2019 július 18., csütörtök

Rozványi Dávid

Lullázás 16.: A levendula-félsziget

A Tihanyi-félszigetről már korábban írtam, IV. Károly és a bencés apátság kapcsán, azonban a félsziget rengeteg titkot rejt. Igaz, ha turistaként érkezik az ember, úgy tűnik, mintha minden csak a levenduláról szól: piperetermékek, sör, fagyi, likőr. Ez kicsit arra emlékeztet engem, mint amikor az amerikai kisvárosok teljes idegenforgalmukat egy-egy élelmiszer …

Még több »

Lullázás 15.: Balcsi-walking?

Biciklivel a Balaton körül? Nem lehetetlen, de mindenképpen kitartást igényel. Elméletben már jó ideje körbe lehet tekerni a tavat bicikliúton, azonban számolni kell azzal, hogy sok helyen az autók között kell tekerni, az útvonaljelzések felismerése pedig sokszor egy profi hírszerző képességeit kívánja meg. Azonban nagyon eltévedni nem lehet, hiszen ott …

Még több »

Lullázás 14.: Egy legendás hős, egy fekete özvegy és a pálinka (Nagyvázsony)

Ki ne hallott volna Kinizsi Pálról (1431-1494)? Mátyás király legyőzhetetlen hadvezére, aki egy malomkőt használt szervírozáshoz, mikor a királya megszomjazott, aki négyesben táncolt a törökökkel a kenyérmezei ütközet után (igaz, táncpartnerei, akik közül egyet-egyet a karjaiban tartott, a harmadikat pedig a fogai között, nem élvezték ezen mulatozást, lévén, hogy már …

Még több »

Lullázás 13.: Egy kihagyott lehetőség: Űrtávközlési Földi Állomás (Taliándörögd)

Ennél jobban nem lehet megközelíteni… Valószínűleg Taliándörögd neve keveseknek ismerős… Ha hallottak róla, inkább a Művészetek Völgyének közelségének, s esetleg a templomromoknak köszönhető (igaz, a Balaton-felvidéken ez nem számít ritkaságnak), pedig ennek a falunak egyedülálló kincse van: az Űrtávközlési Földi Állomás. Az Állomást 1977-ben építették, 1978-ban kezdte meg működését. Kezdetben …

Még több »

Lullázás 12.: Szigligeti, de vár, nem Ede

Idén nyáron családommal Újra Lulla felé vettem az irányt, hogy a kötelező strandolás mellett innen derítsük fel a Balaton vidékét. Az első jelentősebb hely, melyet megtekintettünk, a Balaton part talán leglátványosabb pontja, a Szigligeti vár volt. Bár nem dicsekedhet olyan ambiciózus újjáépítési programmal, mint a Füzéri vagy a Regéci vár, …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 7. – A delfinek dala

Értelmetlen volt áthajózni az óceánon, értelmetlen volt felépíteni a piramisokat felépíteni. Értelmes enni, inni, aludni és szerelmeskedni, nem törődni azokkal a dolgokkal, amik a halálon túl vannak. Ahogy a delfinek is teszik. De miért van akkor mégis, hogy az őrültekre emlékezünk, akik túlléptek ezen és felfedezték, feltalálták és felépítették? Miért …

Még több »

Huszonnégyek (Szent Anna)

Huszonnégy ember áll az esőben. A városból mentem hazafelé, lelkemet még nyomta munka, tervek garmadája, vert az eső, mentem hazafelé. Huszonnégy ember, két tucat esőverte ember, állt és várt. Nekem csak egy nap, pár fenyegető határidő, elvégzendő ezer feladat, csak egy nap, mint ezer más. Huszonnégy ember, zivatarral nem törődve, …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 6. – Kolumbusz, mint a Mohácsi vész okozója

Igaz, Kolumbuszt az utókor hőssé avatta, mert tudatlanságból és fanatizmusból felfedezni egy új világot, elfeledve minden emberi gyengeségét. Regényeket írtak, filmeket forgattak róla, mert hitével képes volt nem csak összébb húzni az óceánt, de új világot is teremteni. De ez legyen annak a három világnak a baja, amit lerombolt. Kolumbusz …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 5. – Miért ne? vs. Mire jó?

Az őrületnek a népek esetében, ahogy az egyes emberekében is hullámzása van. Férfiak és nők, akik évtizedekig élik a maguk szürke hétköznapi életét, egyszer csak eldobnak mindent, a szent vagy a sátáni őrület nevében, s a szentség vagy paráznaság útjára lépnek, hogy néhány év elteltével szégyellve tévelygésüket visszatérjenek a józan …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 4. – Piramisok és a perspektivikus ábrázolás szükségessége

Az őrültség és az értelmetlenség az emberi civilizáció fejlődésének mozgatója. Egész üzletág épül arra, hogy emberi egyedeket szállítson olyan helyekre, ahol túl meleg vagy túl hideg van ahhoz, hogy tartósan jól érezzék magukat, csupán azért, hogy kettyintsenek és ketyeréikkel az elektronokat olyan formában rendezzék el, hogy szűkített két dimenzióban felidézzék …

Még több »