Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az őshonos magyar nemzetrészekre. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre megjelentetünk a témában egy tudományos igénnyel megírt történelmi esszét.
A kádári „puha diktatúra” bukása előtt pár évvel a jórészt a népi írók otthonának számító szegedi Tiszatáj folyóirat körül támadt nagy vihar. Mégpedig a jó ideje már a pártállam által – joggal – ellenzékinek tartott költő, Nagy Gáspár egyik kiemelkedő verse miatt.
1986 júniusában jelent meg a folyóiratban az a költeménye, amelyik miatt a számot bevonták, a Tiszatáj szerkesztőit pedig leváltották:
A Fiú naplójából…
és a csillagos estben ott susog immár harminc
évgyűrűjével a drága júdásfa: ezüstnyár rezeg
susog a homály követeinek útján s kitünteti őket…
…és ha jön a nyüszítve támadó gyávaság
a rémület hókuszpókusza? – akkor eljönnek ablakod
alá a szegényes alkuvások vénei-ifjai mint mindenre
elszánt hittérítők s beárad a dögszag: a teletömött
gyomor békessége meg az ígéretekkel megtelt szemek
tócsafénye és fénytelen homálya…
…csupán el kéne hinned… de nem hiszed hogy éppen
ők jöttek-szöktek el a maszkabálból hogy éppen ők
azok a független kutyák kik ideológiamentes csontokon
tökéletesítik a fölösleges morgást-harapást…
…nem tudom még hogyan viselem tartósan a szégyent
hogy együtt néztük ugyanazt az eget folyót hangyafészket
és másképp vert a szívem másért pirultam el
másért szorult ökölbe a kezem és másképp láttam
ugyanazt a fát ezüstlő éveinkkel sújtva súlyos emlékek
alatt recsegni-ropogni-hajladozni büszkén –
de ha több szégyen is társul velem akkor is csak így
mondhatom: míg a szem él látni kell fele-Barátaim!…
(1981-1986)

„Különlegesen összetett vers ez a négy naplórészlet. Sokrétű esztétikai megformáltsága, összetettsége, rafináltsága miatt szinte követeli az elemzést. Rejtélyes, a lényegét illetően mégis egyértelmű alkotás. A rejtélyessége többféle behelyettesítést motivált. A Tiszatáj elleni retorziókat egyenesen Kádár János kezdeményezte, mert valaki felhívta a figyelmét a költeményre, és elhitette vele, hogy ő az a Júdás, aki a versben szerepel. Ez az értelmezés általánosan el is terjedt. A legendaképződésben mellékes tényezőnek bizonyult az, hogy ezt a művet nem »Júdás-Kádár ihlette«. A júdásfa harminc évgyűrűje persze Kádár számára joggal utalt harminc év előtti árulására” – nyomatékosította Görömbei András „Két rendszerváltó vers” című tanulmányában. Megjegyezte, hogy amikor a Tiszatáj főszerkesztőjét, Vörös Lászlót a költemény közlése miatt a megyei pártbizottságon felelősségre vonták, akkor ő sajátos értelmezéssel a vers személyes vonatkozásait emelte ki. Azzal védekezett, hogy ez a vers Nagy Gáspárnak arról a csalódásáról szól, amelyet az „Öröknyár: elmúltam 9 éves” című verse megjelenése után kellett átélnie, amikor is több barátja cserben hagyta, hátat fordított neki – fűzte hozzá Görömbei.
Müller Rolf „A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja, 1986” című tanulmányában felhívta a figyelmet, hogy az 1956-os forradalom 30. évfordulójához közeledve feltűnt a párt embereinek a Tiszatáj júniusi számában megjelent vers egyik sora: „…és a csillagos estben ott susog immár harminc évgyűrűjével a drága júdásfa”. Nagy Gáspár elhíresült sorai az 1980-as évek egyik legsúlyosabb kultúrpolitikai megtorlását indították el a szegedi folyóirattal szemben. „A lapot majd háromnegyed éves szilenciumra kárhoztatták, szerkesztőit pedig pártfegyelmivel felmentették” – hangsúlyozta Müller Rolf. Mint hozzátette, 1986 nyara – a júliusi PB-határozattal és a Tiszatáj szerkesztőségével szembeni fellépéssel – az MSZMP keményvonalasainak diadalát hozta, ám ez csupán látszatgyőzelemnek bizonyult. „Igaz, 1987 márciusában a szegedi lap egy új csapat gondozásában megjelent, de 1989-re régi szerkesztőit is rehabilitálni kellett” – összegzett a kutató.
Ráadásul, Nagy Gáspárt több verse – illetve az általuk keltett komoly hullámverések – miatt a rendszerváltozás egyik szellemi előkészítőjének tartják….
*
Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
**
Felhasznált szakirodalom és források:
Görömbei András: Két rendszerváltó vers. In: Új Forrás 2003/9.
Müller Rolf: A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja, 1986. In: Kortárs 2001/7.
Az eddig megjelent részek:
Az első rész ITT,
a második ITT,
a harmadik ITT,
a negyedik ITT,
az ötödik ITT,
a hatodik ITT,
a hetedik ITT,
a nyolcadik ITT,
a kilencedik ITT,
a tizedik ITT,
a tizenegyedik ITT,
a tizenkettedik rész ITT,
a tizenharmadik rész ITT,
a tizennegyedik rész ITT,
a tizenötödik rész ITT
a tizenhatodik rész ITT
a tizenhetedik rész ITT
a tizennyolcadik rész ITT
a tizenkilencedik rész ITT
a húsz és huszonegyedik rész ITT
a huszonkettedik rész ITT
a huszonharmadik rész ITT
a huszonnegyedik rész ITT
a huszonötödik rész ITT
a huszonhatodik rész ITT
a huszonhetedik rész pedig ITT
a huszonnyolc-huszonkilencedik rész pedig ITT
olvasható.