2019 november 22., péntek
1968. A Prágai Tavasz idején civilek próbálják a szovjet tankokat visszatartani autókból épített barikádokkal. Fotó: hogyantortent.com

Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 27. rész – Prágai tavasz „50” II.

Share

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az őshonos magyar nemzetrészekre. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre megjelentetünk a témában egy tudományos igénnyel megírt történelmi esszét.

A felvidéki Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége) állásfoglalása tehát korlátozott kisebbségi kulturális önigazgatási modell megvalósítását célozta meg, az immár reformista vezetésű Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának iránymutatása nyomán.

Március 13-án a szlovákiai újságíró szövetség magyar tagozata a Csemadokéhoz hasonló javaslatokat fogadott el a nemzetiségi kérdés rendezéséről. A felvidéki magyar újságírók az ország föderatív átszervezésén túl támogatták saját nemzetiségi szervek megteremtését az államhatalmi és a végrehajtó szervek mellett, a csehszlovákiai magyar sajtórendszer és iskolahálózat fejlesztését. Továbbá egy önálló magyar könyv- és lapkiadó, valamint egy önálló tudományos intézet létrehozását…

Az országban felgyorsult reformfolyamat a Csemadok különböző vidéki szervezeteit is aktivizálta. A tornaljai helyi szervezet például március 20-án 12 pontos állásfoglalást fogadott el, amelyben követelte – többek között – a nemzetiségi kulcs szerinti arány betartását a képviseleti szervekben, a kétnyelvűség törvényerejű biztosítását a nemzetiségek által lakott területeken, és az 1960-ban megszüntetett Tornalja járás visszaállítását.

A Csemadok párkányi helyi szervezete több más követelés mellett állást foglalt amellett, hogy a – Dunán és az országhatáron átkelést szolgálni hivatott – Mária Valéria hidat építsék újra. Az Új Szó április 2-i számában – a 9. oldalon ugyan – Bábi Tibor cikke a következő cím alatt jelent meg: „Területi autonómiát vagy kultúrautonómiát?”. A tabukérdést feszegető szerző úgy vélte, a Csemadok KB március 15-i állásfoglalása jó alapot jelent a nemzetiségi kérdés komplex megoldására, hiszen „nem területi autonómiát javasol, de nem is kultúrautonómiát, hanem az önigazgatás elvének speciálisan a hazai viszonyokra alkalmazott gyakorlati megvalósítását.”

A reformok Szlovákiában is tovább folytatódtak, hiszen Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának május 22-24-ei ülésén elfogadták a Dubček vezette CSKP Akcióprogramját, amely többek között arra is javaslatot tett, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács vagy a szlovák kormány mellett megfelelő hatáskörrel rendelkező Nemzetiségi Titkárság jöjjön létre. Ugyanakkor javasolták, hogy a nemzetiségi kérdés rendezésére szlovákokból, magyarokból és ukránokból álló Nemzetiségi Bizottság alakuljon, s az alsóbb szintű párt- és állami szervek mellett szintén megfelelő végrehajtó apparátussal rendelkező nemzetiségi bizottságok megalakítását kezdeményezték.

Augusztus 14-én Pozsonyban a Csemadok, a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége és a Lengyel Kulturális Szövetség képviselői közös tanácskozást tartott a kisebbségeket érintő fontos kérdésekről. Az elfogadott nyilatkozat szerint a csehszlovák alkotmányban szükséges rögzíteni, hogy az országot a két nemzet mellett nemzetiségek is alkotják, és ezek mind egyenjogúak. A három kisebbségi szervezet azt ugyancsak rögzítette, hogy az alkotmányban ki kell mondani a nemzetiségek önigazgatási jogát is. A tanácskozó kisebbségi szövetségek a közös nyilatkozatot megküldtek a csehszlovák állami és pártvezetőknek.

Az ígéretes reformfolyamatnak azonban véget vetett a Varsói Szerződés tagállamainak – köztük a kádári Magyarországnak – augusztus 21-én kezdődő katonai intervenciója, továbbá a Gustáv Husák vezette visszarendeződés. A megszálló hadseregek a kisebbségi, így a magyar kérdés megoldásának a lehetőségét is elsöpörték. Bár a Husák-féle pártvezetés egy ideig még ígéretekkel, látszatintézkedésekkel áltatta az állampolgárokat, köztük a nemzeti kisebbségekhez tartozókat, egyre inkább nyilvánvalóvá vált: a prágai tavasz vívmányait Moszkva, illetve helyi bábjaik nem tűrik.

A felvidéki magyarok 1970-től egyértelműen újra a kettős elnyomatás keserű hatásaival szembesülhettek.

*

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja.

**

Felhasznált szakirodalom és források:

Zsebők Csaba – Klenner Zoltán (szerk.): A prágai tavasz és a kisebbségek. Tanulmány- és interjúkötet. Uniós Tanoda Alapítvány, Budapest, 2005 – a Nemzetközi Visegrád Alap támogatásával

Bibliotheca Hungarica (Somorja), Csemadok archívum, Csemadok Központi Bizottsága dokumentumai 1968-1970

Bábi Tibor: Területi autonómiát vagy kultúrautonómiát? Új Szó, XXI. (1968. április 2.) 92. sz. 9.

Pataky István: A vonakodó szövetséges – A Magyar Népköztársaság és a Magyar Néphadsereg közreműködése Csehszlovákia 1968. évi megszállásában. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1996

Az eddig megjelent részek:

Az első rész ITT,

a második ITT,

a harmadik ITT,

a negyedik ITT,

az ötödik ITT,

a hatodik ITT,

a hetedik ITT,

a nyolcadik ITT,

a kilencedik ITT,

a tizedik ITT,

a tizenegyedik ITT,

a tizenkettedik rész ITT,

a tizenharmadik rész  ITT,

a tizennegyedik rész ITT,

a tizenötödik rész ITT

a tizenhatodik rész ITT

a tizenhetedik rész ITT

a tizennyolcadik rész ITT

a tizenkilencedik rész ITT

a húsz és huszonegyedik rész ITT

a huszonkettedik rész ITT

a huszonharmadik rész ITT

a huszonnegyedik rész ITT

a huszonötödik rész pedig ITT

a huszonhatodik rész pedig ITT

olvasható.

 

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.