2019 december 15., vasárnap
Aczél György, Kállai Gyula, Biszku Béla és Kádár János - Fotó: MTI

Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 45-46. rész – 1956 a Politikai Főiskola disszertációiban III-IV.

Share

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az őshonos magyar nemzetrészekre. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre megjelentetünk a témában egy tudományos igénnyel megírt történelmi esszét.

Havas Miklós „A Hazafias Népfront helyzete és ujjászervezése a szocialista konszolidáció időszakában Komárom megyében (1957-1958.)” című disszertációjában a „megnyugvást hozó” sorok a 37. oldalon következnek.

„A kilátástalanság közepette kapott szárnyra a hir az uj forradalmi központ létrehozásáról, arról, hogy Kádár János vezetésével megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Intéző Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (…) Közvetlenül a párt és a kormány megalakulása után a marxizmus-leninizmushoz hü kommunisták 1956. november 5-én a megyében is megalakitották „az MSZMP Komárom megyei és Tatabánya városi együttes Ideiglenes Intéző Bizottságát. (…)”.

A kádári „kibontakozást” a 39. oldaltól tárgyalja.

„Az ellenforradalom fő erőinek fegyveres leverése után bonyolult helyzetben, nehéz körülmények között indult meg a kibontakozás. November még az ellenforradalmi csoportok elszórt fegyveres akcióinak a felszámolása jegyében telt el. Az ellenforradalom erői a megváltozott helyzetben a nyilt fegyveres fellépés helyett az eszmei és lélektani harc kialakitására törekedtek. (…) November legutolsó napjaiban a nyilt politikai összeütközések szinterei a munkástanácsok lettek”

– fejtegeti.

Kicsit sajnáltatja is magukat, kádáristákat.

„Miközben szakadatlanul folyt a párt küzdelme a termelés folyamatos beinditásáért, a közrend helyreállitásáért, erőteljes harcot kellett folytatni politikai és ideológiai téren is. Főként a nacionalizmussal, a szovjetellenességgel, a ’semlegesség’ álláspontjával kellett megküzdeni. Bizonyitani kellett a marxizmus-leninizmus alapigazságait, melyek hitelét két oldalról is rontották”

– dől a panasz a 41. oldalon.

Az 1957-es évet a Kádár-rendszer szempontjából az 51. oldalon kezdi érdemben taglalni.

„Március 15. megünneplése ebben az évben igen nagy jelentőséggel birt. Az ellenforradalom utóharcosai ugyanis erre a nemzeti ünnepre összpontositották erejüket. ’Márciusban ujra kezdjük’ jelszóval (MUK) igyekeztek propagandát csinálni. Széles körben összehivott nagygyülés-jellegü megemlékezésekre ezért nem kerülhetett sor. Fontos volt azonban az ellenséges propaganda visszaszoritása, s a nemzeti ünnep ellenforradalmi szellemü kisajátitásának megakadályozása. (…) A nacionalizmus volt az egyik legfőbb eszmei fegyvere, amellyel megpróbálta felsorakoztatni maga köré az embereket.”

„Az 1956-os októberi események rendkivül összetett politikai és társadalmi helyzetet teremtettek, Az ellenforradalom következtében válaszut elé került a nemzet: a szocialista társadalom továbbépitése, vagy a kapitalista restauráció”

– olvasható Havas Miklós összegzése a 212. oldalon.

Hámori Lászlóné „A Budapesti Pártbizottság eszmei-politikai küzdelme a munkáshatalomért a konszolidáció kezdetén /1956. november – 1957. június/” című doktori értekezéssel rukkolt elő. Az 1986-ban (!) napvilágot látott munka 160 oldalt tesz ki.

„Köszönetet mondok a budapesti pártmozgalom korabeli pártmunkásainak, – Biszku Béla, Kelen Béla, Kurucz Imre, Kiss Artúr, Jenei Jenő, Szabó Vilmosné, Várnai Vilmosné és Peti András elvtársaknak – hogy személyes tapasztalataikkal segítettek jobban megismerni, megérteni ezt az időszakot”

– fejezi ki háláját elvtársainak az előszóban Hámori Lászlóné.

A Biszkuéknak kifejezett köszönet után jön a „Bevezető”, amelyben leszögezi:

„A párt vezetésének válsága 1956 nyarára a párt válságává nőtt. A pártvezetés egységének megszűnése, a párton belül jelentkező revizionizmus, a Nagy Imre körül szervezkedő pártellenzék, valamint az 1955 után ismét felerősödő dogmatizmus a párt egységének felbomlását idézte elő.

Ezt a helyzetet a kívülről-belülről egyaránt készülődő ellenzéki és ellenséges csoportok kihasználták. A hibák kijavításának zászlóvivőjeként, a megoldatlan feszültségek legjobb ismerőjeként és a megoldás bajnokaiként léptek fel. Ennek következtében nem volt világosan felismerhető az ellentét a hibák kijavítását 1953-tól, méginkább 1956 tavaszától szorgalmazó kommunisták, pártonkívüliek és a rendszert támadó erők között. (…)

A szocializmus építésének új lendülete helyett 1956. október 23-án ellenforradalmi fegyveres felkelés kezdődött a népi demokratikus rendszer megdöntésére. A vezetés és a dolgozók közötti bizalmi válság, valamint az eszmei zavar következtében a tömegek jelentős része nem látta világosan valóságos érdekeit, átmenetileg a revizionista és az ellenforradalmi nézetek befolyása alá került. Sokakban az a különös illúzió támadt, hogy itt valami félreértés van, hiszen a szemben álló felek tulajdonképpen egyetértenek a szocializmus jobbátételében. (…) Az 1956-os ellenforradalmi kísérlet a párt és a nemzet számára tragikus helyzetet teremtett”

– értékel bevezetőjében a szerző.

A 6-7. oldalon a következőkre jut:

„1956. október 23-a tehát úgy érte a budapesti pártszervezeteket, hogy felülről semmiféle irányítást nem kaptak, teljes volt az eszmei-politikai zűrzavar. Kezdetben az volt az elképzelés, hogy a párt, a DISZ és a többi szervezet álljon a mozgás élére. Ez jó volt, de nem volt koncepció a vezetésben: hogyan? Ebből adódóan a tüntetésen számos funkcionárius és párttag vett részt úgy vélve, biztosítani tudják a rendet és fegyelmet. Este – visszatérve a Budapesti Pártbizottság székházába – egyetértettek már abban, hogy proletárdiktatúra létéről van szó. Hasonló felismerés indult el a párttagok között is. Ennek az lett a következménye, hogy nagy számban keresték fel 23-án éjjel és 24-én a pártbizottságokat, felajánlották segítségüket az ellenforradalom elleni fegyveres harcra.”

„A szovjet csapatok segítségével, a fegyveres munkás- és kommunista csoportok részvételével, a munkáshatalomhoz hű fegyveres erők október 27-28-ra virradó éjszaka Budapest több pontján felszámolták az ellenforradalmi fegyveres csoportokat. Kedvezőbbé váltak tehát a szocializmus híveinek harci feltételei. Erőiknek azonban mégsem sikerült felülkerekedni”

– folytatódik az „elemzés” a 10. oldalon.

A 12. oldalon érkezik a miértekre a magyarázat:

„A kommunisták és a rendszerhez hű erők elleni terror, az ellenforradalom által szított nacionalista, szovjetellenes hangulat, az MDP feloszlatása, a koalíciós kormány megalakítása és a Varsói Szerződés szervezetéből való kilépés bejelentése, valamint Mindszenty hercegprímás beszéde nyilvánvalóvá tette sokak számára, hogy a revizionisták és szövetségeseik segítségével a Horthy-rezsim birtokosai, legreakciósabb elemei térnek vissza.”

Mindenesetre a 15. oldalon a kádári hatalom számára megnyugtató sorok jönnek.

„Az ellenforradalom elleni harcban döntő fordulat 1956. november 3-a volt, amikor a Szolnokon megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány amellett, hogy a Szovjetunió katonai segítségét kérte, egyben a néphez is fordult (…)”. „A forradalmi kormány fő feladatának az ellenforradalom fegyveres leverését, a törvényes rend helyreállítását és a munkáshatalom megvédését, megszilárdítását tekintette”

– írja szerző.

„A fegyveres harc Budapesten november 6-9-e között, a szovjet hadsereg nem csekély véráldozata árán, lényegében véget ért”

– áll a 16. oldalon, ahogyan ez is:

„Az ellenforradalom katonai veresége után az ellenforradalmárok taktikát változtattak. (…) A Központi Munkástanács az ellenforradalom legális központjaként szervezte a sztrájkokat, irányította a pártszervezetek és a szakszervezetek elleni támadásokat.”

A karhatalomról a 82. oldalon olvashatunk fejtegetést:

„A munkásőrség megszervezésének szükségessége már 1956 novemberében megfogalmazódott, de ekkor még a közbiztonság és a rend helyreállítása végett a forradalmi karhatalom létrehozása került előtérbe.”

A 122. oldalon az eszmei harc szükségessége is előkerül.

„A vizsgált időszakban az eszmei harc középpontjában az októberi események ellenforradalmi jellegének bizonyítása, okainak feltárása; Nagy Imre és csoportja szerepének, árulásának bizonyítása; a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottság létrehozása és a szovjet csapatok behívása szükségességének elfogadtatása állt”

– összegez Hámori Lászlóné.

*

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

**

Felhasznált szakirodalom és források:

Zsebők Csaba: „Helytartóságok” a felsőoktatásban – Jelentések és határozatok az egyetemi és főiskolai marxizmus–leninizmus oktatásról (1951–1988). In: „Tudják már a kisgyerekek is” – Tanulmányok a proletárdiktatúra ideológiai és kulturális alapjainak megteremtéséről. (Szerk. Máthé Áron). Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2017

Kelemen Elemér–Kardos József: 1000 éves a magyar iskola. Korona Kiadó, Budapest, 1996

Kultúrpolitika és közoktatásügy 1945–1989 között. In: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1369.html

Hornyák András: Az MSZMP ujjászervezése és a politikai, gazdasági, ideológiai konszolidáció Hajdu-Bihar megyében. Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskolája, 1980 – D. É. 94.; ELTE Toldy Ferenc  Könyvtár, A Politikai Főiskola disszertációi

Havas Miklós: A Hazafias Népfront helyzete és ujjászervezése a szocialista konszolidáció időszakában Komárom megyében (1957-1958.). Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskolája, 1977 – D. É. 21.; ELTE Toldy Ferenc  Könyvtár, A Politikai Főiskola disszertációi

Hámori Lászlóné: A Budapesti Pártbizottság eszmei-politikai küzdelme a munkáshatalomért a konszolidáció kezdetén /1956. november – 1957. június/. Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskolája, 1986 – D. É. 321.; ELTE Toldy Ferenc  Könyvtár, A Politikai Főiskola disszertációi

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

6 hozzászólás

  1. ORBÁN VIKTOR UNOKATESTVÉRÉNEK VALLOMÁSA A BANKÁRKORMÁNY LAKÁSMAFFIÁJÁRÓL ÉS AZ ISRAEL PARANCSÁRA ZAJLÓ MAGYARIRTÁSRÓL‼️‼️‼️😱
    TALÁLKOZZUNK 2018. 11. 11-én 11.00-kor A HŐSÖK TERÉN GÁBRIEL ARKANGYAL VILÁGTARTÓ OSZLOPA ALATT!!!
    Idegeneknek nem akarod odaadni a hazád, házad, otthonod? Akkor ott vagy!
    Nem akarod, hogy a házadba hazátlan telepeseket telepítsenek? Akkor ott vagy!
    Eleged van a rabszolgaságból? Akkor ott vagy!
    Eleged van a kizsákmányolásból? Akkor ott vagy!
    Eleged van a bankárkormányból? Akkor ott vagy!
    Eleged van az öncélú burzsoázia törvénytelenségeiből? Akkor ott vagy!
    Emberi jogaidat érvényesíteni akarod? Akkor ott vagy!
    Vissza akarod kapni ellopott életedet? Akkor ott vagy!
    Nem akarsz HAZÁNKBAN se ó és se új migráns telepest? Akkor ott vagy!
    Nem akarsz kivándorolni uzsorás elnyomóink miatt? Akkor ott vagy!
    Tisztességes munkáért európai béreket akarsz? Akkor ott vagy!
    Ott a helyed Neked is ha eleged van abból, hogy vadidegen régi-új honfoglalók és kollaboráns hazaárulók lopják el Jó Istenünk hagyatékát!
    JUSSUNK EL EGYÜTT KÖZÖSEN A CÉLIG!
    Minden magyar embernek egyetlen közös célja egy valóban magyar Magyarországért; – csakis az ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS lehet!
    MUTASD MEG A GYERMEKEIDNEK , hogy mi MAGOK VAGYUNK; – mert MAGYAROK vagyunk‼️‼️‼️😍🙏

  2. 1981ben bevallom, kárörvendően örültem a lengyelországi híreknek! A szláv kitartás, nem a magyar szalmalángos hőzöngés! Akit orrba vernek, aztán kussol! Be is jött! A lengyel sztrájk, hatásos sírásója lett, a kommunista barmok uralmának!

  3. Most az új szeretetre méltó Szövetségesekről ugass!
    A románoknak Erdélyre való jogát már a háború előtt elismerte Németország; az önálló Csehszlovákiát már 1916-ban elfogadta Németország. 301. Fejtő F.: ” Az USA bízott valamelyest abban, hogy elszakíthatja Ausztriát Németországtól, ha biztosítják, hogy e válás estén érdekeit tiszteletben fogják tartani. Válasz: szó sem lehet arról, hogy az Osztrák-Magyar- Monarchiát elválasszák szövetségesétől! Viszontválasz: az USA háborús céljai között említést tett” az elnyomott kisebbségi népek felszabadításáról” Ebből csak a hülye nem értette meg, ki­mondatott a Monarchia halálos ítélete!

    Egészen regelrecht katonai vereség volt ez: elvesztette a háborút az a német hadvezetőség, amelynél rövid­látóbb, tudatlanabb vezérek még nem állottak küzdő csapatok élén. 325.

    „Vereséget szenvedtek nem a franciáktól, hanem saját császáruk öntelt ostobasága következtében. Jóllehet nyomta őket mind a külső túlerő, mind a belső hitvány vezetés.” Engels, 1859., A francia-osztrák háborúról.

    Az osztrák hadbiztosság, mint az egész osztrák adminisztráció, a megvesztegetés és sikkasztás tanyája… Ha a csapatokat rosszul és rendszertelenül élelmezik, s az osztrák adminisztráció veszedelmesebb ellenségnek bizo­nyul, mint az olasz tüzérség. …az osztrák hivatalos jelentés szándékosan zavaros, hogy takargassa az örökletes hadúr bámulatos baklövéseit. Annyi azonban teljes bizonyossággal” kitűnik belőle, hogy a csata elvesztésében főként Ferenc József és kamarillája a bűnös. A gyalázatosan rossz vezetés okozta a háború elvesztését. “Pesti Srácok cenzorai által, nem közölt hozzászólás! Aljas nép hülyitők!

  4. Tényleg ennyire hülye vagy? Inkább valódi zsidó gazember!
    hogy Magyarországon rendkívül magas lett a zsidó népesség aránya, a városokban még magasabb, Budapesten a huszonöt százalékot is elérte. S történt ez egy olyan országban, amelyikben a nemzeti polgárosodás éppen csak döcögött. Ehhez képest Magyarországon minimális volt a zsidók zaklatása, pogromokról pedig szó sem volt. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a magyar nép ősidők óta toleráns a más fajúakkal, a más nemzetiségűekkel, különben nem is lett volna képes fennmaradni és államát fenntartani. (Minden ellenkező híresztelés alattomos szándékú hazugság!) Sajnos, ezek a zsidók az első világháború utáni forradalmakban rosszul vizsgáztak a gyér szocializációjuk következtében, hiszen nem értették Magyarországot: a polgári forradalomban pacifista ködevőknek bizonyultak, a proletárdiktatúrában pedig véreskezű brigantiknak. Csak így érthető meg az erre következő reakció, amely a tanácsköztársaság borzalmaihoz képest visszafogottnak nevezhető. És így érthető meg, hogy az emberi együttérzés ellenére miért nem őrjöngtek a magyarok fájdalmukban, amikor sor került a zsidók deportálására.
    a. Az elmúlt százötven év európai történelmében a legsikeresebb nép a zsidó volt. Minek köszönhette a zsidóság e páratlan sikerét? Elsősorban annak, hogy a klasszikus nyugati fejlődés útja, a földművelés el volt zárva előtte. Az orosz gettókból menekült zsidóknak egyetlen nyugati országban nem engedték meg a földbirtoklást. Ennek az őket megnyomorítani, szegényen tartani akaró rossz szándéknak köszönhetik a viharos felemelkedésüket. Kopátsy Sándor
    b. A magyar nemes, és őket majmolva még az úri középosztály is megvetett minden vállalkozást, azt lealázónak tartotta. A parasztság is csak az ország szegény, főleg a Trianon után elcsatolt részein űzött rendszeresen háziipart, járt el idénymunkákra.
    c. A vállalkozóképesség ilyen szelekcióját a nyugati kultúrában csak a zsidóság élte át. Ők mutatják meg, hogy mire képes az a nép, amelyikkel a felelőtlen, szívtelen és ostoba vezetés végigjáratta a poklokat. Ennél nagyobb tőkét még nem vitt át államalkotó nép a következő évezredre. Ennek alapján mondhatjuk:
    d. szerencsés nép vagyunk, mert kiálltuk a gonoszság és a butaság ránk szakadt próbáját.
    e. Vagy nagyon ostobák, vagy hazaárulók voltak azok, akik azt hangoztatták, hogy számunkra előnyös, ha a magyar állam tulajdonának a java külföldi kézbe kerül, és az így szerzett valutával az adósságunkat csökkentjük. Nem kell különösebb szakértelem annak belátásához, hogy az elég kockázatos befektetéstől nagyobb jövedelmet várnak a vevők, mint amennyit a hitelek kamatjaként kapnának. Különösen vonatkozik ez a közművekre, amelyeknél nincs mentség az elherdálásra. A Nyugat felé privatizálók ugyanis azzal érveltek, hogy a külföldi tulajdonos majd biztosítja a hatékonyabb működtetést. Ez ugyan néhány esetben igaz, de a külföld felé privatizált vagyon 90 százalékában nem. Ki gondolja azt, hogy a magyar víz- és csatornázási műveket jobban tudja üzemeltetni, a villamos energiát jobban tudja elosztani, a meglévő erőműveket hatékonyabban tudja működtetni az a nyugati cég, amelynek a magyar viszonyokról fogalma sincs, mint a beletanult magyar menedzseri gárda? Ezt a nyugati vevők nagyon jól tudták. Ezért béreltek magyar üzemeltetőket, és ezért rúgták ki gyorsan azokat, akik nem az ő kedvük szerint táncoltak.
    – Az ország gazdasági szuverenitása a rendszerváltást követő liberális gazdaságpolitika bűneként a tört részére csökkent annak, ami a szocialista rendszer végén már megvolt.

  5. Az őrült tengerész

    Háborgó tengeren, tomboló vész
    Törékeny bárkáján, részeg tengerész
    Veszett táncát járja, hullámok hátán,
    Vele örül, és rajta röhög a sátán!
    Hajója széttört rég darabokra
    Ő rábíz mindent, a habokra!
    Mi leszakadt róla, vesszen!
    Csak a kormányos, Ő lehessen!
    Inog, bukdácsol, recseg a bárka,
    S Ő nem bánja, hogy ez a hazája!
    Élete még a megmaradt padló,
    Haláltáncát járja, a megtépett hajó!
    Ha roncsait pusztulni hagyja,
    Elpusztul végül, e kicsinyke haza!

    1986. 06. 20.
    Vörös úri világ

    Orosz volt, nem jenki
    Buta, bérenc, és senki,
    Mondta meg a frankót
    Oskolája pártoskola, vót!
    Rém okos akart lenni,
    Nem volt hozzá eszi!
    Volt hozzá hatalma,
    (Élvezte is, a marha!)
    Szeme nem volt lássa,
    Saját sírját, mint ássa
    Mérhetetlen butasága!
    Birkák közt, a kos
    Hitte ő, a fő okos!
    Szaporítja a többit,
    Csak, az ő szava számít!
    Ő a párt, legjobbika,
    Kinevezett vezérbika!
    Aztán akik elszenvedték,
    Megvert, elgyötört nép
    Nyelt, és veszettül kapart,
    Nem tudta meddig tart
    Ostobák kiskirálysága
    Játszott Ő, a kivárásra,
    Ez is elmúlik egyszer,
    Összeomlott a rendszer!
    Ő nagyon megrémült,
    Közbe ő, megvénült!
    Elmúlt az, ifjúsága,
    Vágyott „más világa”
    Új hazug, cifra valósága,
    Pógár köszöntött újra rája!

  6. A Remete levele: Gazemberek jubileuma elmaradt!
    Kedves Komám!
    Gondoltad vóna valaha, nem éri meg a „legfejlettebb gazember világuk” a száz esztendőt? Az állam mindig a legnagyobb aljasok kezébe csúszott, no, ebbe látom a „fejlődést”! A veres ostobák uralma után, újra a becsapott észtelen tömeggel megválasztatott reklám váteszek, azt tesznek az országgal, néppel, ami határtalan szégyentelenségük elbír!
    Az pedig sokat elbír! Annyira, hogy a föld nem fogja elbírni őköt! Elpusztul, mértéktelen mohóságuk által. Ha, nem igyekszek meghalni, megérem még azt is! Csak amiatt nem lesz örömöm, hogy velük pusztulnak az éltetők, a kárvallottak, az egész, forgásába beleszédült gazemberek világa! Aminek szolgálatába állították, a maguk teremtette Istent, hogy elviseljék, megbocsátsák az ő gazemberségüket! De a természet, a fizika törvényei erősebbek az ő hazugság teremtette Isten bálványuknál! Az fogja elpusztítani, a világukat! Hidd el próféciám erősebb Nostradamusénál is! A természet törvényei mindenhol, mindenkor érvényesülnek! Legfeljebb a kritikus tömeg összegyűlésére köll várni, mint a víz gyűlik a gát mögött, hogy aztán elsöpörje, elpusztítsa mindet, ami útjába állt!
    Sok, mindenféle emberi aljasságot megtapasztaltam már életembe! Az újjabbaktúl eltátom, a bagólesőmet, mint tanyasi legény a városon, a vásárba! Leplezetlen önzés, mindenen, és mindenkin átgázolás. Az aranyborjút óhajtja mind! Áhítja, mint bolond jány, a férjhözmenést! Testvérén átgázol, kis himi-humi örökségért! Anyját, apját otthonba kűdi, hogy rozzant viskóját eladhassa! Saját kölyök se kell! Az kőtség! Legalább nem öröklik a jellemit! Nem lesz ki nyugdíjat, darab kenyeret, vagy öregotthonba belökje! Majd akkor nyűszit, mint elütött kutya az árokparton! Irgalmat se kapjon többet annál, mint ő adott szülejének! Úgy látom, az emberséghez nyomor kell! A romák a döglött disznó lakomájára, minden telepi testvér hivatalos vót! Náluk kommunizmus vót, pap, meg agitátorok nékül! Álmuk a kollektivitást illetően megvalósulni látszik! A halálba menés „kollektív” lesz! Az élet, e föld nevű sárgolyón, elpusztul miattuk, velük! Úgy jön el, mint riogató Istenük csapása Vóna! Közbe csak a természet súlyt le, a maga törvényivel! Nem bírva el szennyet, levegőben, vízben, és „Azonképpen a földön is”! Megvalósul az akarata imájok szerént!
    No, Isten megáldjon, vagy ez a sok szép pártszervezet! Választást rád bízom, azt tudd a különbség, csak gazemberségük nagyságában van!
    2017. 12. 24. Még mindig itt dekungolok, jó hely az ördög se talál rám, vagy ő is tudja a pokolravalók palotába, bárba, pártirodába, bordélyba keresendők!

    Minden állellenzéki csavargó letilt, ha hazugságaiknak ellent mondasz! Prosti Srácok, a legaljasabb hazug! A tuti blog Szegedi kaccsintós (Csanád!) felzárkózott!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.