2021 szeptember 28., kedd
Forrás: nairaland.com

Callidus: A bevándoroltatás logikája

Share

Terjed a pénz szaga hét országon, büszke a bankos a bőrdíványon, alszik a lány, feje szépen billen, kétezer év tudomány felszisszen – Ghymes: A pénz szaga

Az Ockham borotvája, vagy másképpen Occam borotvája néven elhíresült filozófiai elv szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb. A lényeg az, hogyha van két elmélet, amely ugyanazt a tényt magyarázza, akkor azt az elméletet kell választani, amely a kevesebb, tudományosan nem bizonyítható feltételezést tartalmazza, vagyis a legkevesebb hipotézisre épít. William Ockham, 14. századi angol filozófus és ferences rendi szerzetes jól láthatóan az empirikus megfigyelés elsődlegességére épített, s elvét nem haszontalan alkalmazni napjaink leggyötrőbb kérdése, a modern kori bevándoroltatás, azaz a migráció problémájának vizsgálata közben sem.

A legfőbb alapelv legyen most az egyszerűség és vegyünk egy valóban egyszerű példát. Mi lehet az oka annak, ha odaég a tojásrántottánk?

1, a kakas túl sok tyúkot erőszakolt meg, ezért a nászukból született liberális tojások azonnali odakozmálással tiltakoztak létük elviselhetetlen könnyűsége ellen;

2, a tűzhelyünk végighallgatta Papp Réka Kinga értekezését az iszlámról, majd bosszúból addig sosem látott szuperszonikus lángot kibocsátva elégette a tojásokat, ezzel is felhívva figyelmünket nacionalista és fasiszta szemléletmódunkra;

3, egy órán át sütöttünk egy ötperces ételt, zsiradék nélkül.

Van egyébként egy vicc is, amely nagyszerűen szemlélteti a liberális Európa logikus gondolkodásának napjainkban oly jellemző hiányát. Így szól:

Minden ötödik ember kínai. Mi is öten vagyunk a családban, tehát valaki kínai. Lehet apu, vagy anyu. Lehet a bátyám Sanyi, vagy az öcsém Ho-Xiao-Pen. Szerintem Sanyi az.

Persze nyilvánvaló, hogy a döntéshozók többsége pontosan tisztában van a dolog logikájával, s a filantróp, humanista maszlagot csak a jóléttől elpuhult, debilis nyugati társadalmaknak tartogatják, de erre később még visszatérünk. Az alapkérdést azonban, a migrációt is érdemes volna visszafejteni valós lényegéig, s föltenni a legegyszerűbb kérdéseket, majd megpróbálni azokat a szintén legegyszerűbb, leglogikusabb módon megválaszolni. Ennek nyilvánvaló előfeltétele a helyes kérdésföltevés, mert ugyan sokszor elhangzott például az, hogy miért jó Európának a bevándorlás, amíg nem tisztázzuk, mit értünk pontosan Európa alatt (a földrészt, a társadalmakat, a vezetést, a kultúrát), addig a kérdésre sem kaphatunk kielégítő választ. De nézzünk néhány valóban pontos kérdést:

Jó-e Európának, mint földrésznek a bevándorlás?

Véleményem szerint egy földrajzi entitásnak teljesen mindegy milyen színű, kultúrájú, vallású népesség birtokolja, a kérdés számunkra annyiban lehet releváns, hogy a legjobb adottságokkal bíró területekért a történelem során mindig is harc folyt, következésképp ez ma sincs másképp, csak az eszközök változnak, egyelőre. A legjobb helyeket a legerősebbek tartják uralmuk alatt, míg a gyengék elpusztulnak, vagy menekülésre kényszerülnek.

Jó-e az európai társadalmaknak és azok kultúrájának a bevándorlás?

Nem, a válasz egyértelműen nemleges, legalábbis, ami a muszlim néptömegek érkezését illeti. Lásd az első kérdés utolsó mondatát.

Védhető-e Európa?

Mindenképpen, a mai technológiákkal pláne. Elég, ha csak visszaemlékezünk a görög komposok sztrájkjára, amely mindenféle modern kütyü alkalmazása nélkül gyakorlatilag hetekre beszüntette a migrációt. De említhetem még a G7 csúcsot is Taorminán, Szicília ékszerdobozán; a csúcstalálkozó napjai alatt konkrétan egy légy sem repülhetett be a légtérbe, nemhogy migránscsónakok kötöttek volna ki. A tízezer fős kisvárost tizenegyezer fegyveres védelmezte, a helyi lakosok pedig – köztük a gyerekek is – névre szóló belépőkártyát kaptak hazajutásuk érdekében. Hát ennyire védhető Európa, képességek tekintetében. A szándék persze egészen más kérdés.

Cui prodest? Kinek az érdeke?

Ezzel el is érkeztünk a legizgalmasabb részhez, bár véleményem szerint erre a kérdésre adható a legegyszerűbb válasz; pénz és hatalom. A modern világban ugyanis minden e két tényezőről szól, bár a pénzverés előtt sem volt ez nagyon másként. A világot ma a globális nagytőke uralja, s mindegy, hogy bankszámlájuk szinten tartására szőtt elképzeléseiket Soros-tervnek, vagy épp A béna kacsa megkopasztása hadműveletnek nevezzük, az elképzelés konkrét testet öltött és létezik. Egy elöregedő kontinens csökkenő fogyasztása nyűgössé teszi a nagytőkést, következésképp növelnie kell a fogyasztás mértékét úgy, hogy az számára nulla befektetéssel járjon. Miért kellene harmadik országbeli, elmaradott régiókba bevásárlóközpontokat építeni, amikor lábon ide lehet terelni a fogyasztót? Amellett a fogyasztónak ott, a harmadik világban nincs pénze fogyasztani, ám ha sikerül eljutnia NGO-k és emberkereskedők segedelmével – mindkét állatfaj szintén jól profitál a történetből – az unióba, itt rögvest lesz miből plázázni. A fogyasztást egyébként a legkevésbé sem szeretném elviccelni egy-két pláza poénnal, mert itt sokkal többről van szó. Gondolja csak meg a kedves olvasó, vajon egy fogyóban lévő, elöregedő társadalom ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat fogja-e megvásárolni, mint egy szaporodóban lévő fiatal? A német nyugdíjas megveszi-e a cumit, bébiételt, pelenkát, megveszi-e a legújabb iPhone-t, a legmodernebb szórakoztató elektronikát, vagy sportruházatot? Komplett termékcsaládok zsugorodnak össze, vagy esnek ki, mint bevételi források egy elöregedő társadalomban. Na és a mennyiségek! Mennyi élelmiszert vásárol egy nyolctagú muszlim család, és mennyit egy kéttagú német? Nem beszélve az egészségügyi szolgáltatásokról, a biztosításokról, és így tovább. Teljes iparág épült a migrációra, ezt Udo Ulfkotte nagyszerűen bemutatta a Menekültipar című könyvében.

Itt van mindjárt a Lidl példája a leradírozott keresztekkel. Barátaim, egy percig se higgyék, hogy ez a globális tőke részéről személyes támadás lett volna. Szó sincs erről. Egyszerűen szemrevételezték a számokat, s mellette érzékelték azt, hogy az új fogyasztóközönséget sértené a kereszt, hát levették. A régi fogyasztók pedig… nos, ők a béna kacsák, akik úgyis megveszik a terméket, a tolerancia jegyében. De ha mégsem, akkor rábeszélik őket, egy kis nácizás mindig csodákra képes. Tehát nem a sajtról, vagy a joghurtról leradírozott kereszt a személyes támadás, azon sajnos már rég túl vagyunk, a neoliberalizmus már rég túllépte a tolerálható kereteket.

Csakhogy ez a buborék hamar kipukkad majd, meglátásom szerint hamarabb, mint gondolnánk, mert ironikus módon épp azt a tényezőt hagyja ki számításából, amely a motorja. Nem veszi figyelembe, hogy az ember nem csak fogyasztóként van jelen, az emberi természet pedig nem hajol meg holmi hűvös szobákban szőtt bankártervek matematikája előtt. Persze a globális nagytőke kiszolgálóit, Nyugat-Európa kilóra megvásárolt politikusait sem vezérli más, mint a hatalom, s az abból származó jövedelem. Kivéve a dán bevándorlásügyi minisztert, akit megtámadtak egy olyan menekültszálláson, ahol kiutasított irakiakat tároltak. A kislány, ez a szőke miniszter asszony odament és… én őszintén nem tudom, mit várt? Mégis, mire számított? Hogy majd megköszönik neki a szíves vendéglátást a kitoloncolás előtt? Mindenesetre, ezzel a megmozdulásával ő nyerte el a legnaivabb, egyben a legostobább liberális politikusnak járó díjat. Ám a többiek, azok az uniós politikusok és bürokraták, akik tűpontosan tisztában vannak a tényekkel, vajon tényleg úgy gondolják, fönntarthatják hatalmukat hosszútávon? Tényleg elhiszik, hogy egy identitás nélküli, kevert népességet uralhatnak majd unokáik húsz-negyven-hatvan év múlva? Ja, nekik nincsenek unokáik.

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Callidus

Politikai, közéleti, olykor irodalmi szövegeim csokorba szedésével kívánom a kedves Olvasót töprengésre késztetni. Vagy dühöngésre. Vagy csak józan gondolataik számbavételére, mely tevékenység némelyeket talán tettekre sarkall, míg másokat bölcs hallgatásra. Meglátjuk.
Share

Esetleg más?

Kutatók Éjszakája, 2019

Idén, rendhagyó módon, a Kutatók Éjszakáján egy intézmény 3 helyszínét kerestük fel: az Óbudai Egyetem …

3 hozzászólás

  1. Dávid Szaniszla

    Kedves Szilvia! Remek összeállítást adtál a kezünkbe. Ennek minden betüjével csak egyet lehet érteni. Köszönet érte. Persze ezzel nem oldódott meg a migráció kérdése. Akik abban érdekeltek továbbra is azt teszik és hirdetik, ami az ő malmukra hajtja a vizet. Sajnálatos doloog, de tény. Ami engem illet, hiszek Istenben, hiszem azokat a momndatokat, amit nekünk magyaroknak Pió atya üzent még életében. Tehát Szent II.János Pál szavaival élve: NE FÉLJETEK!!! S ezeket a szavakat már maga Jézus Krisztus is megmondta. Hát akkor mit féltek kicsinyhitüek! Legyetek bátrak és higgyétek el, hogy “A POKOL KAPUI SE VESZNEK ERŐT RAJTA”! S ez biztosan így van!

  2. Dávid Szaniszla

    Egyébként névnapod alkalmával (nov.13.) Isten éltessen!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.