2018 augusztus 19., vasárnap

Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 13. rész – Egy elüldözött felvidéki magyar

Share

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulójához közeledve górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az őshonos magyar nemzetrészekre. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre megjelentetünk a témában egy tudományos igénnyel megírt történelmi esszét.

A – Tőkés László mellett – méltán legismertebb határon túli magyar antikommunista személyiség, Duray Miklós mellett más felvidéki kiválóságokról is fontos írni. Például a most 71 esztendős Gágyor Péterről, aki ugyancsak a pártállam ellenfelének bizonyult.

E különleges ember európai magyar értelmiségi és művész, aki erős gyökerei miatt a magyarországi nép-urbánus árok fölé magasodik. Olyan színházi rendező, író, költő, műfordító, aki ismeri Felvidéket – Kassától Ipolyságon át Pozsonyig –, Nyugat-Európát és Magyarországot is. Mindez viharos életútjából fakad. Felvidékről indult, ott élt és alkotott, az 1980-as évek elejéig. Azaz harmincas éveinek derekáig, egészen addig, amíg a csehszlovák kommunisták el nem üldözték szülőföldjéről, szovjetellenes múltja és rendezései miatt. A kommunistákkal Magyarországon sem volt szerencséje, igaz, nekik sem vele, így végül emigrálni kényszerült családjával. Nyugatnémet földön végre nyugalomra leltek, bár hazára nem, s a Kárpát-medence iránti honvágy megmaradt, ezért – amikor tudtak – hazajöttek, a kettészakított Komárom déli felébe.

Új, megjelenés előtt álló novelláskötete speciálisan mutatja meg a Trianon-traumát. A kommunizmus idején brutálisan erős kettős elnyomatást különösen… Gágyor mondandóját bölcs, mély humora csak erősíti, amire nagy szükség is mutatkozik, hiszen csak így lehet még nagyobb sérülések nélkül, sőt a gyógyulás reményében felidézni a felvidéki magyarok sorsfordulóit és sorscsapásait.

A trianoni témájú idézetekkel „indító” novellákban megjelenik szinte minden, ami a felvidékiség megvallásához és megértéséhez szükségeltetik. A két világháború közötti szokatlan, furcsa, kétarcú világ. A részleges területi revízió utáni kisebb-nagyobb súrlódások magyar és magyar között. A második világégés iszonyata, és a háborút követő üldöztetés, reszlovakizációval, deportálással, áttelepítéssel… A hatvanas évek „erjedése”, s az akkori remények. 1968, a prágai tavasz ígéretei, és az ősz keserű csalódásai, sőt, tragikus következményei. A Husák-féle normalizáció gyakran fullasztó, és nem ritkán embereket ellehetetlenítő hétköznapjai.

CZECHOSLOVAKIA. Prague. August 1968. Warsaw Pact tanks invade Prague. – Foto: Josef Koudelka

Nagy kérdés, hogy az állandó hatósági zaklatásokat megélt szerző üzeneteiből mit ért meg az, aki nem szlovákiai magyar. Nos, Gágyor elkerüli a belterjesség csapdáit, és az összmagyar közösségnek ír. Igaz, van pár finomság, amit szinte csak az északi végeken érthetnek, mint például ez: „az utolsó magyar mohikán, vagy mohi kán”. A magyar-szlovák nyelvhatár környékére telepített mohi atomerőműre (is) érdemes itt gondolni. Az idegrendszerbe beépült óvatosság viszont minden magyar nemzetrész lányai, fiai számára ismerős lehet, még ha különbözőképpen is…

Egyszer őszintén szabadkozott nekem Péter: nem tájakat ír le jó hagyományaink szerint, hanem „a lélekben tétovázó keresést, botorkálást”, s nem tudja, másoknak ez a világ nem unalmas-e. Szerintem biztosan nem. Úgy kell ugyanis ez a fajta szépirodalom nekünk, mai magyaroknak, mint a valóban jó kenyér. Olyan körülményeket, mozzanatokat láttat ugyanis, amelyeket vagy nincs módunk megtapasztalni, vagy könnyen elfeledhetünk. Az őrző Gágyor tehát fellármáz minket. Újra és újra emlékezet, hogy Trianon árnyéka sorsunkra vetül. A kárpátaljai anyák, akiknek fiai napjainkban is messzi vidékeken harcolnak, fájdalommal kénytelenek mesélni minderről. Hasonlóan a délszláv háborúkat megtapasztalókhoz… Gágyor Péter ugyanezt tudja, és amit megélt, át is adja.

Ahogy színházi rendezéseiben, verseiben, s más írásaiban – például az e portálon megjelenő publicisztikáiban – is tette, teszi.

*

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

***

Az eddig megjelent részek:

Az első rész ITT, a második ITT, a harmadik ITT, a negyedik ITT, az ötödik ITT, a hatodik ITT, a hetedik ITT, a nyolcadik ITT, a kilencedik ITT, a tizedik ITT, a tizenegyedik ITT, és a tizenkettedik rész ITT olvasható.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

Villax Richárd: „Fáj a fejem” – néhány gondolat a pa-dö-dő jelenségről jubileumuk kapcsán

Az Állatkertben (!) ünnepelték a napokban a Pa-Dö-Dő lányok együtt éneklésük harmincadik évfordulóját. Bizony, már …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.