2018 június 24., vasárnap
Alexander Dubček és Leonyid Iljics Brezsnyev / Forrás: blesk.cz

Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 26. rész – Prágai tavasz „50” I.

Share

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az őshonos magyar nemzetrészekre. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre megjelentetünk a témában egy tudományos igénnyel megírt történelmi esszét.

Az „északi szomszédban” az 1960-as évek közepén a cseh-szlovák viszony újragondolásán túl felmerült a szlovák-magyar viszony rendezésének a kérdése is, nem mellékesen „a felvidéki magyar hontalanság évei” után mintegy két évtizeddel. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának (CSKP KB) 1967. novemberi ülésén elfogadott határozat egyfajta előremenekülésként átfogó nemzetiségpolitikai reformokat irányzott elő, ám a csehszlovák kommunista pártvezetés ezzel a lépésével csak tovább bonyolította a szlovák-cseh kapcsolatokat.

A CSKP élére 1968 januárjában Szlovákia Kommunista Pártjának (SZLKP) első titkárát, Alexander Dubčeket választották meg az állampárt vezetésén belüli reformerők nyomására. Az országlakosok nagy részének rokonszenvét elnyerő új első titkár vezetésével kibontakozó reformfolyamatban a párt és a közélet demokratizálása, a gazdasági reformok kibontakoztatása, továbbá a cseh-szlovák viszony és a nemzetiségi kérdés rendezése állt a középpontban.

Mindezek nyomán komoly vita bontakozott ki Szlovákia helyzetéről. A szlovákok ugyanis két évtized centralizmusa után lényegesen nagyobb önállóságra akartak szert tenni, a csehek „ellenében”. Ezért a legkézenfekvőbb megoldásnak Csehszlovákia föderatív jellegű átrendezése kínálkozott. 1968. január végén az SZLKP KB a támogatásáról biztosította a CSKP KB által a demokratizálódás érdekében hozott határozatokat, és javasolta a Szlovák Nemzeti Tanács jogköreinek a kibővítését. A szlovákiai kommunista párt első titkárává viszont a reformfolyamatot meglehetősen visszafogottan támogató – alapvetően keményvonalas, neosztálinista – Vasil Bilakot választották meg. Ekkorra már újra felerősödött a szlovák sovinizmus, és újra meghatározók lettek az 1940-es évek magyarellenes jelszavai. Ugyanakkor az „összcsehszlovák” kommunista párt reformbarát vezetése ragaszkodott a kisebbségi jogok törvényi szabályozásához, így felkérték a kisebbségi kulturális szervezeteket, hogy dolgozzák ki javaslataikat. Mindennek köszönhető, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a Csemadok lett a felvidéki magyarság meghatározó képviselője.

1968 tavaszán a kedvező körülmények közé sorolandó, hogy március 4-én a CSKP KB határozatot hozott a cenzúra eltörléséről, s egy új sajtótörvény előkészítéséről. Ez hamar kivívta Moszkva haragját… Maga a magyar szervezet négy korábbi beadvány pontjait is felhasználva jelképes időpontban, az Új Szó március 15-i számában tette közzé két nappal korábban elfogadott téziseit. Ezzel indulatoktól sem mentes, hosszú vita vette kezdetet szlovákok és magyarok között. A Csemadok messzemenően támogatta a reformista pártvezetés irányvonalát, többek között abból a tételből kiindulva, amely szerint Csehszlovákiában két nemzet – a cseh és a szlovák –, továbbá több nemzetiség él.

A Csemadok Központi Bizottsága a március 12-én megtartott ülésén elfogadott állásfoglalásának tanulsága szerint a nemzetiségek helyzetet a belső önrendelkezés alapján szándékozta rendezni. Állásfoglalásában a magyar szervezet javaslatot tett a kollektív kisebbségi jogok megadására, az államhatalomban, a közigazgatásban és a politikai, gazdasági szervekben való arányos részvételre, a járások átszervezésére, az autonóm magyar iskolahálózat kiteljesítésre, valamint a nemzetiségi miniszteri tárca létrehozására. A Csemadok Központi Bizottsága ebben a dokumentumban leszögezi: nemzetek és nemzetiségek teljes, tényleges egyenjogúságát az Alkotmányban kell biztosítani…

A Matica Slovenská és más erőteljesen nacionalista, illetve soviniszta szlovák erők tiltakozása dacára a csehszlovák pártvezetés kedvezően fogadta a javaslatokat, mi több, a Szlovák Nemzeti Tanács március 14-ei ülésén kiállt amellett, hogy a kidolgozandó alkotmánytörvény teremtse meg a magyar és az ukrán nemzetiség sokoldalú gazdasági és kulturális fejlődésének jogi s politikai feltételeit.

Nemsokára azonban szertefoszlottak a remények…

*

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja.

**

Felhasznált szakirodalom és források:

A prágai tavasz és a kisebbségek. Tanulmány- és interjúkötet. Uniós Tanoda Alapítvány, Budapest, 2005. – a Nemzetközi Visegrád Alap támogatásával

Bibliotheca Hungarica (Somorja), Csemadok archívum, Csemadok Központi Bizottsága dokumentumai 1968-1970.

Pataky István: A vonakodó szövetséges – A Magyar Népköztársaság és a Magyar Néphadsereg közreműködése Csehszlovákia 1968. évi megszállásában. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1996.

Az eddig megjelent részek:

Az első rész ITT,

a második ITT,

a harmadik ITT,

a negyedik ITT,

az ötödik ITT,

a hatodik ITT,

a hetedik ITT,

a nyolcadik ITT,

a kilencedik ITT,

a tizedik ITT,

a tizenegyedik ITT,

a tizenkettedik rész ITT,

a tizenharmadik rész  ITT,

a tizennegyedik rész ITT,

a tizenötödik rész ITT

a tizenhatodik rész ITT

a tizenhetedik rész ITT

a tizennyolcadik rész ITT

a tizenkilencedik rész ITT

a húsz és huszonegyedik rész ITT

a huszonkettedik rész ITT

a huszonharmadik rész ITT

a huszonnegyedik rész ITT

a huszonötödik rész pedig ITT

olvasható.

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

HND: Angéla európai megoldása és a migrációs vasmacska

„Azt hitted viccelnek, pedig igen…” – HND Nem szóltam semmit, amikor mindenki örömködött és abban …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.