2018 június 21., csütörtök
Forrás: szoborlap.hu

Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 30. rész – Viharfelhők a Tiszatáj felett

Share

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az őshonos magyar nemzetrészekre. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre megjelentetünk a témában egy tudományos igénnyel megírt történelmi esszét.

A kádári „puha diktatúra” bukása előtt pár évvel a jórészt a népi írók otthonának számító szegedi Tiszatáj folyóirat körül támadt nagy vihar. Mégpedig a jó ideje már a pártállam által – joggal – ellenzékinek tartott költő, Nagy Gáspár egyik kiemelkedő verse miatt.

1986 júniusában jelent meg a folyóiratban az a költeménye, amelyik miatt a számot bevonták, a Tiszatáj szerkesztőit pedig leváltották:

A Fiú naplójából…

 

és a csillagos estben ott susog immár harminc

évgyűrűjével a drága júdásfa: ezüstnyár rezeg

susog a homály követeinek útján s kitünteti őket…

…és ha jön a nyüszítve támadó gyávaság

a rémület hókuszpókusza? – akkor eljönnek ablakod

alá a szegényes alkuvások vénei-ifjai mint mindenre

elszánt hittérítők s beárad a dögszag: a teletömött

gyomor békessége meg az ígéretekkel megtelt szemek

tócsafénye és fénytelen homálya…

…csupán el kéne hinned… de nem hiszed hogy éppen

ők jöttek-szöktek el a maszkabálból hogy éppen ők

azok a független kutyák kik ideológiamentes csontokon

tökéletesítik a fölösleges morgást-harapást…

…nem tudom még hogyan viselem tartósan a szégyent

hogy együtt néztük ugyanazt az eget folyót hangyafészket

és másképp vert a szívem másért pirultam el

másért szorult ökölbe a kezem és másképp láttam

ugyanazt a fát ezüstlő éveinkkel sújtva súlyos emlékek

alatt recsegni-ropogni-hajladozni büszkén –

de ha több szégyen is társul velem akkor is csak így

mondhatom: míg a szem él látni kell fele-Barátaim!…

                                                                   (1981-1986)

Kádár János – Fotó: Europress / GettyImages

„Különlegesen összetett vers ez a négy naplórészlet. Sokrétű esztétikai megformáltsága, összetettsége, rafináltsága miatt szinte követeli az elemzést. Rejtélyes, a lényegét illetően mégis egyértelmű alkotás. A rejtélyessége többféle behelyettesítést motivált. A Tiszatáj elleni retorziókat egyenesen Kádár János kezdeményezte, mert valaki felhívta a figyelmét a költeményre, és elhitette vele, hogy ő az a Júdás, aki a versben szerepel. Ez az értelmezés általánosan el is terjedt. A legendaképződésben mellékes tényezőnek bizonyult az, hogy ezt a művet nem »Júdás-Kádár ihlette«. A júdásfa harminc évgyűrűje persze Kádár számára joggal utalt harminc év előtti árulására” – nyomatékosította Görömbei András „Két rendszerváltó vers” című tanulmányában. Megjegyezte, hogy amikor a Tiszatáj főszerkesztőjét, Vörös Lászlót a költemény közlése miatt a megyei pártbizottságon felelősségre vonták, akkor ő sajátos értelmezéssel a vers személyes vonatkozásait emelte ki. Azzal védekezett, hogy ez a vers Nagy Gáspárnak arról a csalódásáról szól, amelyet az „Öröknyár: elmúltam 9 éves” című verse megjelenése után kellett átélnie, amikor is több barátja cserben hagyta, hátat fordított neki – fűzte hozzá Görömbei.

Müller Rolf „A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja, 1986” című tanulmányában felhívta a figyelmet, hogy az 1956-os forradalom 30. évfordulójához közeledve feltűnt a párt embereinek a Tiszatáj júniusi számában megjelent vers egyik sora: „…és a csillagos estben ott susog immár harminc évgyűrűjével a drága júdásfa”. Nagy Gáspár elhíresült sorai az 1980-as évek egyik legsúlyosabb kultúrpolitikai megtorlását indították el a szegedi folyóirattal szemben. „A lapot majd háromnegyed éves szilenciumra kárhoztatták, szerkesztőit pedig pártfegyelmivel felmentették” – hangsúlyozta Müller Rolf. Mint hozzátette, 1986 nyara – a júliusi PB-határozattal és a Tiszatáj szerkesztőségével szembeni fellépéssel – az MSZMP keményvonalasainak diadalát hozta, ám ez csupán látszatgyőzelemnek bizonyult. „Igaz, 1987 márciusában a szegedi lap egy új csapat gondozásában megjelent, de 1989-re régi szerkesztőit is rehabilitálni kellett” – összegzett a kutató.

Ráadásul, Nagy Gáspárt több verse – illetve az általuk keltett komoly hullámverések – miatt a rendszerváltozás egyik szellemi előkészítőjének tartják….

*

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

**

Felhasznált szakirodalom és források:

Görömbei András: Két rendszerváltó vers. In: Új Forrás 2003/9.

Müller Rolf: A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja, 1986. In: Kortárs 2001/7.

Az eddig megjelent részek:

Az első rész ITT,

a második ITT,

a harmadik ITT,

a negyedik ITT,

az ötödik ITT,

a hatodik ITT,

a hetedik ITT,

a nyolcadik ITT,

a kilencedik ITT,

a tizedik ITT,

a tizenegyedik ITT,

a tizenkettedik rész ITT,

a tizenharmadik rész  ITT,

a tizennegyedik rész ITT,

a tizenötödik rész ITT

a tizenhatodik rész ITT

a tizenhetedik rész ITT

a tizennyolcadik rész ITT

a tizenkilencedik rész ITT

a húsz és huszonegyedik rész ITT

a huszonkettedik rész ITT

a huszonharmadik rész ITT

a huszonnegyedik rész ITT

a huszonötödik rész ITT

a huszonhatodik rész ITT

a huszonhetedik rész pedig ITT

a huszonnyolc-huszonkilencedik rész pedig ITT

olvasható.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Szabó István Dániel: VB – nemzetek ünnepe vagy a fogyasztói társadalom mocsara?

A labdarúgás a nemzeti összetartozás egyik legsikeresebb kovásza, ahogy az összes sportverseny úgy általában. Nem …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.