Kőszeg is olyan város, amelyről oldalakat lehetne írni: a belvárosa tüneményes, a várat szépen felújították, izgalmas kiállításokkal találkozik a látogató, de azt hiszem, ahogy a Kis herceg is írta, a legfontosabb a szemnek láthatatlan, csak szívvel lehet megérezni. Kőszeg történelme gazdag, fényes és sötét lapok sorakoznak rajta: az osztrák hercegek …
Még több »
Velemben, ebben a határszéli kis faluban a magyar történelem legszentebb és legalávalóbb részei találkoznak: itt szállt meg Szálasi Ferenc nemzetvezető és itt őrizték egy rövid ideig a Szent Koronát (1944. december 27 és 1945. március 19 között). Egy szürke, elhagyatott ház, ahol egykor a nemzetvezető lakott és egy kis bunker, …
Még több »
Az ősi, keresztény Magyarországot őrzik a Jáki templom kövei… Az Aranybulla kiadásának éveiben alapították, a tatárjárás után szentelték fel. A török időkben együtt pusztult, néptelenedett el az országgal, hogy a hódoltság elmúltával együtt épüljön újjá. Díszei megfogyatkoztak, külső faragványai jórészt felújítottak, mégis, a kövek őriznek valamit abból az időből, amikor …
Még több »
Nekünk magyaroknak nem csak a mesében van egy boldog hercegünk: Batthyány-Strattmann László, akiről már sorozatom korábbi részeiben is meséltem. Mai versem róla szól. Nekünk nem csupán mese, hogy élt e földön egy boldog herceg, kinek ruhája nem volt arany, s keblében érző szív lakott. Nekünk nem mese jegyezte fel, hogy élt …
Még több »
Vannak kastélyok, melyek sötét titkokat őriznek eldugva mélyen, de a körmendi Batthyány-kastély nem ezek közé tartozik; a főútról csak egy kopott épület, de aki nem sajnálja az időt, hogy letérjen, nem akármilyen kincsekre lel. Már korábban írtam arról, hogy Dr. Batthyány Strattmann László Múzeum előtt áll boldog Batthyány-Strattmann László …
Még több »
Andinak, aki egyszer megkérdezte, mit jelent nekem a haza Siratunk valamit, amiről még a történelemkönyvekből sem lenne szabad tudnunk, mert arra ítéltettünk, hogy nem szabad megtanulnunk saját szánkban alvadó vérünk hánytató keserűségének ízét. Arra ítéltettünk, nem tudni hol és mikor, hogy nekünk csak a más fájdalma fájhat, hogy a sajátunk …
Még több »
Azt hiszem, mindenki ismeri Oscar Wilde meséjét A boldog hercegről. A mese szép, de ne feledjük, hogy nekünk, magyaroknak, is van egy boldog hercegünk, aki Isten és embertársai szolgálatát legalább olyan önfeláldozóan végezte, mint a mesebeli herceg: boldog Batthyány-Strattmann László (1870-1931). Ha van valaki, akinek indulása nem a szentség felé …
Még több »
Ma van boldog Apor Vilmos emléknapja (május 23), emlékezzünk rá! Segesvár, tűz napfény, turistaáradat, az ősi szász-magyar múltat őrző falak… Szinte minden szuvenírboltban ugyanaz az arc köszön ránk: Vlad Tepesé, (Karóbahúzó Vlad) vagy ismertebb nevén Drakula grófé. Mintha az egész város turizmusa a gonoszság misztikus megtestesülésére épülne, feledve a város …
Még több »
Istennek hálával,
barátomnak, Juditnak köszönettel
Zárt ajtók mögött,
kiszáradt lelkek,
mert messze jár a Mester,
fakult lelkek imája
fáradt szóval eget ostromol.
Zárt ajtók mögött,
tucatnyi férfi magányosan,
mert Akit ismertek,
már messze jár,
s Akit ígért,
a Lélek erejét,
nem ismerik,
nem is tudják, mi az.
Csak az éhes remény maradt,
csak az üres ima mormolása,
csak a csökönyös akarat,
sötét napokon keresztül,
reményszikkadt éjeken:
hogy mégis van miért,
mert Valaki
mert Valami
egy nap elküldetik.
Hisz a Mester mondta,
elküldi majd,
övéit nem hagyja magára,
majd a mennybe szállt,
nem maradt más,
csak lába nyoma a porban,
azóta szél fújta el.
Elment a Mester,
csak a várakozás maradt,
régi imák ezerszer ismételt szava.
Zárt ajtók előtt,
kiszáradt fügefa,
nem hajt ki többé,
a Mester akarta így.
Zárt ajtók mögött,
tucatnyi konok férfi vár,
már nem is tudja mit.
Zárt ajtókon kívül,
ezernyi ember,
ezer nyelv,
ezer gond,
ezer pletyka burjánzik vadul,
s ezek közül csak egy mondja,
volt egy rabboni,
Jézus volt a neve,
valami történt vele,
mondott valamit,
de ki tudja mindezt megjegyezni?
S a pletyka,
ez éhes vadállat,
tovaugrik, s új témára száll.
Zárt ajtók mögött,
tucatnyi férfiban szikkad a remény,
zárt ajtókon kívül,
már másról szól a világ,
a Mesterről már senki sem beszél.
És egyszer csak,
mikor talán nem várja senki sem,
mikor minden vágy
lemondássá vált,
túl az ajtókon,
a kiszáradt fügefán,
túl a városon,
túl az Olajfák hegyén:
egyszer csak
feltámad a szél,
s zúgása mindent betölt.
A vershez tartozó jegyzetek a a honlapomon olvashatók
Még több »
Szűz Mária, nálad béke van. Nem látni jöttem barokkos szobrod rikító színeit, nem jöttem, hogy kényszerítselek, imáim vidd az Úr elé, nem jöttem, hogy régi harcok emlékét idézzem, nem vágytam búcsújáróhelyek vattacukor ízű giccseit, csak azért jöttem, mert tudtam hogy itt vagy, s századok óta hallgatod népem keserveit, s reményeit. …
Még több »
PolgárPortál A magyar civil együttműködés honlapja
