2018 november 17., szombat
Nicolae Ceausescu / Forrás: testmylife.com

Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 18. rész – Király Károly és „köre” küzdelme a román diktatúrával I.

Share

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az őshonos magyar nemzetrészekre. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre megjelentetünk a témában egy tudományos igénnyel megírt történelmi esszét.

Az erdélyi magyarok számára Ceausescu 1965-ben kezdődő uralma egyre sötétebb éveket eredményezett. 1972 nyarán a Román Kommunista Párt országos konferenciáján nyilvánosságra hozták a kisebbségek rövid távú beolvasztásának – azaz a nemzeti homogenizálásnak – a tételét. A korábbi években egyre sovinisztábbá váló pártállami vezetés ezzel egyértelművé tette célrendszerét.

Az addig több megyei és országos kommunista párttisztséget betöltő magyar Király Károly 1972-re elérkezettnek látta az időt, hogy kivonuljon a hatalom berkeiből. A hivatalos bukaresti politika ellen tiltakozva ugyanis lemondott magas tisztségeiről. Itt azonban nem állt meg. Jóllehet otthon, Erdélyben maradt, megtalálta a módját, hogyan érintkezzen nyugati újságírókkal… 1978 elején közölte a világsajtó a kisebbségek, így a magyarok nyomorúságáról írt beadványát, amelyet Ilie Verdet román miniszterelnökhöz címzett. A nyugati megítélésére különösen kényes legfőbb állami és pártvezető Ceausescu őrjöngött…

A disszidált román kémfőnök, Ion Mihai Pacepa Vörös horizontok című művében kifejtette: „Ceausescu parancsot adott, hogy Királyt azonnal helyezzék át az ország másik végébe, a jugoszláv határ mellé, a magyarjaitól messzire. Hogy a nap huszonnégy órájában tartsák megfigyelés alatt ’nyíltan és brutálisan’. Félelmek közepette és állandó nyomás alatt, hogy egyszer s mindenkorra megértse: nem packázhat a proletáriátus diktatúrájával – és verjétek agyon, ha szökni próbál, vagy ha újabb levelet küldene ki! – Végezetül Ceausescu megparancsolta, hogy találjanak valamilyen nem politikai okot Király letartóztatására. – S ha már a cellában lesz, az első naptól fogva adjatok neki ’Radut’ – utasította belügyminiszterét. Radu volt a kódolt neve egy halált okozó szernek, mellyel a rendszer bírálóit – miután börtönbe kerültek – örökre elnémították.”

Noha Ceausescunak egyértelmű szándéka volt megöletni Királyt, a nemzetközi visszhang, amit több tiltakozó levele közreadásával kiváltott, arra kényszerítette a diktátort, hogy kivárjon. Mint Sütő András nyomatékosította, „Ceausescu reménye szerint (…) volt ideje kivárni, hogy Király Károly például radioaktív sugárzás okozta májrákban haljon meg politikai botrányok nélkül” – olvasható az egyik testvér, Király Ibolya Emlék-repeszek című munkájában.

Király tehát jó ideig kommunista közép-, majd felsővezető volt, ám fokozatosan eljutott a nyílt politikai ellenállásig, mert képesnek bizonyult szembenézni önmagával, s az általa addig támogatott rendszerrel. Küzdelmében nem maradt egyedül. Bár több kezdeti segítőtársa elpártolt mellőle, ugyanis volt akit – így vagy úgy – beszerveztek, akadt, akit „csak” megfenyegettek, ám családjára, pár barátjára, segítőtársára, és az erdélyi magyar vezető értelmiség több jelesére számíthatott. Nem mellékesen, Magyarországról Illyés Gyula és Csoóri Sándor köre is segítette, s megannyi egyszerű román ember rokonszenvével is találkozott, mivel az egyre többeket kínzó totális elnyomás miatt is mind inkább tiltakozott…

Király Károly / Forrás: erdon.ro

*

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

**

Felhasznált szakirodalom:

Király Ibolya: Emlék-repeszek – Király Károly igazsága. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2016

Papp Sándor: A határon túli magyar nemzeti közösségek életrajza 1918-1988. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1999

Károly Kocsis–Eszter Kocsis-Hodosi: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin. Budapest, 1998

Varga E. Árpád: Városodás, vándorlás, nemzetiség – Adatok és szempontok az erdélyi városi térségek etnikai arculatváltásának vizsgálatához. In: Regio 1991. 4. sz., Erdélyi Szemle. 1994. 5-6. sz.

Az eddig megjelent részek:

Az első rész ITT,

a második ITT,

a harmadik ITT,

a negyedik ITT,

az ötödik ITT,

a hatodik ITT,

a hetedik ITT,

a nyolcadik ITT,

a kilencedik ITT,

a tizedik ITT,

a tizenegyedik ITT,

a tizenkettedik rész ITT,

a tizenharmadik rész  ITT,

a tizennegyedik rész ITT,

a tizenötödik rész ITT

a tizenhatodik rész ITT

a tizenhetedik rész pedig ITT

olvasható.

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

Lélek Sándorné: Adjon az Isten áldott vasárnapot mindenkinek!

“Embertelen lelkivilág volt, amibe minket belekényszeríttettek, amikor magunk se tudtuk, hogy most már emberek vagyunk, …

Egy hozzászólás van

  1. Király Ibolya

    Gratulálok a témaválasztáshoz. Hiánypótló írások mindenképpen. Ideje, hogy a dolgok – a közel múlt eseményeit illetően – a helyükre kerüljenek. Eljött az ideje a tisztánlátásnak.
    További tényfeltáró munkájához sok sikert kívánok!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.