2019 február 21., csütörtök
Forrás: nairaland.com

Callidus: A bevándoroltatás logikája

Share

Terjed a pénz szaga hét országon, büszke a bankos a bőrdíványon, alszik a lány, feje szépen billen, kétezer év tudomány felszisszen – Ghymes: A pénz szaga

Az Ockham borotvája, vagy másképpen Occam borotvája néven elhíresült filozófiai elv szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb. A lényeg az, hogyha van két elmélet, amely ugyanazt a tényt magyarázza, akkor azt az elméletet kell választani, amely a kevesebb, tudományosan nem bizonyítható feltételezést tartalmazza, vagyis a legkevesebb hipotézisre épít. William Ockham, 14. századi angol filozófus és ferences rendi szerzetes jól láthatóan az empirikus megfigyelés elsődlegességére épített, s elvét nem haszontalan alkalmazni napjaink leggyötrőbb kérdése, a modern kori bevándoroltatás, azaz a migráció problémájának vizsgálata közben sem.

A legfőbb alapelv legyen most az egyszerűség és vegyünk egy valóban egyszerű példát. Mi lehet az oka annak, ha odaég a tojásrántottánk?

1, a kakas túl sok tyúkot erőszakolt meg, ezért a nászukból született liberális tojások azonnali odakozmálással tiltakoztak létük elviselhetetlen könnyűsége ellen;

2, a tűzhelyünk végighallgatta Papp Réka Kinga értekezését az iszlámról, majd bosszúból addig sosem látott szuperszonikus lángot kibocsátva elégette a tojásokat, ezzel is felhívva figyelmünket nacionalista és fasiszta szemléletmódunkra;

3, egy órán át sütöttünk egy ötperces ételt, zsiradék nélkül.

Van egyébként egy vicc is, amely nagyszerűen szemlélteti a liberális Európa logikus gondolkodásának napjainkban oly jellemző hiányát. Így szól:

Minden ötödik ember kínai. Mi is öten vagyunk a családban, tehát valaki kínai. Lehet apu, vagy anyu. Lehet a bátyám Sanyi, vagy az öcsém Ho-Xiao-Pen. Szerintem Sanyi az.

Persze nyilvánvaló, hogy a döntéshozók többsége pontosan tisztában van a dolog logikájával, s a filantróp, humanista maszlagot csak a jóléttől elpuhult, debilis nyugati társadalmaknak tartogatják, de erre később még visszatérünk. Az alapkérdést azonban, a migrációt is érdemes volna visszafejteni valós lényegéig, s föltenni a legegyszerűbb kérdéseket, majd megpróbálni azokat a szintén legegyszerűbb, leglogikusabb módon megválaszolni. Ennek nyilvánvaló előfeltétele a helyes kérdésföltevés, mert ugyan sokszor elhangzott például az, hogy miért jó Európának a bevándorlás, amíg nem tisztázzuk, mit értünk pontosan Európa alatt (a földrészt, a társadalmakat, a vezetést, a kultúrát), addig a kérdésre sem kaphatunk kielégítő választ. De nézzünk néhány valóban pontos kérdést:

Jó-e Európának, mint földrésznek a bevándorlás?

Véleményem szerint egy földrajzi entitásnak teljesen mindegy milyen színű, kultúrájú, vallású népesség birtokolja, a kérdés számunkra annyiban lehet releváns, hogy a legjobb adottságokkal bíró területekért a történelem során mindig is harc folyt, következésképp ez ma sincs másképp, csak az eszközök változnak, egyelőre. A legjobb helyeket a legerősebbek tartják uralmuk alatt, míg a gyengék elpusztulnak, vagy menekülésre kényszerülnek.

Jó-e az európai társadalmaknak és azok kultúrájának a bevándorlás?

Nem, a válasz egyértelműen nemleges, legalábbis, ami a muszlim néptömegek érkezését illeti. Lásd az első kérdés utolsó mondatát.

Védhető-e Európa?

Mindenképpen, a mai technológiákkal pláne. Elég, ha csak visszaemlékezünk a görög komposok sztrájkjára, amely mindenféle modern kütyü alkalmazása nélkül gyakorlatilag hetekre beszüntette a migrációt. De említhetem még a G7 csúcsot is Taorminán, Szicília ékszerdobozán; a csúcstalálkozó napjai alatt konkrétan egy légy sem repülhetett be a légtérbe, nemhogy migránscsónakok kötöttek volna ki. A tízezer fős kisvárost tizenegyezer fegyveres védelmezte, a helyi lakosok pedig – köztük a gyerekek is – névre szóló belépőkártyát kaptak hazajutásuk érdekében. Hát ennyire védhető Európa, képességek tekintetében. A szándék persze egészen más kérdés.

Cui prodest? Kinek az érdeke?

Ezzel el is érkeztünk a legizgalmasabb részhez, bár véleményem szerint erre a kérdésre adható a legegyszerűbb válasz; pénz és hatalom. A modern világban ugyanis minden e két tényezőről szól, bár a pénzverés előtt sem volt ez nagyon másként. A világot ma a globális nagytőke uralja, s mindegy, hogy bankszámlájuk szinten tartására szőtt elképzeléseiket Soros-tervnek, vagy épp A béna kacsa megkopasztása hadműveletnek nevezzük, az elképzelés konkrét testet öltött és létezik. Egy elöregedő kontinens csökkenő fogyasztása nyűgössé teszi a nagytőkést, következésképp növelnie kell a fogyasztás mértékét úgy, hogy az számára nulla befektetéssel járjon. Miért kellene harmadik országbeli, elmaradott régiókba bevásárlóközpontokat építeni, amikor lábon ide lehet terelni a fogyasztót? Amellett a fogyasztónak ott, a harmadik világban nincs pénze fogyasztani, ám ha sikerül eljutnia NGO-k és emberkereskedők segedelmével – mindkét állatfaj szintén jól profitál a történetből – az unióba, itt rögvest lesz miből plázázni. A fogyasztást egyébként a legkevésbé sem szeretném elviccelni egy-két pláza poénnal, mert itt sokkal többről van szó. Gondolja csak meg a kedves olvasó, vajon egy fogyóban lévő, elöregedő társadalom ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat fogja-e megvásárolni, mint egy szaporodóban lévő fiatal? A német nyugdíjas megveszi-e a cumit, bébiételt, pelenkát, megveszi-e a legújabb iPhone-t, a legmodernebb szórakoztató elektronikát, vagy sportruházatot? Komplett termékcsaládok zsugorodnak össze, vagy esnek ki, mint bevételi források egy elöregedő társadalomban. Na és a mennyiségek! Mennyi élelmiszert vásárol egy nyolctagú muszlim család, és mennyit egy kéttagú német? Nem beszélve az egészségügyi szolgáltatásokról, a biztosításokról, és így tovább. Teljes iparág épült a migrációra, ezt Udo Ulfkotte nagyszerűen bemutatta a Menekültipar című könyvében.

Itt van mindjárt a Lidl példája a leradírozott keresztekkel. Barátaim, egy percig se higgyék, hogy ez a globális tőke részéről személyes támadás lett volna. Szó sincs erről. Egyszerűen szemrevételezték a számokat, s mellette érzékelték azt, hogy az új fogyasztóközönséget sértené a kereszt, hát levették. A régi fogyasztók pedig… nos, ők a béna kacsák, akik úgyis megveszik a terméket, a tolerancia jegyében. De ha mégsem, akkor rábeszélik őket, egy kis nácizás mindig csodákra képes. Tehát nem a sajtról, vagy a joghurtról leradírozott kereszt a személyes támadás, azon sajnos már rég túl vagyunk, a neoliberalizmus már rég túllépte a tolerálható kereteket.

Csakhogy ez a buborék hamar kipukkad majd, meglátásom szerint hamarabb, mint gondolnánk, mert ironikus módon épp azt a tényezőt hagyja ki számításából, amely a motorja. Nem veszi figyelembe, hogy az ember nem csak fogyasztóként van jelen, az emberi természet pedig nem hajol meg holmi hűvös szobákban szőtt bankártervek matematikája előtt. Persze a globális nagytőke kiszolgálóit, Nyugat-Európa kilóra megvásárolt politikusait sem vezérli más, mint a hatalom, s az abból származó jövedelem. Kivéve a dán bevándorlásügyi minisztert, akit megtámadtak egy olyan menekültszálláson, ahol kiutasított irakiakat tároltak. A kislány, ez a szőke miniszter asszony odament és… én őszintén nem tudom, mit várt? Mégis, mire számított? Hogy majd megköszönik neki a szíves vendéglátást a kitoloncolás előtt? Mindenesetre, ezzel a megmozdulásával ő nyerte el a legnaivabb, egyben a legostobább liberális politikusnak járó díjat. Ám a többiek, azok az uniós politikusok és bürokraták, akik tűpontosan tisztában vannak a tényekkel, vajon tényleg úgy gondolják, fönntarthatják hatalmukat hosszútávon? Tényleg elhiszik, hogy egy identitás nélküli, kevert népességet uralhatnak majd unokáik húsz-negyven-hatvan év múlva? Ja, nekik nincsenek unokáik.

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Callidus

Politikai, közéleti, olykor irodalmi szövegeim csokorba szedésével kívánom a kedves Olvasót töprengésre késztetni. Vagy dühöngésre. Vagy csak józan gondolataik számbavételére, mely tevékenység némelyeket talán tettekre sarkall, míg másokat bölcs hallgatásra. Meglátjuk.
Share

Esetleg más?

Lullázás 23.: Kőnászágy (Fonyód, Kripta-villa)

Múlt héten írtam a fonyódi Kripta-villáról prózában; most egy ott született verssel folytatom.   Kőleány …

3 hozzászólás

  1. Dávid Szaniszla

    Kedves Szilvia! Remek összeállítást adtál a kezünkbe. Ennek minden betüjével csak egyet lehet érteni. Köszönet érte. Persze ezzel nem oldódott meg a migráció kérdése. Akik abban érdekeltek továbbra is azt teszik és hirdetik, ami az ő malmukra hajtja a vizet. Sajnálatos doloog, de tény. Ami engem illet, hiszek Istenben, hiszem azokat a momndatokat, amit nekünk magyaroknak Pió atya üzent még életében. Tehát Szent II.János Pál szavaival élve: NE FÉLJETEK!!! S ezeket a szavakat már maga Jézus Krisztus is megmondta. Hát akkor mit féltek kicsinyhitüek! Legyetek bátrak és higgyétek el, hogy “A POKOL KAPUI SE VESZNEK ERŐT RAJTA”! S ez biztosan így van!

  2. Dávid Szaniszla

    Egyébként névnapod alkalmával (nov.13.) Isten éltessen!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.