2018 május 23., szerda
Forrás: hirado.hu

Bírálja a német katolikus püspöki konferencia elnöke a bajor kereszt-kihelyezést

Share

Megosztottságot és nyugtalanságot okozott a bajor tartományi kormány azzal a döntésével, hogy kötelező kifüggeszteni a keresztet a németországi tartományban működő állami hivatalokban – mondta a német katolikus püspöki konferencia elnöke egy hétfői lapinterjúban. A németországi evangélikus egyház (EKD) tanácsának elnöke is bírálta a müncheni vezetés döntését, amelyet az ország lakosságának többsége is elutasít.

Reinhard Marx bíboros, München-Freising egyházmegye érseke a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a plébániák és a családok szintjéig hatoló “megosztottság, nyugtalanság, egymásnak feszülés” tapasztalható a bajor miniszterelnöki tisztségben Horst Seehofert követő Markus Söder vezette kormány első döntései között bevezetett keresztkifüggesztési kötelezettség miatt.

A „valószínűleg jó szándékú akció” nem érte el a célját, a tartomány keresztény jellegének tudatosítását és erősítését – mondta Reinhard Marx. Kiemelte, hogy egy ilyen döntés előtt vitát kellett volna folytatni az egyházakkal és a társadalmi csoportokkal, azokkal is, amelyek nem keresztények. Kellett volna beszélni arról, hogy „mit jelent nekünk annak az embernek az üzenete, akit a kereszten látunk”, és arról is, hogy mit jelentenek a keresztény értékek. „Egyetlen párt vagy állam, bíborosként én sem határozhatom meg csak úgy, hogy mi keresztényi” – mondta Reinhard Marx.

Arra a felvetésre, hogy Markus Söder az intézkedéssel csupán sok keresztény azon érzésére reagál, hogy a közösség egyre csak fogyatkozik, és értékei veszélybe kerültek, Reinhard Marx elmondta: valóban létezik ez az érzés, „de éppen ezért lenne fontos, hogy beszéljünk egymással”. Meg kellene vitatni, hogy „mit is jelent nekünk a kereszt egyáltalán, és mit jelent élni egy olyan országban, amelyet a kereszténység formált”. Ebbe a vitába mindenkit be kell vonni, keresztényeket, muzulmánokat, zsidókat és a vallástalanokat is.

Hozzátette: aki csak kulturális jelképnek tartja a keresztet, az nem értette meg a lényeget, és ez a felfogás az állam részéről azt jelentené, hogy „az állam nevében kisajátítják a keresztet”.

Evangélikus vezető is bírálta Münchent

Bírálta a tartományi kormány döntését Heinrich Bedford-Strohm, az EKD tanácsának elnöke is, aki a napokban egy német hírportálokon idézett interjúban kiemelte, hogy a kereszt mindenekelőtt vallási jelkép, és nem lehet csak a nyugati keresztény kultúra jelképeként értelmezni. A bajor kormány korlátozó jellegű menekültügyi politikájára utalva hozzátette: a kereszt „a szeretet egyetemes parancsát” is jelenti, nem arra szolgál, hogy bárki is védekezzen mások ellen, hanem arra int, hogy „felelősséggel tartozunk minden ember iránt”, ami a menekültekre is vonatkozik – mondta Heinrich Bedford-Strohm.

A németek csaknem kétharmada, 64 százaléka ellenzi, hogy keresztet függesszenek ki minden állami hivatalban – mutatta ki az Emnid közvélemény-kutató társaság. A Bild am Sonntag című vasárnapi német lap megbízásából készített felmérés szerint 29 százalék ért egyet a kereszt-kifüggesztési kötelezettséggel.

A katolikusok körében 48 százalék elutasítja, 38 százalék támogatja, az evangélikusoknak pedig 62 százaléka elveti, 34 százaléka üdvözli, hogy legyen kereszt az állami hivatalokban.

A bajor kormány a legutóbbi, keddi ülésén úgy döntött, hogy „Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként” június 1-jétől keresztet kell kifüggeszteni a tartományban működő állami hivatalok épületeiben, a bejáratnál, jól látható helyen. A kormány közleményében kiemelte, hogy „a kereszt a keresztény-nyugati kulturális önazonosság alapvető jelképe”.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Jöhet végre a pártszakadás?

Toroczkai László új platformot, vagyis egy párton belüli csoportosulást alakítana, szerinte így lehet a Jobbik …

3 hozzászólás

  1. “vitát kellett volna folytatni az egyházakkal és a társadalmi csoportokkal, azokkal is, amelyek nem keresztények.”
    Természetesen vitatkozhat kend azokkal most is,a kereszt visszatérése után. A nem keresztényeknek,meg semmi közük hozzá. Ha nem tetszik,akkor bátran visszamehetnek,ahonnan jöttek.
    ” „Egyetlen párt vagy állam, bíborosként én sem határozhatom meg csak úgy, hogy mi keresztényi” – mondta Reinhard Marx.”
    Pedig volt már egy Marx,amelyik zsidó létére utálta a magadfajtákat. És meg is határozott sok mindent.
    Na bíboros úr. Lehet menni Afganisztánba hitet terjeszteni. Itt Európában magára nincs szükség.

  2. Ez a vita jól mutatja , hogy milyen mélységbe süllyedt a vallás . A németek jórésze szoclibes lett .
    Kellett volna nekik egy kis szovjetféle szocializmus ! DE: Lesznek ők még rosszabb helyzetben is , ha fogytán lesz az eurójuk , és a muszlimok fogják diktálni az ütemet .
    Addig ellenségeskednek a Kelet–Európa-i államokkal , amíg összefognak , és önállósítják a térséget .
    Bár pillanatnyilag Orbán Viktor , és a többi államfő ragaszkodik az EU–hoz , de elszakad a cérna , és a türelemnek vége lesz egyszer .
    A jelenlegi EU–s vezérek túlságosan nyeregben érzik magukat , felrugva a megállapodásokat fenyegetőznek . Igaza volt a külügyminiszternek , hogy hazugságra épül a véleményük .
    Ha a jövő évi választáskor beülnek —csak úgy !— a jelenlegiek , és a hozzájuk hasonlók , kitör a botrány !

  3. atörökszultàn

    Vatikàn 2027 december. Hìrek. A pàpa megtagadta a karàcsonyi szentmise celebràlàsàt ès a vilàg keresztènyeinek azt tanàcsolja kövessèk pèldàjàt ès vegyèk föl mihamaràbb a muzulmàn vallàst. A megosztò keresztèny vallàst veszèlyesnek ès vàllalhatatlannak nevezte Krisztus földi helytartòja, egyben figyelmeztetett, akinèl keresztet vagy egyèb keresztèny vallàsi jelkèpet talàlnak , azt saria jog szerint megkövezèssel fogjàk kivègezni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.