PolgárPortál A magyar civil együttműködés honlapja
Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az őshonos magyar nemzetrészekre. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre megjelentetünk a témában egy tudományos igénnyel megírt történelmi esszét.
Az erdélyi magyarok számára Ceausescu 1965-ben kezdődő uralma egyre sötétebb éveket eredményezett. 1972 nyarán a Román Kommunista Párt országos konferenciáján nyilvánosságra hozták a kisebbségek rövid távú beolvasztásának – azaz a nemzeti homogenizálásnak – a tételét. A korábbi években egyre sovinisztábbá váló pártállami vezetés ezzel egyértelművé tette célrendszerét.
Az addig több megyei és országos kommunista párttisztséget betöltő magyar Király Károly 1972-re elérkezettnek látta az időt, hogy kivonuljon a hatalom berkeiből. A hivatalos bukaresti politika ellen tiltakozva ugyanis lemondott magas tisztségeiről. Itt azonban nem állt meg. Jóllehet otthon, Erdélyben maradt, megtalálta a módját, hogyan érintkezzen nyugati újságírókkal… 1978 elején közölte a világsajtó a kisebbségek, így a magyarok nyomorúságáról írt beadványát, amelyet Ilie Verdet román miniszterelnökhöz címzett. A nyugati megítélésére különösen kényes legfőbb állami és pártvezető Ceausescu őrjöngött…
A disszidált román kémfőnök, Ion Mihai Pacepa Vörös horizontok című művében kifejtette: „Ceausescu parancsot adott, hogy Királyt azonnal helyezzék át az ország másik végébe, a jugoszláv határ mellé, a magyarjaitól messzire. Hogy a nap huszonnégy órájában tartsák megfigyelés alatt ’nyíltan és brutálisan’. Félelmek közepette és állandó nyomás alatt, hogy egyszer s mindenkorra megértse: nem packázhat a proletáriátus diktatúrájával – és verjétek agyon, ha szökni próbál, vagy ha újabb levelet küldene ki! – Végezetül Ceausescu megparancsolta, hogy találjanak valamilyen nem politikai okot Király letartóztatására. – S ha már a cellában lesz, az első naptól fogva adjatok neki ’Radut’ – utasította belügyminiszterét. Radu volt a kódolt neve egy halált okozó szernek, mellyel a rendszer bírálóit – miután börtönbe kerültek – örökre elnémították.”
Noha Ceausescunak egyértelmű szándéka volt megöletni Királyt, a nemzetközi visszhang, amit több tiltakozó levele közreadásával kiváltott, arra kényszerítette a diktátort, hogy kivárjon. Mint Sütő András nyomatékosította, „Ceausescu reménye szerint (…) volt ideje kivárni, hogy Király Károly például radioaktív sugárzás okozta májrákban haljon meg politikai botrányok nélkül” – olvasható az egyik testvér, Király Ibolya Emlék-repeszek című munkájában.
Király tehát jó ideig kommunista közép-, majd felsővezető volt, ám fokozatosan eljutott a nyílt politikai ellenállásig, mert képesnek bizonyult szembenézni önmagával, s az általa addig támogatott rendszerrel. Küzdelmében nem maradt egyedül. Bár több kezdeti segítőtársa elpártolt mellőle, ugyanis volt akit – így vagy úgy – beszerveztek, akadt, akit „csak” megfenyegettek, ám családjára, pár barátjára, segítőtársára, és az erdélyi magyar vezető értelmiség több jelesére számíthatott. Nem mellékesen, Magyarországról Illyés Gyula és Csoóri Sándor köre is segítette, s megannyi egyszerű román ember rokonszenvével is találkozott, mivel az egyre többeket kínzó totális elnyomás miatt is mind inkább tiltakozott…
*
Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
**
Felhasznált szakirodalom:
Király Ibolya: Emlék-repeszek – Király Károly igazsága. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2016
Papp Sándor: A határon túli magyar nemzeti közösségek életrajza 1918-1988. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1999
Károly Kocsis–Eszter Kocsis-Hodosi: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin. Budapest, 1998
Varga E. Árpád: Városodás, vándorlás, nemzetiség – Adatok és szempontok az erdélyi városi térségek etnikai arculatváltásának vizsgálatához. In: Regio 1991. 4. sz., Erdélyi Szemle. 1994. 5-6. sz.
Az eddig megjelent részek:
Az első rész ITT,
a második ITT,
a harmadik ITT,
a negyedik ITT,
az ötödik ITT,
a hatodik ITT,
a hetedik ITT,
a nyolcadik ITT,
a kilencedik ITT,
a tizedik ITT,
a tizenegyedik ITT,
a tizenkettedik rész ITT,
a tizenharmadik rész ITT,
a tizennegyedik rész ITT,
a tizenötödik rész ITT
a tizenhatodik rész ITT
a tizenhetedik rész pedig ITT
olvasható.
Hozzászólások
Dr. Zsebők Csaba
Legfrissebb bejegyzések Dr. Zsebők Csaba (összes bejegyzés)
- Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 45-46. rész – 1956 a Politikai Főiskola disszertációiban III-IV. - 2018-08-09
- Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 43-44. rész – 1956 a Politikai Főiskola disszertációiban I-II. - 2018-07-31
- Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 41-42. rész – A magyarországi sajtó a Rákosi-korszak végén és a forradalom idején - 2018-07-20
Gratulálok a témaválasztáshoz. Hiánypótló írások mindenképpen. Ideje, hogy a dolgok – a közel múlt eseményeit illetően – a helyükre kerüljenek. Eljött az ideje a tisztánlátásnak.
További tényfeltáró munkájához sok sikert kívánok!