2020 szeptember 26., szombat

Csobai Vera: Játék a szavakkal

Share

A gondolat egyik megjelenési formája a szó. A gondolat önkéntelen, a szó tudatos. Egyre inkább érzékelhető ez a politikusok elhangzott beszédeiben, de a liberális, “független” sajtó hasábjain is. Akinek jól vág az esze, mindent képes kimagyarázni, megmagyarázni, vagy épp félremagyarázni, utóbbit egészen művészi szinten, arcpír nélkül.

Ebből áll ma a szónoklatok, kijelentések, sőt a szellemi termékek zöme itthon és a nagyvilágban egyaránt. A saját gondolat nélküli ember pedig bármit is hall, lát és olvas, elhiszi. Elhiszi, ha jó hangosan, sokszor és nyomatékosan tolják az orra elé. A gondolat megjelenési formája a szó, s a szavakat rendszerint tettek követik. A tisztességes gondolat megjelenési formája a tisztességes szó, melyet tisztességes és igaz tett tesz megtörténtté. Legalább is így kellene lennie. De a politikában a legtöbb esetben nem tartják magukat e jeles, íratlan szabályhoz, mondanak valamit, majd az ellenkezőjét hangoztatják, és egy idő után még azt is megmásítják. A végére a tett már egészen más lesz, mint a ötletadó gondolat volt.

Sok évvel ezelőtt, egy valamikor Magyarországról emigrált ember, aki a nyugati világban milliárdossá küzdötte fel magát (bizonyos csoportok segítségével, amit szeret letagadni) ismét megjelent idehaza, a jótékony nagybácsi szerepében tetszelegve. A kezdeti idők tettei annak idején nem egyszer komoly, sokéves “céltámogatásokat” alapoztak meg, melyek tulajdonképpeni feladata (azóta is) a végső cél elérését is segíteni és eltitkolni a valódi érdekeltségeket. Soros, mint az “emberséges” alapítványok atyja, az adakozó, a “jó ember”. Sikerült magáról ezt a képet kialakítani, s ezen idő alatt sokan élvezték George Soros tevékenységének a hasznát. Volt, aki később rájött arra, hogy mindez “beetetés” volt, de még mindig akadnak olyanok, akiknél “nem esett le a tantusz”.

Ma keserűen ihatnánk a “jó szamaritánus”, a nagybetűs filantróp tetteinek hozadékát, ha nem volna olyan kormányunk, amely a felismerők táborába tartozik. Soros tevékenysége élő példája annak, amikor a tett, a látszat és a valódi cél köszönőviszonyban sincsenek egymással. Erre mondjuk azt, hogy játék a szavakkal és a tettekkel. Egy olyan hazug játék, amely elfedi a valóságot, becsapva a játékosokat, emberek vesztét eredményezve a játékmesterek haszonélvezetéért.

Németország mára szörnyen nehéz helyzetbe navigálta magát. A játékmestert ott Angela Merkelnek hívják, ő volt az, aki meggondolatlanul, nem törődve mások érdekeivel, érzelmeivel, kitárta országának kapuit ismeretlen tömegek előtt, kimondva a szót: willkommen! 

Az eredetileg az NDK-ban kvantumfizikusként dolgozó Merkelt már fiatalon megérintette a politika, tagja lett az FDJ-nek (Szabad Német Ifjúság szervezete), ahol nagyon rövid időt alatt az Agitációs és Propaganda részleg titkárává választották. Ezzel egy időben ő lett a szocialista diktatúra politikai kommunikációjának egyik legfontosabb szakértője. Gyakran járt a Szovjetunióban, főleg Moszkvában. A berlini fal leomlása után azonban hirtelen “nézetet változtatott”, és egyik napról a másikra egy újabb demokratikus felkeléshez csatlakozott, egyikéhez a nyugatnémet Kereszténydemokraták sugallta új mozgalomnak. Ott ugyanazt a tisztséget töltötte be, mint az előzőekben, azzal a különbséggel, hogy akkor már a nyugatnémet elvekhez igazodva lett sajtóreferens.  Ez volt az ő első játéka a szavakkal.

A második pedig a felső határ nélküli “willkommen” hangoztatása, amihez sem ő, sem kormánya nem kapott engedélyt országa lakóitól, mivel meg sem kérdezték a német népet, mi a véleményük a migrációról. Mára ellenségé vált számára minden állam, amely másként gondolkodik, amely nem kívánja végrehajtani a felelőtlen bevándoroltatást, vagy a kötelező kvótát.

Azonban nála semmi sem lehetetlen, még az sem, hogy ezt a másodikként megjátszott fogalmat is kicsavarja. Már nem korlátok nélküli a willkommen, már nem ellenség (teljesen) az, aki a saját határait is védi, sőt – és ez a legújabb szófacsar – aki ezt teszi, az Németországot is védi. Mint például Magyarország a déli határán felhúzott kerítéssel. Már ott tart, hogy

“Tárgyalásokat kell folytatni a menedékkérők visszautasításáról”. 

Legújabb játékára nemsokára sor kerül, ugyanis meghívta magához azt az embert, akinek elképzelését és munkáját eddig “korlátok nélkül” visszautasította. Orbán Viktor szívesen – vagy kényszerből? – látott vendége lesz a kancellár asszonynak. Micsoda játék a szavakkal és a tettekkel!

De a nagy játékosok táborához tartozik Macron francia elnök is. Mindenben elfogadja és megszavazza Brüsszel utasításait, rendeletei e bürokrata vízfej szellemét tükrözik, és migránskérdésben is teljes mellszélességgel kiáll a brüsszeli elvárások mellett. Neki sem számít, mi a franciák véleménye minderről, ő is “elfelejtette” megkérdezni a népét. Az Aquariust szintén szívesen befogadta volna, csak hogy jófiúnak tűnjék, de végül is a spanyoloknál kötött ki a hajó. Ott sündörög Angela Merkel szoknyája körül, issza szavait, hogy aztán sűrűn bólogasson. Egyelőre kifizetődőnek látszik tevékenysége, s az sem téma, hányan vesztették már életüket a kéretlen látogatók európai jelenlétének köszönhetően.

Ám – és itt is jön egy érdekes játék – immár 6,5 centiméter vastag golyóálló üvegfal védi az Eiffel-tornyot a merénylők robbantásai ellen. A biztonsági üvegfal három méter magas, 1,5 tonnás paneljei a Mars-mező és a Szajna felől védelmezik Párizs egyik leghíresebb építményét. A másik két, hosszanti oldalon 3,24 méter magas fémkerítést emelnek, emellett pedig ütközőbabokat is állítanak fel az esetleges autós támadások ellen. A franciák és a bárhonnan érkezett turisták ellen eddig nem kellett Franciaországban semmiféle védekezést elrendelni. Játszunk a szavakkal? Befogadunk, ugyanakkor védekezünk ellenük? Nincs ebben némi ellentmondás?
 
Mégis, a magyar ellenzék vezet e csaló(ka) játékban. Nincs olyan terület, ahol kormányzásuk alatti tetteik összhangban lettek volna hatalmuk után elhangzott szavaikkal. Csak egy-két példa erre a játékra: amikor hatalmon voltak, emelték a gáz árát, megszüntettek számos kedvezményt, elvontak nyugdíj-kiegészítéseket, de most, amikor már nincs alattuk a bársonyszék, keveslik a rezsicsökkentést, szörnyülködnek, hogy csak a nők mehetnek negyven évi munkaviszony után nyugdíjba, és megalázóan alacsonynak tartják a béremeléseket. Uralkodásuk alatt kórházakat zártak be, kórházi ágyakat szüntettek meg, emelték sok gyógyszer árát, ám amikor mások kormányoznak, hét világra sopánkodnak az egészségügy rettenetes helyzetén, s úgy általában véve az elviselhetetlen, diktatórikus rendszeren.

Oldalakat töltenének meg a tettek és a szavak összehasonlításai. De ezek is ismert regények, átélt események. Hazaszeretetet papolnak, közben migránsok ezreit telepítenék be “munkaerő pótlás” címén. Semmivel sincsenek megelégedve, de közben semmit sem szavaznak meg, ami valamit is javítana a helyzeten. Játszanak szavakkal és tettekkel.

A lista Európában hosszú, a pénz hatalma pedig végtelen. Azon a térfélen nem számít a kimondott szó szentsége. Játszanak a szavakkal úgy és akkor, ahogy és amikor érdekeik azt megkívánják.

De fel a fejjel kispajtás, légy résen Európa!

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Egy hozzászólás van

  1. Nem csak irni, olvasni is kéne! Nem beszélne ostobaságokat! Merkell apuka néphülyitő zsidó! pap!
    „Ha hitvány gazemberek kerülnek magas polcra, amennyivel méltatlanabbak erre, ugyanannyival gondatlanabbak és felelőtlenebbek lesznek, s eltelnek esztelen hetykeséggel és vakmerőséggel” (Demokritosz 41/48)
    “Ha közelebbről szemléljük azokat a férfiakat, akik tébolyult időkben a világot igazgatják, jobban csodálkozunk hitványságukon, mint amennyire meglep minket létezésük. Chateaubriand fr. Történész

    „az uralkodókra nézve nem előnyös, ha az alattvalóikban fennkölt gondolkodás, erős barátságok és életközösségek keletkeznek…” (Platón — 31/608) (üldözte is a kommunista párt az egyházat, és az egyesületet!)

    „Ha valaki a közvagyon megdézsmálásában találtatik vétkesnek, csak akkor szabaduljon a börtönből, ha kiengesztelte a várost, vagy pedig az okozott kár kétszeresét térítette meg.” (Platon — 32/917)

    „… nem nevetséges-e ha egész államok, népek közösségben, hivatalosan hazudnak?” Lukianosz.
    (Euripidész— Oltalomkeresők 423-425.sor)

    „Az államok akkor pusztulnak el, amikor már nem képesek a hitványakat a derekaktól megkülönböztetni” (Antiszthenész —12/VI.5.) Mi, most, megtudjuk-e?

    „A szegény emberből támadott elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, nem hágy kenyeret” (Példabeszédek 18/3 – a szocializmus megerősítette e tapasztalatot!)

    . A zsidó kivételesen intelligens, és nagyon meg tévesztő. A világ nagy része nem tudja, de a zsidó célja, küldetése hogy elpusztítsa a fehér fajt, és rabszolgájává tegye a megmaradt színes fajokat, akikre “marhákként” tekintenek. A “gójim” a zsidók lealacsonyító szava a nem zsidókra, a jelentése pedig “marha” (állat). Ezt jól mutatja a mód, ahogy a fekete afrikai rabszolgákat a hajóikra rakták. Minden rabszolgahajót a zsidók birtokoltak, és ők futtatták a rabszolga kereskedelmet.
    A zsarnoki kormányzat meghatározása: a dolgok olyan rendje, amelyben a fent lévők aljasok, a lent lévők lealjasítottak!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.