2020 július 5., vasárnap
Fotó: kemma.hu

Felavatták Oroszlányban a hírhedt rabtábor, Kocsedó emlékhelyét

Share

Oroszlány határában, egy szögesdróttal övezett területen, egy őrtoronyból és egy gránittáblából álló emlékművet avattak fel pénteken a Kocsedónak nevezett, volt XVIII-as aknai rabtáborra emlékezve.

Az emlékmű avatása előtti köszöntőjében az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: “ahogy az Alaptörvény is fogalmaz, bűnöző szervezetek voltak azok, melyek Magyarországot a szovjet rabigában 1945 után 1990-ig irányították és kormányozták”.

Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a kormánynak fontos volt a történelmi igazságtétel, és az áldozatok kárpótlása. “Idén a kárpótlási nyugdíj kiegészítéseket hatvan százalékkal emeltük, jövő év január elsején további negyven százalékkal emelkednek, így a kommunista rendszer áldozatainak nyugdíj kiegészítése két év alatt megduplázódik” – fogalmazott.

Hozzátette, az 1956-os forradalom nemzeti büszkeségünk alapja, mert a magyar nemzet saját függetlenségéért szembe tudott szállni az akkori kor legerősebb hadseregével. Az ötvenhatos forradalmárok mindenki számára példaképek lehetnek.

“Emlékeztessen ez az emlékmű a szabadságért meghurcoltakra, a ma már érthetetlenre, hogy orvosok, értelmiségiek, mérnökök, papok és munkások nyomora lett ez a hely a hazaszeretetért, a szabadságszeretetért” – hangsúlyozta Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője.

Lazók Zoltán (MSZP-DK-Együtt) polgármester elmondta, az oroszlányi önkormányzat a Közép- és Kelet Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány által kiírt, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, valamint a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és az áldozatoknak emléket állító pályázaton nyert forrás kiegészítésével hozta létre az emlékművet.

“Egy rendszer nem attól diktatúra, mert én vagy mások úgy érzik, hanem attól, hogy politikusok hazugságaira és félrevezetésére épül, s ez nem szolgálhat mentségül a politikai ellenfelek megalázásának, ellehetetlenítésének, megsemmisítésének” – jelentette ki a város vezetője.

Lazók Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Népgazdasági Tanács 1951-ben rendelkezett a Közérdekű Munkák Igazgatósága, a KÖMI létrehozásáról. Ennek keretében szovjet mintára alakították ki a magyarországi kényszermunka-táborokat, összesen harmincnégy helyszínen.

A hazai kényszermunka csúcspontján, 1953. június elején a letartóztatottak, internáltak és katonai elítéltek összlétszáma mintegy 40 ezer volt. A tatabányai szénmedencében több bányaüzemben is dolgoztattak rabokat. Oroszlányban 76 őr és 1196 kényszermunkás tartozott a munkahely-parancsnokság felügyelete alá.

Az oroszlányi volt XVIII-as aknai rabtáborról, a Kocsedóról kevés dokumentum található a hazai levéltárakban. Nem ismert a parancsnokok neve, az őrszemélyzet és a fogvatartottak névsora sem, viszont az bizonyított, hogy a tábor még 1956 októberében is működött.

A forradalom hírére a még mindig kényszermunkát végző rabok kitörtek a létesítményből. Szabadulásuk után egy részük Tatabányára ment, majd a Csolnokról szabadult kényszermunkásokkal együtt harcoltak a forradalomban – ismertette a polgármester.

MTI

 

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Gül baba türbéje

Már többször is kénytelen voltam megállapítani, hogy mi magyarok, furcsa egy nép vagyunk. Most éppen …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.