2020 október 26., hétfő
Akkor és ott éppen Tőkés László volt, lehetett a szikra - Fotó: © Fortepan / Urbán Tamás

Erdélyi levelek: A sajátos román demokrácia huszonöt éve

Share

Huszonöt éves a román demokrácia. Az „eredeti” román demokrácia, ahogyan nevezni szokás. Ami azt jelenti, hogy inkább eredeti, mint demokrácia. A nacionálkommunista rendszer megbuktatásán nagyon sokan dolgoztak akkoriban, természetesen miután háttérhatalmi szinten eldöntetett a kelet-közép-európai rendszerváltás. Romániában dokumentálhótan – tetszik, nem tetszik – egy temesvári parókiáról indult a forradalom. Indulhatott volna máshonnan is, de a „klasszikust” idézve, „történelmileg úgy alakult”, hogy akkor és ott éppen Tőkés László volt, lehetett a szikra. Ezt nem tudják a mai napig megbocsájtani neki a szélsőséges román nacionalisták. Mint ahogyan bizonyos magyar körök sem.

 

Akkor és ott éppen Tőkés László volt, lehetett a szikra - Fotó: © Fortepan / Urbán Tamás

 

Hogyan történt, miből állt a rendszerváltás? A leglátványosabb a politikai felépítmény átfazonírozása volt, az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés. Ami úgy zajlott, hogy a korábbi állampárt tagjai, valamint a titkosszolgálatok emberei szétoszoltak, beépültek az újonnan vagy újraalakult pártokba. Beleértve a magát az egyetlen legitimnek tartó romániai magyar érdekvédelmi és közképviseleti szervezetet is. Magyarán: az egykori első vonalhoz tartozók helyét átvették a második, sőt a harmadik vonal tagjai, azok gyermekei. Ami a lényeg: évtizedekig – gyaníthatóan a mai napig – ellenőrzésük alatt tartják, az általuk óhajtott irányba befolyásolják az illető pártokat, gyakorlatilag ők tartják kezükben a hatalmat. A politikait és a gazdaságit egyaránt.

 

Az utóbbi negyedszázad azt bizonyította, hogy a lépcsőfokokat nem lehet átugrani, a tanulási folyamatot nem lehet megspórolni. A parlamentáris demokrácia bizonyos érettséget feltételez mind a politikus, mind a választópolgár részéről. Romániában pedig nincs hagyománya a demokráciának, annál inkább a paternalista politikai gyakolatnak. A bukott rendszer után igen nagyok voltak a lakosság elvárásai, ezeknek az új rendszer nem tudott, de ami még súlyosabb: nem akart megfelelni. Az eredeti demokrácia haszonélvezőinek jó volt a szándékosan előidézett zavarosban halászni, a törvényekben ravaszul nyitva hagyott kiskapukat kihasználva szemérmetlen módon meggazdagodni.

 

A 2008-ban kirobbant, s máig tartó gazdasági válság felerősítette a bank- és politikai rendszerellenes társadalmi indulatokat, eddig nem tapasztalt proteszthangulatot váltott ki világszerte. Romániában ezt csak fokozták a feltárt és nyilvánosságra került korrupciós ügyek, amelyekben a politikai pártok szinte mindenike – természetesen képviselőik révén – érintett. A novemberi államelnök-választáson protesztszavazás történt, a választópolgárok egy atipikus, tartásában és karakterében a Dîmboviţa-parti politikai háttértől elütő, ahhoz csak alig kötődő, köthető személyt választottak. Jelezvén ezáltal is, hogy eljött az ideje a jelenlegi levitézlett politikai osztály lecserélésének. Itt tartunk most.

 

Huszonöt évvel a rendszerváltás után, úgy tűnik, újabb lehetőség nyílt az ország előtt. Dehát, mint tudjuk, Románia nemcsak a korlátlan – a napirenden lévő korrupciós botrányok bizonyítják –, hanem az elszalasztott lehetőségek országa is.

 

Szentgyörgyi László – PolgárPortál/Marosvásárhely

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Lángok martaléka lett a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota

Romániai médiajelentések szerint szombaton késő este kigyulladt, és szinte teljesen leégett a Nagyvárad főterén álló …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.