2018 február 22., csütörtök
A Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség közös szervezésében megrendezett XXII. Csángó bál résztvevői a budapesti Millenáris Parkban 2018. február 10-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A csángók figyelmeztetnek, milyennek kell lennünk

Share

A csángók emlékeztetnek arra, hogy milyenek voltunk, anyanyelvük megőrzésével, hitükhöz, önazonosságukhoz és szülőföldjükhöz való ragaszkodásukkal pedig figyelmeztetnek, hogy milyennek kell lennünk – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője XXII. csángó bált megnyitó beszédében, szombaton Budapesten.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által szervezett eseményen a politikus kiemelte: “ha az anyanyelv és a szülőföld szeretetét, a hitben és a népi hagyományokban való kitartást kellene egy melléknévben összesűrűsíteni, akkor arra a csángó lenne a legalkalmasabb”.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: az alaptörvény kimondja, Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.     A mai este arra példa, hogyan vállal egy határon túli magyar közösség felelősséget az anyaországi magyarságért – jelentette ki.

A frakcióvezető kifejtette: a vízkereszt és hamvazószerda közötti farsangi időszak a nevetés, az önfeledt mulatás, a vígasságok ideje évszázadok óta, a farsangi időszak a magyar népi kultúra szerves részévé vált.

A budapesti farsangnak pedig “kiemelkedő, emblematikus és elválaszthatatlan eseményévé vált” a csángó bál – közölte.

Úgy látja, a csángó bál több szempontból is különleges rendezvény, mert “egy valamire való nemzetnek, nemzeti közösségnek nemcsak a szenvedésben, a megpróbáltatásokban kell sorsközösséget vállalnia, hanem az öröm és vigasság idején is”.

Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője – MTI Fotó: Balogh Zoltán

Gulyás Gergely felidézte: Magyarországon a mohácsi vész óta megszállók követték egymást, háborúk és diktatúrák szedték áldozatok ezreit.

A csángók “talán még hányatottabb sorsot éltek meg, és még nagyobb megpróbáltatások és viharok között”, asszimilációs törekvésektől fenyegetve kellett megmaradniuk – mutatott rá. Hozzátette: ráadásul a csángókról hosszú időn keresztül még az anyaország is megfeledkezett.

Megjegyezte: a 21. századi Európa “mindenkinél magabiztosabban ad leckét emberi jogokból, mégis, a csángók még ma is félve lehetnek csak csángók”.

A politikus arról is beszélt: egy magyar nemzetrész sorsa sosem volt könnyű az évszázadok során, “éppen ezért más népeknél jobban becsüljük magyarságunkat, nyelvünket, identitásunkat”.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Balog: van értelme újra felfedezni a közép-európaiságot

Van értelme újra felfedezni a közép-európaiságot – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere kedden, a cipszerek …

Egy hozzászólás van

  1. göre gábor biró úr

    Palesztin kesergő

    Kinek a szülőföld idegen ország,
    Önérzetét naponta megtapossák
    Kinek a fajtája másfajta nemzet,
    Az lélegezni is másképp lélegezhet.

    Kinek a személye: „nem kívánt elem”
    A hétköznap is keserű történelem!
    Kinek a szava, másfajta beszéd,
    Elég ok arra, hogy ezért üldözzék!

    Kinek a léte is letagadott
    Csak nyomorban élhet ott!
    Kinek a hazához szent a joga
    Idegen polgárság, megalázás sora!

    Magyarok

    Nincs vezérágunk,
    Mint vihar törte fának,
    Pudvás tuskóról nőnek,
    Felgörbülő oldalágak.

    Ezért sorsunk:
    Kicsiny, nem hatalmas,
    Tüskéllő bozótunk,
    Görcsös és alantas.

    Sovány vigasz.

    Élünk még, az alávetettség árán,
    Mindig két világ határán.
    Csillaguk felívelt, alászaladt,
    A magyar, magyar maradt!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.