2018 december 14., péntek
Todor Zsivkov és Nicolae Ceausescu - Forrás: wikipedia

Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 37. rész – Zsivkov és Kádár – Brezsnyev és Ceausescu „árnyékában”

Share

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az őshonos magyar nemzetrészekre. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre megjelentetünk a témában egy tudományos igénnyel megírt történelmi esszét.

A korszak Európájában a magyar kommunista vezér, Kádár János mellett a legtovább a bolgár Todor Zsivkov állt saját pártállama élén. Sőt, Bulgária „helytartója” még magyar kollégáját is túlszárnyalta pár évvel…

A hatvanas évek elején a Szovjetunióban a desztalinizáció új hulláma következett, amit Zsivkov kihasznált: 1962 novemberében a kormányfői poszt is az övé lett. A párt első titkárának még az 1954. február-márciusi kongresszuson választották meg a 42 éves Todor Zsivkovot.

Hamarosan totálisan megszilárdította a hatalmát, mivel immár a pártfőtitkári és a miniszterelnöki tisztséget is viselte. Még az sem rengette meg honi pozícióit, hogy az őt – és a magyar pártvezetőt is – támogató Hruscsovot megbuktatták. Sőt, az őt követő Leonyid Brezsnyevvel kifejezetten jó viszonyt sikerül kialakítania a bolgár pártvezérnek, ami ugyancsak Kádárhoz hasonlatossá tette. Brezsnyev és Zsivkov közös nyilvános szereplései alatt már-már felülmúlhatatlan elvtársias harmónia uralkodott, ami nem véletlen, hiszen még a baráti országok vezetői között is ritkán alakult ki ennyire szívélyes viszony. Mindehhez a két politikus jórészt hasonló személyisége mellett a bolgár vezető alkalmazkodóképessége is szükségeltetett. Az különösen kedvező tulajdonságának tűnt, hogy rendkívül jó ütemérzékkel reagált a moszkvai hatalmi mozgásokra. Ahogyan Kádár is – tehetjük hozzá.

Bulgáriában amúgy az 1960-as évek közepén a gazdaság dinamizálását célzó óvatos reformokat indítottak be, mérsékelve a központi gazdaságirányítást, ám az 1968-as csehszlovákiai események miatt Zsivkovék megálljt parancsoltak, és újra a szigorú tervutasításos rendszert alkalmazták.

1968 augusztusában Bulgária – Magyarországgal együtt, ám Romániától eltérően – részt is vett a Csehszlovákia elleni, szovjet vezetésű katonai intervencióban, ezzel is egyértelművé téve: a balkáni államban nincsen esélye az „emberarcú szocializmusnak”. Szófia egyébként szinte minden tekintetben Moszkvához igazította politikáját, ami még a Szovjetunió csatlósai között is egészen speciálissá tette a helyzetét. Zsivkovnak különös érzéke volt ahhoz, hogy az SZKP bármilyen irányváltását hamar lemásolja. Még az is felmerült, hogy Bulgária tagköztársaságként csatlakozik a Szovjetunióhoz, ez azonban nem valósult meg.

1971-ben a bolgár állampárt már azt jelölte ki célként, hogy fel kell építeni a fejlett szocialista társadalmat. Új alkotmányt fogadtak el ezen eszme jegyében. Ebben az évben Zsivkov az államtanács elnöki székét szemelte ki magának, sikerrel, ezért lemondott a miniszterelnökségről; pártfőtitkári tisztségét persze megtartotta. Mindezzel még a korábbiaknál is teljesebb és nagyobb hatalma lett.

A Zsivkov-rendszerben alapvető stabilitás jellemezte a Bolgár Kommunista Párt és vezetése káderpolitikáját. Jóllehet szigorúan kézben tartotta embereit – akiket hűségük, illetve jelentős mozgalmi múltjuk miatt nevezett ki –, de a párt főtitkára átengedett nekik számos döntéshozatali jogkört.

Todor Zsivkov, több baráti ország első számú vezetőjével szemben, gyakran mutatkozott a nép körében, szóba elegyedve az emberekkel ünnepi rendezvényeken, és látogatásai örömére. Az első számú vezető nem ritkán jelent meg akár zakó és nyakkendő nélkül, egyszerű ingben és nadrágban, hetykén hátracsapott sapkában, mégpedig népviseltbe öltözött bolgár emberek között, akikkel – ha kedve úgy tartotta – össze is kapaszkodott, miközben elkészült néhány fénykép. Ezt a „műfajt” Kádár Jánosnál is lényegesen jobban űzte…

Zsivkov amúgy egyáltalán nem erőltette, hogy személyi kultusz övezze, eltérően bizonyos más – például az észak-koreai vagy a román – kommunista vezetőktől. Ebben is hasonlítottak egymásra magyar kollégájával… Bár a bolgár pártfőtitkár és Nicolae Ceausescu között meglehetősen jó, szinte baráti viszony alakult ki, Zsivkov jellemzően nem utánozta a román pártvezér uralmi módszereit, s egyre visszatetszőbb stílusát. Persze, Zsivkov a szovjet eredetű kommunista szokástól nem tért el az állami ünnepségeken, hiszen a dísztribünön mindig a központi helyen állt, a többi pártállami vezető között.

Todor Zsivkov és Nicolae Ceausescu -Forrás: comunismulinromania.ro

Mindebben hasonlított Kádárhoz, s abban is, hogy mindketten bő három évtizedig lehettek a hatalmi piramis csúcsán. Ám Kádártól eltérően Zsivkov mindvégéig remek kapcsolatot ápolt Ceausescuval, még akkor is, amikor már a román vezetőn totálisan eluralkodott a hatalmi téboly. Viszonyukat különösebben az sem árnyékolta be, hogy Románia nem vett részt a Csehszlovákia elleni, Brezsnyevék által kikényszerített katonai intervencióban. Mindez azt is jelezte, hogy Zsivkov fontosnak tartotta, hogy politikai barátaival ápolja a kapcsolatait, bizonyos nézetkülönbségeik ellenére is…

*

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

**

Felhasznált szakirodalom és források:

Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós. In: Táborszemle. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2017

Miczov Jordán: Az államszocializmus évtizedei Bulgáriában. In: Shared Pasts in Central and Southeast Europe, 17th–21st Centuries: Hungarian and Bulgarian Approaches. Institute for Historical Studies – BAS, Institute of History – RCH, HAS, Sofia-Budapest, 2015

Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet – I. Európa. Osiris Kiadó, Budapest, 2006

Alekszandar Fol (szerk.): Balgarite – Atlasz. Tangra TanNakRa IK, Szofija, 2001

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

Nagy Ervin: Párhuzamos politikai valóságok

Egyre inkább mélyülni látszik a szakadék Európa legfőbb szellemi törésvonala mentén. A felvilágosodás individualizmusa – …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.