2018 augusztus 19., vasárnap
Rajk László, Révai József, Rákosi Mátyás / Forrás: wordpress.com

Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 23. rész – Hosszú kísérlet a fiatal agyak átmosására

Share

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az őshonos magyar nemzetrészekre. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre megjelentetünk a témában egy tudományos igénnyel megírt történelmi esszét.

A marxizmus-leninizmus négy évtizeden keresztül rátelepedett a magyar egyetemekre és főiskolákra. A hazai sztálinista rendszer berendezkedése közepette a hatalom diktatórikus eszközökkel kényszerítette rá szinte valamennyi tudományágra a kommunista ideológiát. Rákosiék 1950-től, a felsőoktatási intézményekben bevezettették a kötelező tárgyakat, létrehozva a marxizmus-leninizmus tanszékeket.

Fontos szerepet kaptak a különböző szintű pártiskolák is. Az állampárt idején ugyanis az „ideológiai oktatási rendszer” behálózta az egész országot. Ilyen intézmény volt az egyéves pártiskola, a Lenin Intézet, az MDP Pártfőiskola, a Marxizmus Leninizmus Esti Egyetem (MLEE), majd később az MSZMP Politikai Főiskola. Jellemző módon különböző szakmákban a fontosabb vezető állások betöltéséhez a hatalom elvárta, hogy a pályázó valamilyen pártiskolai végzettséggel rendelkezzen. Nem csoda, hogy ez az „igény” életre hívta az MLEE budapesti és megyei tagozatait is.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1950 szeptemberében gründoltak Központi Marxizmus-leninizmus Tanszéket. Kezdetben ez irányította az ország összes felsőoktatási intézményében folyó ideológiai képzést. A honi egyetemeken, főiskolákon ekkor válik általánossá és kötelezővé a marxizmus-leninizmus alapjainak, időszerű politikai kérdéseknek a dogmatikus sztálinista ismertetése, ráadásul a propaganda és az agitáció módszereinek az összekapcsolásával. Teljes teret nyitottak az ideológiai indoktrinációnak.

Mindez hazánkban egészen abszurd módon megváltoztatta a képzés belső szerkezetét is, hiszen vagy növelték az amúgy is magas óraszámot, vagy a szakmai tárgyaktól vették el időt. A tananyag amúgy sem haladta meg a vulgár- és a dogmatikus marxizmus szintjét, miközben a rendszer által favorizált nézeteket szlogenekkel erőszakosan hirdették. Hamarosan, a pártállami előírásokhoz igazodva, az ország minden felsőoktatási intézményében megalapították az ideológiai tárgyakért felelős tanszékeket. Sőt, az 1950/51-es tanév után a minisztériumban marxizmus-leninizmus oktatási osztályt hoztak tető alá.

1952 elején az MDP vezető oktatáspolitikusa, Révai József azonban a párt Agit. Prop. Bizottsága elé tárt jelentést olvasva szomorúan konstatálhatta, hogy – jóllehet megnövekedett az ideológiai képzés „tekintélye” az egyetemeken, főiskolákon – „a vizsgákon meglehetősen sok a helytelen, sőt ellenséges nézet, mindenekelőtt a nacionalizmus és a kozmopolitizmus, valamint a Titó-fasizmussal kapcsolatban”.

A marxizmus-leninizmus tanszékek több különböző (például tudományos szocializmus) név alatt a kommunista diktatúra idején mindvégig, 1989-90-ig működtek. Az állampárt vezetői mindenesetre örökös polémiát folytattak az ideológiai oktatás koncepciójával kapcsolatban. Hiszen hiába voltak kitüntetett helyen az illető tárgyak az órarendben, s a vizsgákat tekintve is, az MDP, majd az MSZMP vezetői egyaránt érezték, a szaktárgyakhoz képest azokat a hallgatók általában nem igazán veszik komolyan.

Mindazonáltal egyértelmű: négy évtizeden keresztül a kommunista vezetők megkísérelték átmosni a leendő értelmiségiek agyát.

*

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja.

**

Felhasznált szakirodalom és források:

Zsebők Csaba: „Helytartóságok” a felsőoktatásban – Jelentések és határozatok az egyetemi és főiskolai marxizmus–leninizmus oktatásról (1951–1988). In: „Tudják már a kisgyerekek is” – Tanulmányok a proletárdiktatúra ideológiai és kulturális alapjainak megteremtéséről. (Szerk. Máthé Áron). Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2017

Borsodi Csaba é. n.: Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története. http://www.btk.elte.hu/kartortenet

Czagány László: A kar története [a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara – a szerk.]. http://www.eco.u-szeged.hu/karrol/bemutatkozas/tortenet/a-kar-tortenete

A Tudományos Szocializmus Tanszék története. ELTE Egyetemi Levéltár fond- és állagjegyzéke, repertóriuma. http://leveltar.elte.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=453

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)

M-KS 276. fond 86. csomag – Az MDP Agitációs és Propaganda Bizottsága iratai

M-KS 288. fond 22. csomag – Az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztálya iratai

M-KS 288. fond 41. csomag – Az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága iratai

***

Az eddig megjelent részek:

Az első rész ITT,

a második ITT,

a harmadik ITT,

a negyedik ITT,

az ötödik ITT,

a hatodik ITT,

a hetedik ITT,

a nyolcadik ITT,

a kilencedik ITT,

a tizedik ITT,

a tizenegyedik ITT,

a tizenkettedik rész ITT,

a tizenharmadik rész  ITT,

a tizennegyedik rész ITT,

a tizenötödik rész ITT

a tizenhatodik rész ITT

a tizenhetedik rész ITT

a tizennyolcadik rész ITT

a tizenkilencedik rész ITT

a húsz és huszonegyedik rész ITT

a huszonkettedik rész pedig ITT

olvasható.

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

Villax Richárd: „Fáj a fejem” – néhány gondolat a pa-dö-dő jelenségről jubileumuk kapcsán

Az Állatkertben (!) ünnepelték a napokban a Pa-Dö-Dő lányok együtt éneklésük harmincadik évfordulóját. Bizony, már …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.