2019 szeptember 18., szerda
A Benes-dekrétumok kimondták a csehszlovákiai németek és magyarok kollektív bűnösségét és százezreket űztek el otthonukból
A Benes-dekrétumok kimondták a csehszlovákiai németek és magyarok kollektív bűnösségét és százezreket űztek el otthonukból

Az Európai Bizottság előtt a Benes-dekrétumok kárvallottjainak ügye

Share

A Nemzetpolitikai Államtitkárság sajtótájékoztatót tartott a Magyarság Házában, amelyen Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és dr. Korom Ágoston európai jogász, a nemzeti közszolgálati egyetem oktatója beszámoltak a Beneš-dekrétumok kárvallottjainak kárpótlása ügyében az Európai Bizottság képviselőivel folytatott brüsszeli tárgyalásaikról – számol be a felvidek.ma.

Csóti György felidézte az előzményeket: a háború végén Edvard Beneš Londonból, Klement Gottwald pedig Moszkvából azzal a szándékkal utaztak vissza Prágába, hogy az új Csehszlovákiát nemzetállammá alakítsák, a német és a magyar lakosság kitelepítésével.

Mivel a nagyhatalmak csak részben fogadták el a tervet – az angolszászok nem járultak hozzá a magyarok kitelepítéséhez –, így született meg az ördögi ötlet: a lakosságcsere, amelynek eredményeként a felvidéki magyarokból 90 ezret a Szudéta-vidékre vittek kényszermunkára, 110 ezret pedig Magyarországra telepítettek át – az onnan toborzott szlovákok helyére. A kétszázezer szülőföldjéről elűzött magyar ingatlanvagyona, zömében mezőgazdasági vagyon, szlovák tulajdonba került, majd az 1948-as kommunista hatalomátvétel után az állam kisajátította.

Ez utóbbiak, tehát az 1948-90 között vagyonukat vesztettek, kárpótlására született ugyan törvény 2003-ban, de ennek súlyosan diszkriminatív voltára Csáky Pál EP képviselő már a törvény őszi brüsszeli tárgyalásakor rámutatott. Ugyanis kizárja azokat, akik a törvény életbelépésétől annak hatályáig, 2004. december 31-ig nem rendelkeztek szlovák állampolgársággal és állandó szlovákiai lakhellyel, márpedig ez a korlátozás sérti a tőke szabad mozgásáról szóló európai uniós alapelvet.

E kérdés tegnap újra napirendre került Brüsszelben az illetékes Európai Bizottságban – mondta Csóti György. „Csáky Pál, az MKP EP-képviselője, Korom Ágoston, egyetemi oktató, a téma európai jogi szakértője és magam, mint a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója átadtuk azt a négy dossziét – 1144 nyilatkozattal –, ami január óta intézetünkhöz érkezett a kárpótlásból kizártaktól, és amit két hónap alatt munkatársaimmal feldolgoztunk.”

A felvidek.ma azon kérdésére, hogy mi változott a bizottságban, Csóti György a következőképpen válaszolt:

„A bizottság elismeri a diszkrimináció tényét, elismeri, hogy ez súlyosan ellentétes az európai jogrenddel, mert Szlovákia 2004. május 1. után az EU teljes jogú tagja lett, míg ez a törvény még 2004. december 31-ig hatályban volt. Tehát ebben a nyolc hónapban köteles lett volna befogadni a nyilatkozatot mindenkitől – nemcsak magyaroktól, hiszen vannak csehek, németek még kanadaiak is, akik érintettek, mert uniós állampolgárok, bárhol éljenek jelenleg.

Tavaly ősszel a szlovák kormány képviselője elismerte ugyan, hogy jogsértő a törvény, de szerinte olyan kevés személyt érint, hogy nem szükséges a bizottságnak foglalkozni vele. Ezt cáfoltuk mi a nyilatkozatgyűjtéssel, hogy itt sok ezer emberről van szó, s jóllehet 1144 nyilatkozatot vittünk ki, de az irodánkban ott vannak a további százak, amit már nem volt időnk feldolgozni. De megmondtuk, hogy ez csupán az első adag, ami két hónap alatt érkezett, és még sok ezer ember jelentkezése várható. Átvették a dossziékat, és mondták, hogy 30 napon belül választ adnak. Úgyhogy izgalommal várjuk az eredményt”.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója elmondta továbbá, hogy most már nem kell kitölteni a nyilatkozatot, elég, ha az érintettek bemondják telefonon vagy e-mailben a nevüket, lakcímüket, elérhetőségüket. S hogyha pozitív döntés születik és a szlovák kormány uniós nyomásra hajlandó ezzel foglalkozni, akkor majd értesítik őket, hogy most már érdemes beadni a részletes nyilatkozatot.

Dr. Korom Ágoston európai jogász, a nemzeti közszolgálati egyetem oktatója a brüsszeli tárgyalás szakmai részét ismertette. Leszögezte, hogy az Európai Bizottság az alapító szerződések őre. Ha elismeri a jogsértést, de mégsem indít eljárást a szlovák állam ellen, akkor további magyar lépések következnek: elsőként az európai ombudsman intézményéhez fordulnak.

Csáky Pál is nyilatkozott a brüsszeli találkozót követően: „Ilyen magas szinten még sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság nem foglalkozott a Beneš-dekrétumok negatív hatásaival. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a napokban küldi el a szlovák parlamentnek azt a levelet, amelyben a kitelepítésekkel kapcsolatos bocsánatkérés lehetőségét is felveti. Az EU „kormányaként” működő Bizottság pedig a mostani beadvány nyomán a konkrét kárpótlások kérdésével is foglalkozni fog”.

Csóti György kiemelte: nem állunk meg addig, amíg a Bizottság a szlovák kárpótlási törvénnyel kapcsolatban felvetett kérdésekre nem ad az uniós jog szempontjából teljes mértékben megalapozott választ. Ezt az elvárást fogalmazta meg az Európai Bizottság irányába Korom Ágoston is, aki szerint egyértelmű, hogy amennyiben bizonyíthatóak a jogsértések, a Bizottságnak lépnie kell az ügyben.

Felvidek.ma

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Herbaland: Eredményesen zárult a gyógynövényipari hálózatépítés

A napokban zárókonferencián ismertették a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és partnerei által a magyar–szlovák határtérségben, az INTERREG …

Egy hozzászólás van

  1. Dávid Szaniszla

    Már éppen ideje. Talán még élnek azok közül valahányan, akik kárvallottjai voltak ennek az aljas törvénynek. Remélem nem lesz aki megakadályozza a törvény tárgyalásának véghez vitelét! Mert azért nem elég tárgyalni erről, tenni is kell a kárvallottakért valamit. Éppen eleget vártak arra, hogy végre beszélhessenek róla. Jó lenne, ha még sokan lennének akik megkaphatják a feloldását a törvénynek, a jóvátétel egy bizonyos módját. Ezek az emberek sokat szenvedtek azért, hogy magyarságukat nem tagadták meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.