2017 augusztus 19., szombat
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. / MTI Fotó: Marjai János

A civil szó lejáratása nem ma kezdődött – interjú ifj. Lomnici Zoltánnal

Share

Nemrég tárgyalta az Országgyűlés az úgynevezett civil törvényt. A módosított jogszabály szerint a magyarországi civil szervezeteknek be kell jelenteniük az évi 7,2 millió forintot meghaladó külföldről érkező támogatásokat a bíróságokon, amelyek később nyilvánosan is olvashatóak lesznek a Civil Információs Portálon. A módosítás szerint az alapítványoknak, illetve az egyesületek, a saját maguk által kiadott sajtótermékeken is fel kell majd tüntetniük azt, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek-e az új jogszabály szerint. Nem csoda, hogy a törvénymódosítás bizonyos körökben ellenérzést váltott ki. A folyamat körül kialakult politikai cirkuszról ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük. 

PolgárPortál: Botrányoktól is hangos politikai csörte előzte meg a civil törvény módosításnak elfogadását. Utcai megmozdulások, tüntetések és ellenzéki támadások össztüze zúdult a kormányra, illetve a kormánypárti beterjesztőre, Gulyás Gergely parlamenti képviselőre. Az ellenzék szerint a módosítás ellehetetleníti a civil szervezetek munkáját, a beterjesztő szerint átláthatóságot és tiszta helyzetet teremt. Miről is szól pontosan a civil törvény módosítása?

Ifj. Lomnici Zoltán: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása az átláthatóság elvének érvényesítése érdekében regisztrációra kötelezné azokat a civil szervezeteket, amelyek évi 7,2 millió forintnál több támogatást kapnak külföldről. Az egyesület vagy alapítvány 15 napon belül lenne köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását, amint a tárgyévi támogatás összege – az uniós támogatások összege nélkül – eléri az érintett összeget. Az új törvényi szabályozás a magyar társadalom számára is jobban megismerhetővé tenné ezen szervezetek működésének pontos hátterét, ami azonban – minden ilyen tartalmú állítással ellentétben – nem jelentené a külföldről támogatott szervezetek törvényi betiltását vagy önkényes ellehetetlenítését.

PP: Mit szól Sz. Bíró Zoltán nyilatkozatához, amelyet a Klubrádióban tett? A történész úgy véli, Magyarországon autokrácia van és ha nem is minden részletében, de irányultságában és céljában az oroszországi civil törvény és a magyar jogszabály közt párhuzam vonható. Szerinte mindkettőt a szabad civil társadalom politikai hangjának antidemokratikus elnyomása céljából fogalmazták meg.

LZ: Általánosságban, az orosz párhuzam azért sem állja meg a helyét, mert a listára kerülő civil szervezetek nem kapnak „külföldi ügynök” megjelölést, viszont hivatalosan is külföldről támogatott szervezetként mindenki számára világos lesz, hogy honnan kapnak támogatást. Az orosz szabályozásban az érintett szervezeteknek „külföldi ügynök” státuszt kell feltüntetniük minden általuk készített prezentáción vagy kiadványon, ilyen megjelölés azonban a lényegesen enyhébbnek mondható magyar törvényben nem lesz. Ráadásul a külföldi ügynökökről szóló 2012-es orosz törvényt 2015-ben egy újabb jogszabály egészítette ki, amely lehetővé teszi a civil szervezetek vonatkozásában a „nem kívánatosnak” minősített oroszországi tevékenységeik betiltását. A párhuzam tehát nagyon sántít, a törvényalkotás irányultságában semmilyen autokráciáról nem beszélhetünk.

PP: Miért fontos, hogy átlátható legyen egy nonprofit szervezet gazdálkodása?

LZ: A törvénymódosítás hatálya alá tartozó szervezetek átlátható gazdálkodása azért is fontos, hogy Magyarország polgárai tisztábban lássanak abban a vonatkozásban, hogy mely külföldi támogató érdekcsoportok próbálják érdekeiket érvényesíteni hazánkban, valamint tekintetbe kell vennie mindenkinek azt a kockázatot, amelyet az átláthatatlan eredetű pénzmozgások a terrorizmus és pénzmosás finanszírozása vonatkozásában jelentenek. Az új norma megszületése Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, így valamennyi magyar ember érdekét szolgálja.

PP: Mit jelent mindez a civil szervezetek számára a gyakorlatban? Mire kell odafigyelniük?

LZ: A törvény meghatározza a támogatott szervezetté válásból fakadó kötelezettségeket, így oda kell figyelni a bejelentési határidőre és a bejelentésnek a törvényben meghatározott hatóságnál – konkrétan az illetékes törvényszéknél – történő megtételére. A törvényben foglalt kötelezettségek megsértésére a törvény fokozatos és arányos szankciórendszert irányoz elő, ami legvégső esetben az egyesület vagy alapítvány egyszerűsített eljárás szerint történő törlését is eredményezheti.

PP: Nincs szankció kilátásba helyezése a törvényben? Az ellenzéki pártok éppen azt sérelmezik, hogy a külföldi támogatásból tevékenykedő szervezetek ellehetetlenítése a célja a kormánypártoknak.

LZ: A törvényben szerepel szankciórendszer, de az fokozatos és arányos. A módosítás olyannyira nem akarja általánosan megbélyegezni a külföldről támogatott szervezeteket, hogy inkább segíteni fogja őket – finanszírozásuk átláthatóbbá tételével – az irántuk való közbizalom fenntartásában.

PP: Probléma, ha egy civil szervezet politikával foglalkozik? Miért fontos, hogy a külföldről kapott támogatásokat feltüntessék? Mi lesz ennek a társadalmi, jogi, politikai haszna?

Az egyesülési jog, mint alapvető szabadságjog kiemelt jelentőséggel bír demokratikus berendezkedésünk szempontjából, mivel a civil szervezetek és alapítványok tevékenységeiken és alapítói céljaik megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésre és a közvélemény-formálásra is hatnak. Ugyanakkor alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy – ismétlem – a társadalom egésze és az egyes állampolgárok számára is egyértelmű legyen, hogy e szervezetek milyen (adott esetben külföldi) érdeket képviselnek. A civil szervezeteknek juttatott jelentős külföldi támogatások jelentősen befolyásolhatják, sőt adott esetben át is alakíthatják az adott szervezet működését annak érdekében, hogy azon keresztül akár az egész magyar demokratikus intézményrendszer működését, vagy csak egy-egy konkrét döntést külföldről megváltoztatni próbáljanak. Ezek a negatív és az elmúlt években jól felismerhető tendenciák fokozottan veszélyeztethetik hazánk nemzetbiztonságát és szuverenitását.

PP: A módosítások vonatkoznak az egyházakra vagy a sportegyesületekre is?

A törvény hatálya nem terjed ki a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó egyesületre, valamint vallási tevékenységet végző szervezetre.

PP: Van hasonló törvényi szabályozásra nemzetközi példa?

Számos országban felismerték, hogy a külföldről finanszírozott különböző szervezetek politikai-társadalmi szerepvállalása tekintetében az átláthatóságukhoz kiemelt közérdek fűződik. A mintaként sokat emlegetett, eredetileg 1938-ban elfogadott amerikai FARA-törvény elsősorban az Amerikában propaganda-tevékenységet folytató náci hálózatok ellen irányult, és ma is nagyon szigorú: a rendszeres pénzügyi beszámolókon túl az érintett (politikai, vagy politika-közeli tevékenységet folytató) lobbiszervezetek tevékenységét mindben évben az amerikai kormánynak alárendelt főügyész tekinti át, és ő vagy engedélyezi a működésüket, vagy nem. Az amerikai szankciók között pénzbírság és 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetés is szerepel, sőt a szabályozás megsértése miatt kiutasítás is lehetséges. A FARA-törvény szerint „külföldi ügynök” szervezetek megbízója lehet: külföldi kormány vagy külföldi politikai párt, esetleg amerikai állampolgársággal nem rendelkező és Amerikában lakóhellyel, tevékenységi székhellyel nem bíró személy, valamint olyan szervezetek, amelyek külföldi jog szerint jöttek létre vagy tevékenységük központja külföldön van.

PP: Nem félő az, hogy az egész politikai cirkusz után lejáratják magát a „civil” szót? Holott a KSH szerint több mint hatvanezer civil szervezet végez olyan közhasznú tevékenységet, amelynek semmi köze nincs a politikához.

A „civil” szó lejáratása sajnos nem ma kezdődött, és ebben jelentékeny szerepet játszottak a törvénymódosítás ellen most leghangosabban tiltakozó, jól körülhatárolható érdekkörökhöz kötődő, magukat jogvédőnek és civilnek beállító, ám valójában színtiszta politikai tevékenységet folytató szervezetek. A jogalkotó ezzel együtt hitet tett a civil szervezetek és alapítványok demokratikus ellenőrzésben játszott fontos szerepe mellett, és inkább megóvni próbálja a hazai civil társadalom szerveződéseit attól, hogy rossz szándékú érdekcsoportok felhasználják őket. A Magyarországon működő civil szervezetek legfeljebb egyötödének van évi 7,2 millió forintot meghaladó bevétele, de közülük is csak egy bizonyos körnek van külföldről származó pénzügyi támogatása. Miután a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi működése és finanszírozása számos nyitott kérdést hordoz, hazánknak meggyőződésem szerint vitális érdeke az új szabályozás életbe lépése.

Zana Diána – PolgárPortál

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Zana Diána

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem Kommunikáció és Médiatudomány szakon először Közéleti és Egyházi kommunikáció, majd Multimédia szakirányon. Intézményi sajtósként dolgozom, emellett a PolgárPortál szerkesztő-újságírójaként tevékenykedem.
Share

Esetleg más?

Késeléses támadás Németországban és Finnországban

Egy embert megöltek, egyet pedig megsebesítettek a németországi Wuppertalban pénteken a rendőrség szerint. Finnországban pedig …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.