyen nem túl sok ‘mainstream előadót’ és hallgatót sem lehetett látni” – mondta el a Vasárnapi Újságban Csath Magdolna.

A mainstream szakmai elit nem tűr más véleményt

Hogy mit jelent a „mainstream” igazából, arra a kérdésre a közgazdász úgy válaszolt, hogy vannak, akik „neoklasszikusnak”, neoliberálisnak nevezik, de egyik meghatározás sem pontos, éppen ezért elég nehezen meghatározható a fogalom. A lényege az, hogy a „világot számokban kell látni”, nem kell törődni a gazdasági döntések társadalmi hatásaival, azzal, hogy a családok hogy élnek, milyen az életminőség. Csak az a fontos, hogy a makromutatók jól alakuljanak. Viszont az a baj, hogy ma már annyira bonyolult a világ, hogy makromutatókkal nem lehet leírni. Ennek a gondolkodásnak a másik jellemzője, hogy nem tudja megkülönböztetni a nemzeti szintű érdekeket az üzleti érdekektől – szögezte le a közgazdász.

Ha versenyképességről beszélünk: egy adott ország versenyképességét egyformán akarják értékelni a vállalati versenyképességgel. Egynek tartják: ha a vállalatok jó sok profitot megtermelnek az országban, akkor az az ország versenyképes. Ez nem igaz. A harmadik kérdés pedig az: mi az állam szerepe? Ma már Nyugat-Európában is akadnak olyanok, akik azt mondják, hogy az állam szerepének növekednie muszáj, mert egy új fejlődési szakaszba lépett a világ. Üzleti alapon nem kezelhető egyedül. Ez a három nézet, amely még ma is uralkodik a mainstreamnél. Csak pénzről, számokról és profitról beszélnek, az állam pedig lehetőleg mint egy „éjjeliőr” módon foglalkozzék csak a gazdasággal. Legyenek rendőrök meg katonák, nagyjából ennyi – magyarázta Csath Magdolna.

Külföldön kapcsolati tőke, elhallgatás idehaza

Az, hogy a baloldali, liberális gondolkodás miért tud ilyen sokáig uralkodó szerepet játszani, komoly szakmai kérdés. A közgazdász szerint nagyon nagy mozgalmak indultak el Nyugat-Európában, főleg Nagy-Britanniában, hogy ez megváltozzék. Az a gond, hogy a kicsit bonyolultabb nézetrendszert vallók, a világot „nem csak pénzben látó körök” valamiért nem fordítanak elég figyelmet, energiát arra, hogy az alternatív nézeteket valló közgazdászokat is „helyzetbe hozzák”.

Több teret kellene hagyni azon közgazdászoknak, akik úgy gondolják, hogy a társadalom legalább olyan fontos, mint a gazdaság. Akik úgy vélekednek, hogy az államnak megvan a szerepe a gazdaság ösztönzésében, a társadalom alakításában – fejtette ki Csath Magdolna.

A közgazdász szerint nem sok olyan könyv van, amely az alternatív közgazdaságtant tudományos módon feldolgozná. Szakmailag korrekt, objektív anyagok kellenek. Ami a kultúránál elindult, az az „áttörés” még hiányzik a közgazdasági vonalon.  A régi szemléletet képviselő emberek még mindenhol ott vannak: az oktatásban, a kutatóintézetekben, ami nem baj, mert jó, ha van vita. De ők nem a vitát szeretnék ösztönözni, hanem a másként gondolkodókat elhallgattatni. Jelent meg olyan alternatív közgazdasági szakkönyv, amely ugyan nem helyettesíti a régi tankönyveket, de mellettük mindenképpen nagyon fontos lenne, hogy bekerüljön az oktatásba. Ezt egy régi szemléletet képviselő közgazdász előadó – mert megtehette – kivette az oktatás anyagából. Külföldi konferenciákon megdöbbenve tapasztalni, hogy zömmel a mainstream közgazdasági vonalhoz tartozókkal találkozni, akik „nagyon lazán szidják az országot”, zsigeri a kritika. Az ember ott kénytelen megvédeni az országot ettől – nyilatkozta a közgazdász.

Kívülről szidják az országot

Abban az időszakban, amikor az ország gazdasági mutatói rosszak voltak, ezek a mainstream közgazdászok voltak vezető pozícióban, egyetemeken, tanszékeken, bankokban. Akkoriban óriási szerepük volt, amely mára jócskán megcsappant. Emiatt egyfajta sértődöttség van bennük. Akadnak olyanok, akik a régen képviselt nézeteikkel szembefordulva ma teljesen mást akar – főleg külföldön – elhitetni az országról. Ugyanakkor ellenérzés van bennük azok iránt, akik egy kicsit mást, frissebb szemléletet próbálnának bevinni a közgazdaságtanba. Az értékrend maga is gazdasági erő. Ezt nem hajlandóak elfogadni. A társadalom és a családok összetartozásának fontosságát hangsúlyozókat nem tekintik közgazdászoknak. Ezen változtatni kell. Az Egri csillagokban Dobó kapitány is azt mondja, hogy „a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – zárta a beszélgetést a közgazdász.

forrás: Kossuth Rádió / hirado.hu

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Sadiq Khan a rendőrségre mutogat az újabb terrortámadás miatt

Sadiq Khan sokadszorra bizonyította be, hogy teljesen alkalmatlan London vezetésére. Szerdán a keddi terrortámadásról kérdezte …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.