2018 augusztus 19., vasárnap
Andrej Babis (MTI/EPA/Martin Divisek)

A cseh kormányfő szerint “lezárt ügy” a Benes-dekrétumok

Share

Andrej Babiš ügyvezető cseh miniszterelnök lezárt ügynek tekinti a 2. világháború után kiadott Beneš-dekrétumokat, amelyek egy része rendkívül negatívan érintette a csehszlovákiai németeket és a magyarokat – írja a felvidek.ma.

Babiš csütörtökön délután a prágai parlamenti alsóházban képviselői interpellációkra válaszolva kijelentette: nem tudja elképzelni, hogy a kitelepített szudétanémetek szervezete a jövőben Csehországban tartana találkozót.

„Semmi ilyesmi nem fog megtörténni, számunkra ez egyszer, s mindenkorra lezárt ügy“ – szögezte le az ügyvezető cseh kormányfő, akit Jiří Valenta kommunista képviselő kérdezett a témában. Valenta kérdésében aggodalmát fejezte ki, nem lehetséges-e, hogy a szudétanémetek a jövőben visszaköveteljék a Beneš-dekrétumok alapján elveszített vagyonukat…

A kommunista parlamenti képviselő azzal érvelt: egy hete a kitelepített szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozóján, Augsburgban Stephan Mayer német külügyi államtitkár azt állította, hogy a Beneš-dekrétumoknak nincs helyük a mai Európában.
Babiš kételkedik abban, hogy a szudétanémetek hagyományos találkozójára a jövőben már Csehországban kerülhet sor, ahogy arról Bernd Posselt, a szervezet elnöke beszélt Augsburgban.

„Nem venném ezt olyan komolyan. Egy ilyen tanácskozást nálunk nem lehet megszervezni valamely cseh város jóváhagyásával, s kétlem, hogy akadna ilyen“ – vélekedett a miniszterelnök. Posselt beszédében a szudétanémet kongresszus egyik lehetséges színhelyeként a dél-morvaországi Brünnt említette.

A cseh-szudétanémet kapcsolatok az utóbbi években jelentősen javultak. Ehhez nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy a Szudétanémet Bajtársi Szövetség alapszabályából törölte a csehszlovák állam által elkobzott német vagyon visszakövetelését. Petr Nečas cseh miniszterelnök 2013-ban egy müncheni látogatáson elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki a szudétanémeteket a világháború utáni kitelepítések során ért sérelmek miatt.

Eduard Beneš csehszlovák államfő rendeletei alapján 1945-ben az országban élő németeket és a magyarokat gyakorlatilag kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól. Míg a mintegy hárommillió szudétanémet kitelepítését a potsdami nagyhatalmi békekonferencia jóváhagyta, a magyarokét nem. Prága és Pozsony ezt követően más módon próbálkozott a „magyar kérdés“ megoldásával.

A cseh-német történelmi vitát bizonyos értelemben az 1997-ben kormányfői szinten aláírt cseh-német nyilatkozat rendezte és lezárta. A dokumentum megállapítja: a kitelepítés a németek által elkövetett háborús és bűncselekményekre való reagálás volt. Prága ugyanakkor elismerte, hogy a kitelepítések során cseh részről sérelmek érték a németeket. A cseh-német történész bizottság szerint mintegy 15 000 és 30 000 közé tehető a kitelepítések során a német áldozatok száma.

Forrás: felvidek.ma

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Állami kitüntetéseket adott át Kásler Miklós és Gulyás Gergely

Ünnepi beszédében Kásler Miklós kiemelte: augusztus 20-a a magyar nemzet, a magyar állam legfontosabb ünnepe, …

3 hozzászólás

  1. Ha lezárt ügy,akkor miért vannak érvényben a benes dekrétumok? Miért lettek megerősítve Csehországban,illetve Szlovákiában?
    Lezárva akkor lenne,ha a törvényeket megsemmisítenétek,és kártérítést fizetnétek a KÁROSULTAKNAK!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.