2020 augusztus 4., kedd
Fotó: nrz.de

Dr. T. Túri Gábor: Tanuljunk mások hibájából!

Share

Az Echo TV-ben, 2018. április 1-én Bayer Zsolt beszélgetett Orbán Viktorral, ahol többek között ez a mondat hangzott el: „Tanuljunk mások hibájából! ….Azokat a hibákat, amelyeket más nyugat-európai országok elkövettek, azokat mi ne kövessük el. (az adás 30:33 percében) Ez a mondat kiemelkedően fontos ma, a választások előtt néhány nappal. Vessük szemünket egy pillanatra Németországra, ahol a beiskolázott gyermekek igen nagy százaléka ma már muszlim gyökerű.

A német politikusok ugyanis az előző évtizedekben azzal voltak elfoglalva, hogy meghúzzák (jogosan) a vészharangot Németország „elöregedése“ miatt, amely a születési ráta drámai visszaesése miatt jött létre. Ezért örömmel fogadták (és támogatták) a beköltöző, nagyobb részt muszlim vallású idegeneket, akiktől – az ottani szokásaikat ismerve – joggal várhatták el ennek a demográfiai problémának a megoldását.

Így is történt. Alig telt el néhány évtized és ennek következtében valóban – az ötvenes évek óta először – megemelkedett a születési ráta, és több gyermek született, mint ahányan meghaltak az országban.

Erre természetesen először örvendve tapsolt és “hallelujázott” a hivatalos média.

Csakhogy ennek a „kedvező“ fordulatnak volt egy hátulütője is. Ugyanis a migráns szülők gyermekeinek száma növekedtek meg, nem pedig az egykori német lakosságé. Ez pedig mára komoly problémákat okoz a német iskolarendszerben.

A „Der Spiegel“ című német hetilap szerint (Nr. 14/31.3.2018. 36.oldal) egyre több probléma merül fel az iskolák padjaiban. Mára már vannak (és nem kis számmal) olyan iskolák (pl. a raunheimi iskola), ahol a gyerekek 90 %-a külföldi gyökerekkel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek otthon nem a német, hanem a magukkal hozott anyanyelvüket beszélik…

Természetesen a helyzet nem mindenütt ilyen kedvezőtlen, de a citált cikk 37. oldalán látható táblázatból kitűnik, hogy például Hamburg 44 iskolájában átlagban 22% azoknak a gyerekeknek a száma, akik otthon nem a német nyelvet használják. Ez a szám Bréma 38 iskolájában átlagban 38%-ot ér el és Berlinben pedig, az ottani 160 iskolában 43%-ot. Tehát csaknem az osztályok tanulóinak a felét muszlim gyökerű gyermekek teszik ki Németország-szerte.

Vannak olyan statisztikák, amelyek azt mutatják Észak-Rajna Vesztfáliában, hogy 78 iskolában több mint a háromnegyede a gyerekeknek otthon nem használja a német nyelvet. És ilyen, egy másik kirívó  – nemrég ismertté vált – adat szerint, egy düsseldorfi iskola is (Düsseldorf-Oberbilk), ahol a 300 tanulónak 80 %-a (!) idegenajkú.

Erre azonban a német nyelvészek egy része azt válaszolja, hogy ez nem probléma, sőt azt is ajánlják, hogy ezekben a családokban, ahol nagyon „rossz németséggel“ beszélnek, inkább az anyanyelven beszéljenek otthon a gyerekekkel, ahelyett, hogy egy hibás német grammatikát neveljenek beléjük… Mert mint mondják, a gyermek kint az utcán, a játszótéren és az iskolában úgyis megtanulja majd a helyes német nyelvet…

Ez természetesen mind igaz, feltéve ha az utcán, a játszótéren és az iskolában a gyerekek valóban németül beszélnek egymás között. Azonban sajnos a fenti példák azt mutatják, hogy az iskolaudvarokban már nem ez a helyzet, mert ott már sokszor többségben vannak a muszlim gyerekek és – érthetően – egymás között, az otthonról hozott nyelvüket használják.

Ez természetesen azt is jelenti, hogy a gyerekek azokat a szokásokat és azt az értékrendszert is magukkal hozzák az iskolába, amit otthon látnak és hallanak a szüléiktől…

Ennek eredménye, hogy vannak olyan iskolák, amelyekben a cikk szerint a külföldi gyökerekkel rendelkező gyerekek “mobbingolják” (zaklatják és csúfolják) a társaikat, mert „nem Allahban hisznek!“

Ez a pszichológiai terror a „Bild Zeitung“ szerint például odáig megy (egy szülő elbeszélése alapján), hogy a muszlim gyerekek az osztályban azt mondták a 3. osztályos lányának, hogy a szülei, mivel „hitetlenek“, a pokolban fognak elégni…

Képzelhetjük, hogy milyen sokkoló hatást váltott ki ez a kislányból, aki mindezt – talán – mindaddig magában hordva el is hitte, míg otthon az édesanyja végre elmagyarázta neki a helyzetet és felvilágosította, hogy nincs oka félnie… De gondoljunk bele hány és hány olyan gyermek van, aki mindezt esetleg nem mondja el otthon a szüleinek, és napokon, hónapokon keresztül magán viseli ezt a megbélyegzést a többségben levő muszlim gyerekek által?

De mindez nem mindig ilyen látványosan zajlik. A szülök olyan elmondása is napvilágot látott már, hogy a német gyerekeket “mobbingolják” például azért is, ha éppen – a gyerekek között oly kedvelt – „Gummibärchent“ eszik, mert ez  az édesség a zselatin mellett
disznóhús-származékot is tartalmaz, amely pedig a muszlimok számára tiltott étel.

Most megint gondoljunk arra, hogy ez milyen zavart okozhat egy kisiskolás német gyermek lelkében, aki esetleg otthonról már – sajnos – nem ismeri a heti böjt keresztény szokását, de az osztályban már meg kell ismernie, hogy egy „másik Isten“, aki – mint gondolja – sokkal szigorúbb, ezért megbünteti az embereket. Itt az értékrend és a saját otthoni környezetébe vetett bizalom rendülhet meg a kisgyermekben, aki esetleg otthon erről nem is beszél a szüleivel. Mindezek mélyre ható lelki sérülések okozóiává válhatnak.

Az ilyen és az ehhez hasonló hírek felsorolását folytatni lehetne…, de minek?

Mint láthatjuk, mindezen problémák megoldása mára egy igen komoly kihívásává vált a német iskolarendszernek, amelynek megoldása és a helyes irányba terelése igen kérdéses. És mindez egy egykori hibás döntés következménye, amikor az akkori politikusok hibásan mérték fel a beözönlő vendégmunkások és migránsok integrálási problémáját, annak nehézségeit elbagatellizálták, és emiatt egy teljességgel helytelen lépést engedtek meg maguknak.

És most térjünk vissza arra a kijelentésre, amely az ECHO-TV adásában a napokban Orbán Viktor szájából hallhattunk, az április 8- választás előtt: „Tanuljunk mások hibájából! ….Azokat a hibákat, amelyeket más nyugat-európai országok elkövettek, azokat mi ne kövessük el.“

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.