2017 július 25., kedd

Napló

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 6. – Kolumbusz, mint a Mohácsi vész okozója

Igaz, Kolumbuszt az utókor hőssé avatta, mert tudatlanságból és fanatizmusból felfedezni egy új világot, elfeledve minden emberi gyengeségét. Regényeket írtak, filmeket forgattak róla, mert hitével képes volt nem csak összébb húzni az óceánt, de új világot is teremteni. De ez legyen annak a három világnak a baja, amit lerombolt. Kolumbusz …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 5. – Miért ne? vs. Mire jó?

Az őrületnek a népek esetében, ahogy az egyes emberekében is hullámzása van. Férfiak és nők, akik évtizedekig élik a maguk szürke hétköznapi életét, egyszer csak eldobnak mindent, a szent vagy a sátáni őrület nevében, s a szentség vagy paráznaság útjára lépnek, hogy néhány év elteltével szégyellve tévelygésüket visszatérjenek a józan …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 4. – Piramisok és a perspektivikus ábrázolás szükségessége

Az őrültség és az értelmetlenség az emberi civilizáció fejlődésének mozgatója. Egész üzletág épül arra, hogy emberi egyedeket szállítson olyan helyekre, ahol túl meleg vagy túl hideg van ahhoz, hogy tartósan jól érezzék magukat, csupán azért, hogy kettyintsenek és ketyeréikkel az elektronokat olyan formában rendezzék el, hogy szűkített két dimenzióban felidézzék …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 3. – A delfinek szerint J.T. Maston volt a legzseniálisabb ember

Kolumbusz nevét mindenki ismeri, J.T. Mastonét senki sem. Pedig ha nincsenek nők és telefonok, akkor a ma a Kanári-szigeteket valahol az északi sarkon kereshetnénk, de a világ kerülete 40 000 kilométer és nem 40 000 méter. Ötszázszor nagyobb tévedés, mint Kolumbuszé, de annak ellenére, hogy nagyobb volt a tévedése, senki sem tartotta …

Még több »

Pride, erkölcs és politika

Mindig, mindent összekeverünk. Most például a tisztességes, nem hivalkodó homoszexuálisokat (nem írok meleget, mert annak a magyar nyelvben semmi köze a beteges hajlamhoz!), és ezeket a gusztustalan politikai köcsögöket, akik kicsit keveredve a „genderséggel” és a liberális nihilizmussal mindnyájunkat idegesítenek. Az, az ő dolguk, hogy hányingert keltve a normális többségben …

Még több »

Múzeumok Éjszakája 2017 – 3. Vác, festmények és sparhelt (TIM Pannónia Ház Kiállítóhely)

Ha már egyszer Vácott vagyunk, nem indulunk haza, amíg nem nézünk meg mindent, amit a Múzeumok Éjszakája kínál. Sajnos ez viszonylag kevés volt; Vácott csak a Tragor Ignác Múzeum (TIM) vett részt a rendezvényen, pedig egy olyan ősi és gazdag kulturális múlttal rendelkező településen, mint Vác, igazán csatlakozhatott volna más …

Még több »

Múzeumok Éjszakája 2017 – 2. Vác, ahol a halál arcába néztünk (Tragor Ignác Múzeum Ars Memorandi – Memento Mori Kiállítóhely)

Aki él, borzong a halál szemébe nézni, hiszen az Írás is ezt mondja: „csak aki él, mint én, csak az dicsér”. Mégis, időnként nem árt a ránk ömlő élet és fiatalságkultusszal szembemenni és alámerülni a holtak birodalmába. A halált a régiek Istenben élték meg… Vácnak van egy Európában páratlan kincse: …

Még több »

Kávémesék: Szent Péter és az ügyvéd

Kefa, vagy, ahogy az utókor ismeri, Szent Péter, a börtönben várta a Szanhedrin és a „kis” Heródes király ítéletét (aki ellentétben a Naggyal, se tehetségben, se kegyetlenségben nem érte utol elődjét). Nem voltak illúziói: tudta, ha a zsidók meg is bocsátanának neki, a rómaiak már nem. Persze azzal is tisztában …

Még több »

Múzeumok Éjszakája 2017 – 1. Zebegény, a színek faluja (Szőnyi István Emlékmúzeum)

Idén úgy döntöttünk, hogy a Múzeumok Éjszakáját Zebegényben kezdjük meg – izgatott, hogy egy kis faluban, (1204 lakos) hogyan képesek megszervezni egy ilyen típusú rendezvényt. A táj gyönyörű, de a falu rengeteg kincset rejt, elég a Kós Károly templomra és a Trianon emlékműre utalnom, számomra azonban a legnagyobb kincs, az …

Még több »