2020 augusztus 4., kedd

Dr. T. Túri Gábor: Populizmusról megvezetett németeknek

Share

Ma délelőtt egy komoly összefoglalás volt a német Phoenix Televízióban, ahol a „menekült“-kérdést foglalták össze 2015-től indulóan. A film igyekezett egy neutrális képet festeni a helyzetről és annak eszkalációjáról, a Willkomenkulturtól az AfD Siegeszugjáig, vagyis a fellépő politikai ellenzék győzelmi útjáig, azonban mégis, a film alapjaiban manipulatív maradt. A kialakult problémáért, amiben most Európa találhatja magát, azokat az országokat teszi felelőssé, amelyek a migránskvóta ellen vannak. Egyértelműen a Visegrádi országokra mutogat a film, mint bűnösökre, amelyek akadályoznak minden (minden?) józan (józan?) megoldást.

Már tegnap este is volt ugyanitt, egy ezzel kapcsolatos műsor, amelyben a populizmus vádjával illetett országok vezetőiről, főleg Orbán Viktorról mutattak be egy 45 perces filmet. (ld. a fotót)

Ez oly mélyen igazságtalan, manipulatív, valamint hazug volt, hogy nehezemre is esett végignézni.

Az említett („Europa und die Flüchtlinge” című) mai filmmel kapcsolatban igen érdekes volt látni, hogy mennyire befolyásolható a német nép a média által… Látható volt az az örömteli üdvözlése, az a kritikátlan mellre ölelése az ideérkezőknek, amely a kezdeti eufóriát jellemezte…

Majd az is, hogy bár már 2016-ban egyre többen látták a bevándorlók befogadására vonatkozó kapacitás csökkenését, majd annak majdnem nullára mérséklődését, mégsem merészelt senki nyíltan fellépni ellene. És itt a hangsúly a „merészelt”-en van, ugyanis aki végül csak fellépett, azt rögtön populizmussal és jobboldalisággal is vádolták… Később pedig AfD szimpatizálással, ami a politikai berkekben több volt, mint egy egyszerű megbélyegzés.

És a lakosság ezt is „bevette“.

Mint, ahogy ugyanúgy „beveszi” azt is, hogy az összes jelenlegi problémáért csakis a kvóta és a menekültek elosztása ellen fellépő országok a felelősek.

Érezhetően heccelik a német polgárokat, azt a kívánságot sugallva, hogy az amúgy is az EU „tányérszélén” egyensúlyozó Visegrádi országokat, onnan végre lelökjék… (természetesen kifelé!), vagy legalábbis szájkosarat kapjanak.

Persze most felmerül a kérdés, hogy mi a helyes magyar politikai lépés ebben az esetben?

El kell-e fogadni az EU javaslatot, és átvenni az ide kiosztott arab és szír bevándorlókat, vagy nem?

Az országunk eddigi fáradozását, amely meg kívánta akadályozni ennek a mára kialakult katasztrofális szituációnak a kialakulását, dobjuk-e a sutba, anélkül, hogy valaki is elismerné a Lajtától nyugatra, a magyar politikai vezetés eddigi irányvonalának helyességét? Vagy, hogy legalább azok egy részét szükségesnek, illetve célszerűnek aposztrofálná.

Azonban ennek még csak a látszatával sem találkozunk, ha a jelenlegi politikai hangulatra tekintünk Nyugat-Európában!

Ehelyett egy oktató és az általuk meghatározott „sorvégi“ helyünkre mutogató politikai statement-et látunk, ami nem más, mint egy utasítás!

Helyes lenne-e, ha a kormány „beadná a derekát“ és felvenné a rá kiszabott „menekülteket“?

Mi lenne ennek a következménye?

Megköszönné-e ezt valaki? Lenne-e Európa nyugati felén egy általános örömujjongás?

Azt hiszem nem!

(És itt ezzel ellent mondok azoknak is, akik sajnos Magyarországon is éppen ezt a lépést követelik a kormánytól.) Mert ez a magyar lépés csak a rövid napi hírek sorába lenne Nyugat-Európában besorolva, amely ugyanakkor csakis azt hangsúlyozná ki, hogy az igen következetes német, ill. nyugat-európai nyomás hatására végre a magyarok is belátták, hogy részt kell venniük a közös problémák megoldásában…

De arról szó sem esne, hogy ezek éppen azok a problémák, amelyek kialakulásáért pont a nyugat-európai országok a felelősek, és amelyekre több mint két éve a magyar kormány ismét és ismét fel is hívta a figyelmet…, csakhogy ezt akkor nem vették (és most sem veszik) figyelembe… Mert ugye, hogy is akarhat egy ilyen “kis ország”, mint Magyarország – amely éppen hogy csak belecsöppent a „jó öreg” Európai Unióba – megfontolásra érdemes ötletekkel előállni…?

Tehát EURÓPA napokon belül napirendre térne a kvóta-kérdés felett, és így ebbe az uniós húsdarálóba került Magyarországnak csak egyel több gondja lenne a hazai fronton… Ugyanis törhetné a fejét, hogy a következő (és az azt követő, majd az azután következő…) menekült-hullámból megint hány ezret vegyen át, természetesen most már „önként”, hiszen beadta a derekát!… Vagyis akkor már onnan lehetetlen lenne visszatáncolni.

Vegyük észre, hogy Magyarország (és a Visegrádi országok) nem kerékkötői az európai problémák megoldásának, hanem éppen hogy felhívják a figyelmet (már csak a politikai jelenlétükkel is) arra a hibára és rossz irányvonalra, amelyet az Európa Unió jelenleg folytat.

Egy valódi Unióban, ahol a felek egyenlő rangban és elbírálásban részesülnének, a felvetett problémákra tárgyalásokkal, pro és kontra mérlegelésekkel oldanák meg, nem pedig kategorikusan kijelentett utasításokkal, mint ma, és amelyeket ha a megcélzott fél nem fogad el, akkor retorziókkal kényszerítik annak teljesítésre.

Mindezt pedig teszik a liberális EU demokrácia nevében, pedig ez a tettük éppen hogy diktatórikus…

És ezzel le is hullik a lepel arról, amit valójában álcázni akarnak.

Szerző: Dr. T. Túri Gábor

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

2 hozzászólás

  1. Dékány Ilona

    ISTEN ŐRÍZZZ , HOGY ” BEADJUK A DEREKUNKAT ” ! Minden tudós , aki gazdasági , vagy emberi oldaláról vizsgálja a bavándorlást , csak a kereszténység kiirtásáról , és a kultúra gyökeres megváltoztatásáról beszél . TEHÁT : Európa önállóságának megszünéséről ! Csak azok vélekednek ezzel ellentétesen , akiknek egyáltalán nem sajátjuk a nemzeti érték megóvása , a nemzetek megmaradása .
    UTOLSÓ LEHELETÜNKIG KI KELL TARTANI ! ÖSSZEKAPASZKODNI A KISNEMZETEKNEK !
    Ha másképpen nem lehet , ki kell lépni az EU–ból , és szövetséget alkotni !

    • Budai Katalin

      Nagyon jó az írás, maximálisan egyetértek a cikk szerzőjének gondolataival és a hozzászólóéval is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.