2017 július 25., kedd

Vélemény

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 6. – Kolumbusz, mint a Mohácsi vész okozója

Igaz, Kolumbuszt az utókor hőssé avatta, mert tudatlanságból és fanatizmusból felfedezni egy új világot, elfeledve minden emberi gyengeségét. Regényeket írtak, filmeket forgattak róla, mert hitével képes volt nem csak összébb húzni az óceánt, de új világot is teremteni. De ez legyen annak a három világnak a baja, amit lerombolt. Kolumbusz …

Még több »

Gágyor Péter: A békétlen egymás mellett élősködés

Ki ne emlékezne a békés egymásmellet élés jelszavára a múlt század utolsó előtti évtizedeiben. A reményélesztő hangzatos publicisztikákra a két világhatalom fegyverzetcsökkentő tárgyalásairól, a tömegpusztító fegyverek árnyékában, az állami civilvédelem lakosságot nyugtató vagy hisztérizáló naiv és hamis tanácsaira, miként védekezzen az eszköztelen közember egy esetleges atomtámadás esetén. Aztán kitört a …

Még több »

Apáti Bence: A női provokátorok anatómiája

Történt a minap, hogy a belpesti értelmiség egy számára eddig teljesen ismeretlen életformával találkozott. Azóta is olyan döbbenten nézik a Tusványoson felbukkant balos székely asszonyt mint Abdul, a szír fogorvos a női kvóta szükségességéről agitáló Szél Bernadettet. (a Kabul melletti köves lankákon, ahol – talán túlságosan is – szeretett kecskéit …

Még több »

Tettenérés

Az „izmusok” ideológiai alapozása a történelmi tapasztalatok szerint mindig megbicsaklott, nincs másképp ez a neoliberalizmussal sem, a nemzeti szocializmus, kommunizmus majd szocializmus soron következő kistestvérével. Ne csodálkozzunk, ha áthallásokat érzünk, nem a szemünk, vagy a józan eszünk csal meg; a neoliberalizmus épp úgy magában hordozza a diktatúra elemeit, él annak …

Még több »

Szabolcs Attila: Világszínpadra lépett Magyarország

– a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőjének írása Az ifjabbak csak elbeszélésekből, archívumokból idézhetik vissza, hogy a rendszerváltás első éveiben volt egy ügy, ami miatt meghasadt az ország. Támogatók és ellenzők feszültek egymásnak. Szó volt mindenről: pénzről, hatalomról. Sőt a mélységben világképek csaptak egymásnak. A kommunizmusból éppen szabaduló …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 5. – Miért ne? vs. Mire jó?

Az őrületnek a népek esetében, ahogy az egyes emberekében is hullámzása van. Férfiak és nők, akik évtizedekig élik a maguk szürke hétköznapi életét, egyszer csak eldobnak mindent, a szent vagy a sátáni őrület nevében, s a szentség vagy paráznaság útjára lépnek, hogy néhány év elteltével szégyellve tévelygésüket visszatérjenek a józan …

Még több »

Füttyögve inzultálni

Nem, nem szeretem az agressziót és a durva embereket sem. Még kevésbé kedvelem a füleim ellen elkövetett, egyúttal kivédhetetlennek tűnő támadást. Kerülöm is azokat a helyeket, ahol ablaküvegeket rezegtető hangerővel üldözik ki a vásárlókat, vagy az enni szándékozókat. A dobhártyámat roncsoló, sipító zajok agresszívvá tesznek akkor is, ha alapvetően egy …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 4. – Piramisok és a perspektivikus ábrázolás szükségessége

Az őrültség és az értelmetlenség az emberi civilizáció fejlődésének mozgatója. Egész üzletág épül arra, hogy emberi egyedeket szállítson olyan helyekre, ahol túl meleg vagy túl hideg van ahhoz, hogy tartósan jól érezzék magukat, csupán azért, hogy kettyintsenek és ketyeréikkel az elektronokat olyan formában rendezzék el, hogy szűkített két dimenzióban felidézzék …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 3. – A delfinek szerint J.T. Maston volt a legzseniálisabb ember

Kolumbusz nevét mindenki ismeri, J.T. Mastonét senki sem. Pedig ha nincsenek nők és telefonok, akkor a ma a Kanári-szigeteket valahol az északi sarkon kereshetnénk, de a világ kerülete 40 000 kilométer és nem 40 000 méter. Ötszázszor nagyobb tévedés, mint Kolumbuszé, de annak ellenére, hogy nagyobb volt a tévedése, senki sem tartotta …

Még több »

Útiélménytelenségek a Kanári-szigetekről: delfinek, emberek és őrültek 2. – A zsenialitás vs. őrültség csak dátumok kérdése?

Az eredmény igazolja a tettet. A Kanári-szigetek leghíresebb félkegyelműje egy self made man volt, akinek se a szüleit, se a tanárait nem ismerte senki sem. Őrültségét jól jellemzi, hogy szent meggyőződése volt, hogy a Föld kerülete kb. 20 ezer km, így nyugat elé indulva kényelmesen el lehet jutni Indiába. A …

Még több »