2021 október 16., szombat
A Kárpát-haza Galéria ez évi utolsó kiállítása Páll Lajos erdélyi festőművész tárlata

Egy igaz magyar – Páll Lajos kiállítása a Kárpát-haza Galériában

Share

A Kárpát-haza Galéria ez évi utolsó kiállítása Páll Lajos erdélyi festőművész tárlata

A Kárpát-haza Galéria idei utolsó kiállításaként nyílt meg Páll Lajos erdélyi festőművész, költő tárlata 2014. december 10-én a Duna Palotában. A Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere fővédnökségében zajló eseményen ünnepi beszédet mondott Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A kiállítást Demeter Ervin az Erdély Művészetéért Alapítvány alapítója nyitotta meg, a nagyszerű hangulatról pedig az Üsztürü zenekar gondoskodott.

Páll Lajos 1938. április 2-án született Korondon. A Marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Középiskola elvégzése után, egy év Bábszínházban eltöltött időszakot követően, felvételt nyert a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetbe. Az 1956-ban írt pesszimista hangulatú versei miatt 1958-ban bebörtönözték, négy esztendőt töltött különböző fegyházakban, munkatáborokban. A Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját 1969-ben rehabilitálták, a rendszerváltás után munkásságát – az anyaországban is – számos kiállításon mutathatta be.

Páll Lajos művészete az erdélyi tájhoz, közelebbről a Kis-Küküllő völgyéhez, Korond emberi világához kötődik. Témáit a szülőföld tájaiból és népéből merítette. Alkotásaira a természetelvű látásmód jellemző, színhasználatában a világos, derűt sugárzó árnyalatokat kedveli, mely felfogás a nagybányai művészeti hagyományokkal rokonítható. Tájképei, portréi mégis rendkívül sajátosak, ugyanis a hagyományos látásmódot kortárs művészeti eszközökkel párosítja. Motívumvilágában megjelennek a modern festészeti irányzatok eszközei is, úgy, mint a szürreális fénykezelés, az absztrakt figurális világ, vagy a montázs technikájának használata.

Festményeinek élénk színei életszeretetet sugároznak, ám piktúrájában olykor felsejlenek azoknak a megpróbáltatásoknak a nyomai, melyek Páll Lajos életét végig kísérték. Megviselt arcok, házak, udvarok, otthonok belsői beszélnek ezekről a momentumokról. Költeményei is, melyek szinte elválaszthatatlanok festményeitől, egy sokkal melankolikusabb, borúsabb világlátásról vallanak, a fogság, a kényszermunka megpróbáltatásait sugalmazzák.

Szász Jenő nem csak Páll Lajos művészetét méltatta, de elsősorvban ízig-vérig magyar embernek nevezte az alkotót, aki a hazaszeretet és a nemzeti öntudat ékes példáját adta mindannyiunk számára. Az NSKI elnöke szerint fontos, hogy Páll Lajosra emlékezzünk, hiszen nemzetünk kultúráját csak akkor őrizhetjük meg, ha nem felejtjük azoket az életutakat, amelyek mind egy-egy fejezetét alkotják múltunknak, történelmünknek.

Életen át tartó hűség fűzte a művészt szülőfalujához – állapította meg Demeter Ervin –, ahova ősei közel ezer éve telepedtek meg, azóta pedig az egyik legkiválóbb korondi fazekas-dinasztiává váltak. Két műfajú művész: tollal és ecsettel tárja ki szívét. Ecsetje nyomán felsajog a táj és kiterjed a világ. Demeter Ervin európai rangú művésznek nevezte Páll Lajost, hiszen a magyar nemzeti érzést az egyetemes művészet eszközeivel öntötte formába.

Páll Lajos kiállítása 2015. január 11-ig tekinthető meg a Duna Palotában.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Zana Diána

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem Kommunikáció és Médiatudomány szakon először Közéleti és Egyházi kommunikáció, majd Multimédia szakirányon. Intézményi sajtósként dolgozom, emellett a PolgárPortál szerkesztő-újságírójaként tevékenykedem.
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.