2018 augusztus 16., csütörtök
Fotó: Dr. Mádi László / runyaistudio.com

Dr. Mádi László: A magyar közgazdászok ma is világszínvonalú vitákat folytatnak (Interjú)

Share

A „magyar közgazdasági gondolat ünnepe” címmel került megrendezésre február 9-én, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán egy rendhagyónak és hiánypótlónak nevezhető  konferencia. A különböző szakterületekről érkezett előadók a magyar közgazdaságtan múltját és jelenét igyekezték értékelni, illetve megvitatni azt, hogy az elméleti gondolkodás miként hasznosítható. Ahogy Dr. Mádi László is elmondta portálunknak: a magyar közgazdászok nem csupán teóriákat szeretnének felállítani, hanem olyan színvonalas vitákat kívánnak lefolytatni, amelyek segíthetik a gazdasági fejlődést, vagy növelhetik a magyar vállalatok versenyképességét; de a magyar közgazdászok válaszokat keresnek arra is, hogy miként tudnak az emberek nagyobb jövedelmeket, magasabb életszínvonalat, jobb munkakörülményeket elérni. Hogyan jutott el hazánkban a hivatalos gazdasági képzés arra a szintre, amelynek eredményeként Magyarország számos nemzetközileg is elismert közgazdászt adott a világnak? Milyen szerepet játszott ebben a folyamatban a főiskola névadója, Wekerle Sándor?

A rendezvény egyik előadóját, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanárát kérdeztük.

Miért fontos ez a konferencia a magyar közgazdaságtan szempontjából? Mi a célja a mai megbeszélésnek?

A közgazdaságtan egy viszonylag fiatal szakma. Tudományként 1776-ban Adam Smith Nemzetek gazdagsága című könyvétől datáljuk. Ebből is lehet látni, hogy sok határterülete van, s mivel társadalomtudomány így – akárcsak a gazdaság – lépten-nyomon változik, s néhány év alatt is képes jelentős változásokra. Tehát sok a vita és nincs olyan megkérdőjelezhetetlen igazság, ami egy természettudományban, egy matematikában, vagy egy fizikában, egy csillagászatban, mely tudományok viszonylag jól képesek megoldani a problémák kezelését vagy a valóság magyarázatát, oksági összefüggéseit hosszútávon is megfelelő módon feltárni. Épp ezért szükséges kicsit számba venni, hogy a közgazdaságtannak milyen szerepe van, kik voltak azok a magyar gazdasági szakemberek, közgazdászok, akik az elmúlt 100-150 évben, – mert annál visszább nehéz menni – mondjuk Széchenyi Istvánig talán el lehet, bár Széchenyi maga nem volt közgazdász, de a Hitel végül is egy közgazdasági munka – különböző módon de befolyásolták a magyar gazdaság, társadalom és a politika alakulását. Ezekben a folyamatokban szerepet vállalt például Wekerle Sándor pénzügyminiszterként és miniszterelnökként, de mások is a tudományos munkásságukkal.

A rendezvénynek a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola ad helyszínt. A nagyközönség kevésbé ismeri az iskola névadóját, így adódik a kérdés, hogy ki is valójában ő, és miért fontos a személye a magyar közgazdaságtanban?

Wekerle Sándor természetesen nem rendelkezett közgazdasági végzettséggel. Alapvetően közigazgatási, jogi ismeretekkel rendelkezett. Ez akkor az értelmiségi általános képzettségének felelt meg. Ő maga pénzügyminiszteri és miniszterelnöki tevékenységében komoly gazdaság-szervezési és modernizálási lépéseket tett meg. Tehát bizonyos szempontból Wekerle Sándor etalonnak tekinthető. Ő az, aki a magyar nemzeti érdekek erőteljes felvállalásával jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az 1867-es politikai kiegyezés mellett, Magyarország ezt a lehetőséget a gazdasági felemelkedés révén is megfelelően ki tudta használni. Eközben az egész Habsburg-Magyar Monarchia történetében is korszakos jelentőségű volt, mivel Ő volt az, aki az akkori pénzügyi rendszert egy sokkal stabilabb aranyalapra helyezte.


Fotó: Dr. Mádi László / www.runyaistudio.com

Ön is előadója a mai rendezvénynek, megtenné, hogy röviden ismerteti, illetve összefoglalja előadásának legfontosabb pontjait?

Közgazdásznak lenni nem csak tudományos tevékenységet jelent, a területnek igen is vannak gyakorlati vetületei. Wekerle Sándor is ilyen szempontból az aranyvaluta, a korona bevezetése mellett konkrét gyakorlati tevékenységekkel bizonyította ezt. De az általam kiválasztott Lámfalussy Sándor tevékenysége még jobban bizonyítja ezt. Hiszen ő maga bár egyetemi tanárként is tevékenykedett, az euró„atyjaként” vált ismertté és alkotta meg azt az egész Európa szempontjából fontos pénzügyi rendszert és keretet, ami az Európai Unió versenyképessé tételében, és a gazdasági kihívások kezelésében is nagyon komoly feltételként működött. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy olyan gyorsan változik a világ, hogy ma, amikor az angolok kiválását vagy a görög válságot látjuk, akkor nem lehet azt mondani, hogy az euró az szeplőtlen és a tökéletes. Az euró övezetbe való belépési feltételeket, az Európai Unió működését, az eurónak, mint pénzrendszernek a sajátosságait, mindig nyitottan és kritikusan kell szemlélni. Úgyhogy ez az egyik fő üzenet, az elmélet és a gyakorlat egysége, ütköztetése. A másik fő üzenet, lépjünk ki a matematikai közgazdaságtantól lépjünk ki a közgazdaságtan határterületein való vizsgálódási spektrum irányába. Az elmúlt ötven év közgazdaságtudománya alapvetően a matematikai közgazdaságtan virágzásának az időszaka. A Nobel-díjasok zömében matematikus közgazdászok voltak. Hogy más nevet ne mondjak, csak a magyar származású John Harsanyi, – Harsányi János – aki matematikai közösségkutatásért lett Nobel-díjas. De mondjuk megemlíthető Milton Friedman neve is, akinek apja és anyja is Beregszászon született de Ő már Amerikában fejtette ki a gazdaságpolitikai tevékenységét. A másik véglet az mondjuk Scitovsky Tibor, aki pedig a The Joyless Economic – Az örömtelen gazdaság – című munkájában azt véleményt képviseli, hogy igenis nem a fogyasztás és a nem a hagyományos gazdasági tevékenység kell, hogy a gazdasággal foglalkozó tudomány középpontjában álljon. Annál sokkal fontosabb viszont a kreativitás, az egyéni felemelkedés lehetősége, azok az önmegvalósítási dolgok, amik nem a tömegjószágok elfogyasztásából keletkeznek. Tehát nagyon széles a paletta és a magyarországi születésű közgazdászok minden részéről érkeztek a tudománynak, s jeles produktumokkal is vétették magukat észre.

Milyennek látja ma a magyar közgazdaságtan helyzetét?

Nem szabad arról elfeledkeznünk, hogy a közgazdaságtani oktatást és kutatást az 1940-es évek végétől az 1980-as évek végéig a marxizmus determinálta. Az a marxizmus, amely a munkaérték-elmélete alapján próbálta a gazdasági jelenségeket magyarázni. A szocializmus mindig egy olyan rendszer volt (egy tervutasításos gazdaság), amely a közgazdasági logikát és racionalitást nagyon kevéssé viselte. Alapvetően politikai, felső irányításos, „mindenről az állam kell, hogy gondoskodjon” típusú szemüveggel élt és dolgozott. Ezért nagyon nehéz volt ilyen szempontból a magyar közgazdászok helyzete, de most valami elkezdődött. Pezsgés indult be mind a matematikai, mind a viselkedéstudományokkal határos területeken, számos fiatal tehetséges közgazdászt figyeltünk meg, akik nemzetközi szinten is versenyképesek tudnak lenni. Nagy sikerrel tanítanak amerikai, angliai vagy németországi egyetemeken. Most például legutóbb, egy Magyari Ildikó nevű kutatóról olvastam, aki Amerikának azt a nagyon fontos problémáját vizsgálta, – komoly empirikus adatbázisokon – hogy Kína megerősödése hogyan hat az amerikai cégek fogyasztására, jövedelmezőségére, versenyképességére. Azt a meglepő következtetést vonta le, hogy a verseny fokozódása az amerikai cégek múltjának, tradícióinak, tőkeerejének, piaci ismertségének és alkalmazkodó képességének révén, igazából mondhatni még segítette is az amerikai cégeket a nagyobb hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások irányába való elmozdulásban. Az olyan nagy tömegtermelésű tevékenységek mentek ki alapvetően a kínai vagy a feltörekvő ázsiai piacokra, amik leányvállalatok vagy tőkekihelyezések révén még sokszor amerikai kötődésűek is voltak. Tehát azt gondolom, hogy a magyar közgazdászok számos szakmai folyóiratban nagyon színvonalas vitákat tudnak publikálni és mindannyiunk szempontjából alapvető érdek és kérdés az, hogy hogyan tud a magyar gazdaság fejlődni, hogyan tudnak a magyar vállalatok versenyképesebbek lenni, hogyan tudnak az emberek nagyobb jövedelmeket, magasabb életszínvonalat, jobb munkakörülményeket elérni. Ezekre a kérdésekre a közgazdaságtan segít válaszolni. Természetesen tudni kell azt is, hogy ami ma igaz, az lehet, hogy holnap vagy holnapután már nem teljesen úgy lesz igaz. Épp ezért mindent nyitottan és kritikusan kell szemlélni. De a közgazdaságtan egy elengedhetetlen eszköz ezeknek a problémáknak a megértéséhez és megvitatásához.


Fotó: Wekerle Sándor Üzleti Főiskola / www.runyaistudio.com

Alapvetően ki a célközönség a mai konferencián?

A mai konferencia az egy több témából építkező konferenciasorozatnak az egyik állomása, ahol több minden dolog került már középpontba. A magyar közgazdasági gondolat egy rendkívül rendhagyó téma, hisz az elmélettörténet – amely egy fontos tantárgy például a közgazdaságtudományi egyetemen is, de összességében nagyon kevés helyen tanítják vagy ismerik – rávilágít egy fontos területre, miszerint a múltból való tapasztalatok révén tudunk a jelen vonatkozásában is értelmes dolgokat mondani. Tehát alapvetően a diákoknak, és az érdeklődő szakmai közönségnek szól a konferencia. Ugyanakkor nagyon reméljük, hogy a nyilvánosságon keresztül a szélesebb közönséghez is eljutnak majd az üzenetek.

A rendezvény előadói voltak:

Prof. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke: Bevezetés

Dr. Horváth László, egyetemi docens, Corvinus Egyetem: Magyar közgazdászok Széchenyi előtt

Dr. Raffay Ernő, főiskolai tanár, Wekerle Sándor Üzleti Főiskola: Wekerle Sándor és kora

Dr. Botos Katalin, professzor emerita, Szegedi Tudományegyetem: Polányi Károly és hatása a világban

Dr. Schlett András, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem: Scitovszky Tibor – a boldogságkeresés útvesztői

Dr. Mádi László, főiskolai tanár, Wekerle Sándor Üzleti Főiskola: Lámfalussy Sándor és az euró

Szerző, az interjú készítője:

Mezőhegyi Gyula

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Ráth Orsolya: Felkapaszkodni az uborkafára, avagy imázsépítés ellenzéki módra

Úgy tűnik, különféle csapat-, illetve hálózatépítési kísérletekbe fogtak egyes balliberális értékrendű magánszemélyek, és persze a …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.