2017 július 25., kedd
Civil szervezetek fő tevékenységi köre (KSH)

A civil szervezetek helyzete 3. rész – a jogszabályi változásokról 1.

Share

Miközben Magyarországon a lakosság arányához képest magas számban, 62 ezer civil szervezet végez társadalmilag hasznos munkát, illetve a kormányzat a rendszerváltás óta a legmagasabb mértékű támogatást nyújtja a közhasznú tevékenységük segítésére, néhány kisebb, leginkább külföldről támogatott belpolitikával foglalkozó álcivil szerveződés folyamatosan próbálja úgy hangolni a nemzetközi közvéleményt, mintha a magyar kormány elnyomná a hazai civil világot. Pedig a tények épp az ellenkezőjét bizonyítják. Mindez azért is álságos ténykedés, mert az elmúlt évek során nem csupán az állami támogatások mértéke, illetve a szektor nemzetgazdasági súlya nőtt, hanem a jogszabályi változások is egyre inkább megkönnyítik a civilek munkáját. A civil törvény azon módosítása pedig, amely a külföldről érkező támogatások átláthatóságot hivatott megteremteni csupán ürügyként szolgál az ellenzéki politikát folytató civil szervezeteknek arra, hogy egy tiszta viszonyokat teremtő törvénymódosítás apropóján negligáljanak minden eddigi kormányzati erőfeszítést.

Az Oikosz Alapítvány munkacsoportjának, illetve a PolgárPortál szerkesztőségének tanulmánysorozata tényekkel igazolja, hogy a kormányzat nem hogy ellehetetlenítené, hanem megkönnyíti, illetve egyre nagyobb anyagi támogatással segíti a civil világot.

Mint azt az előző tanulmányunkban bemutattuk, az állami támogatások növekedésének köszönhetően a civil szféra bevételei 2015-ben 40 százalékkal nőttek, így egyre több közhasznú szervezet végez társadalmilag hasznos munkát. A szervezetek legnagyobb része klasszikus civil szervezetként működik, csupán elenyésző, de annál hangosabb, jobbára külföldi pénzből eltartott, jogvédőnek meghatározott szervezet állítja csupán idehaza, illetve most már rendszeresen nemzetközi színtéren is, hogy a kormányzat elnyomja és ellenségként kezelné a magyar civil szférát.

A tanulmánysorozatunk második részében pedig arra igyekeztünk rámutatni, hogy az állami támogatásoknak köszönhetően ismét nominálisan nőtt a nonprofit szektor nemzetgazdasági súlya, illetve a foglalkoztatottak aránya is növekedési pályára állt.

A tanulmánysorozatunk jelen, harmadik részében, azokat a jogszabályi változásokat soroljuk fel, amelyek ez idáig születtek és amelyek nagyban megkönnyítették a civil szervezetek működését, a pályázási gyakorlatot, illetve gyorsabbá tették az adminisztrációt.

Az 1336/2015. (V. 27.) Kormány határozatban foglalt feladat végrehajtására 2015-ben az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárcaközi szakértői csoportot hozott létre, amely jelentésében foglalta össze a javaslatait. Ezen jelentés, illetve több társadalmi egyeztetés után a következő jogszabályi változások születtek.


Jogszabályi változások a civil szervezetek adminisztrációjának csökkentése és támogatása érdekében

A) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításának célja annak biztosítása volt, hogy az egyesületek, alapítványok bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárása a jövőben ésszerű időn belül, és hatékonyabb eljárási keretek között folyjon. Néhány példa a változásokra:

1. A törvényben az eljárás racionalizálását szolgálja, hogy a bíróság az egyesületi nyilvántartásba vétel, illetve változásbejegyzés során csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálja (a létesítő okirat kötelező elemeit, az egyesület bejegyzéséhez szükséges kötelező törvényi feltételek teljesülését).


2. Az eljárás további ésszerűsítését szolgálja a törvény erejénél fogva történő bejegyzés bevezetése, valamint az ismételt hiánypótlás kizárása is. Ha a bíróság az egyszerűsített eljárásban a rá irányadó határidőt elmulasztja, és további 30 napon belül sem történik bírósági intézkedés, a kérelemben foglalt adatokkal a törvény erejénél fogva megtörténik a bejegyzés. (60 nap múlva) Az ismételt hiánypótlás kizárása pedig az eljárás elhúzódását akadályozza meg.


3. A törvénymódosítással egyidejűleg miniszteri rendeletben a bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban használható mintaokiratok jelentek meg. Ezek a mintadokumentumok a Civil Információs Portálról már letölthetőek. 

A társadalmi párbeszéd során a legtöbb civil szervezet azt sérelmezte, hogy lassú a kötelező bírósági eljárás akadálya a folyamatos közhasznú munkának. Túl sok időt, energiát és anyagi költséget jelent, amely már-már veszélyezteti a zavartalan társadalmilag hasznos tevékenységet. A 2011. évi CLXXXI. törvény módosításának célja ennek a problémának az orvoslása volt, amely törvény módosításánál a Jobbik tartózkodott a többi ellenzéki frakció nemmel szavazott.

Az állami pályáztatás, illetve a pályázás megkönnyítése


B) A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet módosítása

A legjelentősebb módosítások:

1. Az együttesen benyújtott támogatási igény esetén azok a hazai civil szerveztek, amelyek határon túli társpályázóval közösen nyújtanak be pályázatot, már önállóan is nyújthatnak be támogatási igényt. A módosítás kedvezőbb helyzetbe hozza azokat a pályázókat, akik vállalják, hogy határon túli társpályázót vonnak be szakmai programjaik megvalósításába.

2. A működési célú pályázatok esetén nyújtható támogatások összeghatárának módosítása (250e forintos alsó határ 100e forintra csökkentése), valamint a támogatási összeg és a támogatási igény arányának változása (a támogatás összege nem lehet kisebb a civil szervezet által igényelt támogatási összeg egyharmadánál, az eddigi 50% helyett) a támogatások elosztási rendszerét, lehetőségeit bővíti, amely változás a kisebb közösségek által működtetett civil szervezeteknek biztosít lehetőséget a sikeres pályázásra.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a civileket érintő jogszabályi változások ez idáig azt a célt szolgálták, hogy az alapítványoknak és az egyesületeknek sokkal kevesebb adminisztrációval kelljen bajlódniuk, hogy ne vegye el idejük és energiájuk jelentős részét a felesleges bürokrácia, a kötelező bírósági eljárások, illetve, hogy sokkal egyszerűbben tudjanak pályázni állami forrásokra. A Civil Információs Portálon megjelenő mintadokumentumok pedig a jogszabályokhoz kevésbé értő civil szervezetek indulását, illetve működését segítik.

A következő részben a civil törvény azon módosításának részleteit fogjuk elemezni, amelyek szerint a magyarországi civil szervezeteknek be kell jelenteniük az évi 7,2 millió forintot meghaladó külföldről érkező támogatásokat a bíróságokon, amelyek később nyilvánosan is olvashatóak lesznek a Civil Információs Portálon.


 

A civil szervezetek helyzete 1: Negyven százalékkal nőtt a civilek állami támogatása

– Az Oikosz Alapítvány tanulmánysorozatának első része (archívum)

Az Oikosz Alapítvány civil munkacsoportja és a PolgárPortál szerkesztősége több részes cikksorozatának első részében a civil szféra jelenlegi helyzetét, leggyakoribb tevékenységi köreit, illetve az állami támogatások mértékének folyamatos növekedését elemezte a KSH adatainak segítségével.

A leginkább Soros pénzekből fenntartott féltucatnyi szervezet politikailag motivált állításaival szemben a tények a következők:

2010-2015 között több mint 40%-kal nőtt a civil szervezetek összes állami támogatása, melyek közül csupán néhány százalékuk foglalkozik politikával.

A szervezetek nagy része, ahová az állami támogatások – leginkább pályáztatás útján érkeznek – klasszikus civil tevékenységet végeznek. Időseket, betegek, fogyatékosokat ápolnak, gondoznak és foglalkoztatnak. Védik a természetet, óvják a környezetünket, szemetet szednek, és önkéntesek ezreivel építik, szépítik a lakókörnyezetünket. Hagyományápolással, vagy tartalmas szabadidő eltöltéssel kapcsolatos kulturális rendezvényeket szerveznek, esetleg hitbéli közösségeket építenek. Nem utolsó sorban pedig adakoznak, segítik a rászorulókat.

A KSH adatai szerint a nonprofit szervezetek 2015–2016 között az alábbi tevékenységeket végezték:

Az alapítványok jelentős részének tevékenysége a korábbiaknak megfelelően az oktatáshoz (33%), a szociális ellátáshoz (16%) és a kultúrához (15%) kötődik. A társas nonprofit szervezetek körében az előző évhez hasonlóan a szabadidős (23%) és a sportegyesületek (19,5%), valamint a kulturális szervezetek (14%) aránya a legnagyobb.

Civil szervezetek fő tevékenységi köre (KSH)

A KSH adatai szerint 2010-2015 között több mint 40%-kal nőt a civil szervezetek összes támogatása.

A civil szektor éves bevételei 2010 óta növekedésnek indultak, amely 2014-ig nagyobb részt a magán-, kisebb részt az állami támogatások növekedésének köszönhető, azonban a 2015. évi adatok alapján az állami támogatások 15,4%-os növekedést, a magántámogatások pedig csökkenést mutatnak (4,6%).

A civil szektorba áramló állami támogatás mértéke 2010 és 2015 között évi 144 milliárd forintról évi 202 milliárd forintra növekedett, amely 40,3%-os növekedést mutat.

A tényekből kiolvasható továbbá az az állítás is, hogy a civil szervezetek közel kétharmada részesül valamilyen állami támogatásban, amelyből működését, tevékenységét, programjait, illetve rendezvényeit tudja finanszírozni.

A civil szféra éves bevételeinek alakulása 2007-2015 között

A civil szektor éves bevételeinek alakulása (milliárd ft)

Meg kell említeni, hogy a magán- és az állami támogatások összefonódásából kialakuló összeg növekedésének egyik fontos és fenntartható eleme lehet a jövőben a 2015. január 1-től bevezetett új adófelajánlási rendszer, amely nevében „rendelkezés az adóról” hasonlít a személyi jövedelemadó 1%-nak felajánlására, azonban a társasági adó esetében adómegtakarítás is kötődik hozzá. Az adózó a filmalkotás támogatása, előadó-művészeti szervezetek támogatása, látvány-csapatsportok támogatása célokra tehet felajánlást.

Az állami támogatásokból származó bevételi források megoszlása a 2015. évben a következőképpen alakult:

Az állami támogatásokból származó bevételi források

A KSH adataiból kiolvasható, hogy nem csupán a támogatás mértéke, hanem a támogatásban részesülő szervezetek száma is nagymértékben nőtt.

A Nemzeti Együttműködési Alapnál soha ennyi klasszikus tevékenységet végző civil szervezet nem pályázott még, mint 2016-ban, és a keretösszeg is a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű állami támogatás.

A magántámogatásokból  származó bevételi források megoszlása a 2015. évben a következőképpen alakultak:

A magántámogatásokból származó bevételi források

Elmondható tehát, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a magántámogatások mértéke is, habár 2015-ben egy kissé megtorpant ez a folyamat, de a kormányzat jogszabályi keretekkel, illetve az önkéntesség kultúrájának terjesztésével igyekszik ezt növelni, illetve a tények szerint igaz az is, hogy az állami támogatások növekedésének köszönhetően mindezek ellenére a civil szervezet bevétele a következő években is látványosan emelkedni fog.

Összefoglalva: az Orbán-kormány 2010-es regnálása óta, minden politikai szándéktól vezérelt kritika ellenére, negyven százalékkal növekedtek a civil szektor bevételei; az állami támogatások jelentős emelkedésének köszönhetően pedig egyre több közhasznú szervezet végez társadalmilag hasznos munkát. A szervezetek legnagyobb része klasszikus civil szervezetként működik, csupán elenyésző, de annál hangosabb, jobbára külföldi pénzből eltartott, jogvédőnek meghatározott szervezet állítja csupán idehaza, illetve most már rendszeresen nemzetközi színtéren is, hogy a kormányzat elnyomja és ellenségként kezelné a magyar civil szférát. Amely állítás, a fentebbi tények alapján valótlanságot tartalmaz; illetve vagy rosszindulatból, vagy politikai motivációból, esetleg tudatlanságból ered.

A tanulmányt készítette és cikkbe foglalta az Oikosz Alapítvány civil munkacsoportja és a PolgárPortál szerkesztősége (KSH adatok alapján)


 

Civil szervezetek helyzete 2.: A nonprofit szektor súlya nőtt a nemzetgazdaságban

– Az Oikosz Alapítvány tanulmánysorozatának második része (archívum) 

Az Oikosz Alapítvány civil munkacsoportja és a PolgárPortál szerkesztősége több részes cikksorozatának második részében a civil szektor nemzetgazdaságban betöltött súlyának növekedését elemezte a KSH adatainak segítségével.

Mint azt az előző tanulmánysorozatban bemutattuk, az állami támogatások növekedésének köszönhetően a civil szféra bevételei 2015-ben 40 százalékkal nőttek.


A civil szektor bevételeinek éves alakulása 2015 (KSH)

Az állami támogatások bontásban 2015 (KSH)

Magyarországon az alapítványok száma 21 044, az egyesületeké 41 108, ez összesen 62 152 szervezetet jelent. Az ország civil szervezeteinek 23,2 %-a Budapesten, 25,1 %-a pedig községekben működik. A fővárosban az alapítványok, a községekben pedig az egyesületek száma a magasabb.

(A KSH adataiban szereplő szervezetszámra vonatkozó adat nem teljes körű, tekintettel arra, hogy ez a szám a statisztikai hivatalnak visszaküldött civil és egyéb nonprofit szervezetek által kitöltött éves adatszolgáltatás alapján lett meghatározva. A törvényszékek nyilvántartásában jelenleg több mint 10 ezerrel több működő civil szervezet van bejegyezve a KSH adataihoz képest.)

A nonprofit szervezetek száma, megoszlása és összes 

bevétele településtípus szerint (2015)

Településtípus Alapítványok Társas nonprofit

 szervezetek

Összesen Összes bevétel,
millió Ft
Megoszlás,
%
Egy szervezetre 

jutó bevétel,
ezer Ft

száma megoszlása, 
%
száma megoszlása, 
%
száma megoszlása, 
%
Főváros 5 734 27,2 8 673 21,1 14 407 23,2 853 990,5 55,3 59 276
Megyeszékhely 4 649 22,1 8 204 20,0 12 853 20,7 292 762,0 19,0 22 777
Többi város 6 502 30,9 12 817 31,1 19 319 31,0 294 048,9 19,1 15 220
Község 4 159 19,8 11 414 27,8 15 573 25,1 102 588,5 6,6 6 587
Összesen 21 044 100,0 41 108 100,0 62 152 100,0 1 543 389,9 100,0 24 832

A nonprofit szervezetek száma, megoszlása és összes bevétele településtípus szerint (2015)

Szervezeti formák szerint a klasszikus civil szervezetek közé tartoznak a magánalapítványok, illetve az egyesületek, szövetségek; nonprofit vállalkozásoknak nevezzük a nonprofit gazdasági társaságokat, valamint idesoroljuk az előbbiekhez képest elenyésző gazdasági súlyú, a kormányzati, önkormányzati alapítású – jobbára közfeladat ellátására, támogatására szakosodott – közalapítványokat is. A nonprofit szervezetek harmadik csoportját az érdekképviseletek (köztestületek, munkaadói, munkavállalói és szakmai szervezetek) alkotják

A nonprofit szervezetek száma és megoszlása 

szervezeti jelleg szerint, 2015

Szervezeti jelleg Alapítványok Társas nonprofit 

szervezetek

Összesen
száma megoszlása, % száma megoszlása, % száma megoszlása, %
Klasszikus civil szervezet 19 917 94,6 34 484 83,8 54 401 87,6
Érdekképviselet 3 434 8,4 3 434 5,5
Egyéb nonprofit szervezet 1 127 5,4 3 190 7,8 4 317 6,9
Összesen 21 044 100,0 41 108 100,0 62 152 100,0

A nonprofit szervezetek száma és megoszlása szervezeti jelleg szerint, 2015  

A szektor gazdasági súlya a nemzetgazdaságban

A nonprofit szektor nemzetgazdaságban betöltött szerepéről két mutató alakulásának nyomon követésével kaphatunk képet. A nonprofit szervezetek összes bevételének a teljes GDP-hez viszonyított aránya 1993 és 2015 között harmadával emelkedett, de így sem nem tudja elérni az 5%-ot. Sokkal dinamikusabb fejlődés rajzolódott ki a foglalkoztatásban: háromszorosára nőtt a szektor munkaerőpiaci részesedése.

A nonprofit szektor gazdasági súlya a nemzetgazdaságban (1993=100%)

A klasszikus civil szektor súlya a teljes nonprofit szektoron belül

A klasszikus civil szektor humán erőforrása mind mennyiségben, mind formájában különbözik a szektor többi részétől. A foglalkoztatottak számának általános csökkenése a klasszikus civilek esetében több mint ezer főt jelentett az előző évhez képest, számuk így is mintegy 36 ezer fő. Az alapítványoknak és egyesületeknek önkéntesként segítők száma viszont jelentős (ez adja teljes szektor 95%-át), a megbízási szerződéssel foglalkoztatottaké 7,5 ezer fő. A bevételekből származó részesedést tekintve alulreprezentáltak: a 88%-os arányban jelen lévő civil szervezetek 2015-ben a befolyó összeg mindössze 38%-ával gazdálkodhattak.

A klasszikus civil szervezetek nonprofit szektoron belüli súlyának legfontosabb mutatói, 2015 (A százalékos arányok azt mutatják, hogy a különböző mutatók teljes értékéből (a nonprofit szektor egésze a 100%) mekkora hányad jut együttesen a klasszikus civil szervezetekre.)

A klasszikus civil szektor súlya a teljes nonprofit szektoron belül

A civil szektor éves bevételei 2010 óta növekedésnek indultak, amely 2014-ig kisebb részt a magán-, nagyobbrészt az állami támogatások növekedésének köszönhető. a 2015. évi adatok alapján az állami támogatások 15,4%-os növekedést, a magántámogatások pedig csökkenést mutatnak (4,6%). A civil szektorba áramló állami támogatás mértéke 2010 és 2015 között évi 144 milliárd forintról évi 202 milliárd forintra növekedett, amely 40,3%-os növekedést mutat.

Összességében így elmondható, hogy 2010 óta 40 százalékkal növekedett a nonprofit szektor bevétele, amelyek forrása nagyobb részt állami támogatásokból származtak. Ennek köszönhetően ismét nominálisan nőtt a nonprofit szektor nemzetgazdasági súlya, illetve a foglalkoztatottak aránya is.

Nagy Ervin

Az Oikosz Alapítvány elnöke

A tanulmányt készítette és cikkbe foglalta az Oikosz Alapítvány civil munkacsoportja és a PolgárPortál szerkesztősége (KSH adatok alapján)

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Nagy Ervin filozófus-politológus, a Polgár Portál felelős kiadója, állandó szerzője. Közíróként rendszeresen publikál más blogjain (http://nagyervinfilozofus.blogspot.hu/), az Aracs Délvidéki Közéleti Folyóiratban, illetve a Magyar Hírlapban. Megbízott egyetemi előadó, számos felnőttképzéssel foglalkozó iskola tanára. A liberalizmus illúziói (Attraktor, 2014) és az Omladozó téveszmék (Attraktor 2016) című könyvek szerzője.
Share

Esetleg más?

Nyáron is várja a családokat a Vasúttörténeti Park (A PolgárPortá képriportja)

2017. július 23-án (vasárnap) a Vasúttörténeti Park ingyenesen látogatható.  További információkat ITT olvashat! A PolgárPortál …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.