2020 október 29., csütörtök
Megrongált vásárhelyi táblák 2004-ből

Erdélyi levelek: Kínai Pál utca

Share

Megrongált vásárhelyi táblák 2004-ből

Az RMDSZ közel huszonöt évét mérlegre téve egyértelműnek tűnik, hogy a „szövetség” elsősorban az autonómia-küzdelem és az oktatás terén halmozta fel a legnagyobb tartozásokat. Az autonómiáról többnyire csak választási kampányok idején szólnak, hogy aztán négy esztendőre, a következő kampányig megfeledkezzenek róla; a magyar tannyelvű, önálló, állami tudományegyetemről végleg megfeledkeztek, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozata ügyében pedig még arra is képtelenek, hogy a hatályos törvény rendelkezéseinek érvényt szerezzenek. Pedig hát 1996 óta szinte folyamatosan „kormányoznak”, azaz ott ülnek a hatalom pótszékén. Az anyanyelvhasználat az egyetlen terület, amelyen viszonylagos előrelépés történt.

 

Az idősebbek talán még emlékeznek, hogy a romániai gengszterváltás után alig néhány hónappal, 1990 márciusában egy gyógyszertár magyar nyelvű felirata váltotta ki azt a szélsőséges indulathullámot a helyi románságban, ami alig néhány nap után a marosvásárhelyi magyarellenes pogromban csúcsosodott. A román szélsőségesek Erdély-szerte hevesen ellenezték a kétnyelvű helységnévtáblákat, évek hosszú sora alatt gyakran megtörtént, hogy lemázolták a települések magyar neveit. Marosvásárhelyen mára mintha lassan megszokták volna, legalábbis ritkultak a hasonló akciók. Kolozsváron viszont, ahol a magyar lakosság részaránya nem éri el a törvény által megkövetelt 20 százalékot, a jelenlegi városvezetés – akárcsak a szélsőséges nacionalista Funar polgármestersége idején – leszereltette a magyar nyelvű helységnévtáblákat, amelyeket egy holland civil szervezet állíttatott fel.

 

Az ezredfordulón ugyan átbillent az etnikai arány a románság javára, de továbbra is Marosvásárhelyen él a legnagyobb számú magyar közösség. A 2012-es népszámlálási adatok szerint 130 ezres városban bő 60 ezren magyar nemzetiségűek. Ez viszont egyáltalán nem tükröződik az utcák, terek neveiben, az intézmények felirataiban.

 

A marosvásárhelyi magyarellenes pogrom 1990. márciusában - Fotó: Bernády György Alapítvány

A vásárhelyi utcák 2010-es hivatalos névjegyzéke 460 utcanevet tartalmaz, közülük mindössze 40 magyar, illetve magyar vonatkozású. Beleértve a Trébelyt, valamint a Székely vértanúk utcáját, igaz, ez utolsó a Secuilor martiri néven díszeleg. Ama 40 utca és tér között van továbbá a Dózsa György/Gheorghe Doja, valamint a Hunyadi Mátyás/Matei Corvin és a Kinizsi Pál /Pavel Chinezu is, a táblákon viszont ez év nyaráig csupán a román megnevezés szerepelt. Igencsak érdekes a Kinizsi Pál utca esete, amelyet a fordítók Chinezura (magyarul=kínai) románítottak. Egy 2007-ből származó, az utcák kétnyelvűsített változatait tartalmazó lajstromon a Köcsög utca – itt székelt mintegy két évtizedig az RMDSZ elnöki hivatala – Kancsóként szerepelt. Hasonló gyöngyszemeket produkáltak Nagyváradon is a “fordítók”, ahol a Banatului-t (Bánát) Bánatra, a Sălajului-t (Szilágy) Szalázsra, a Sanatoriului-t (Szanatórium) Szenátusra vagy a Gala Galaction román író nevét Galacticon Gálára magyarították.

 

Igencsak jellemző a magát az erdélyi magyarság egyetlen legitim képviseletének tartó RMDSZ érdekérvényesítő erejére, hogy a rendszerváltás után eltelt huszonöt esztendő sem volt elegendő számára, hogy visszaállíttassa a marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca nevét. Pedig már önkormányzati képviselő-testületi döntés is született erről, de a román sovén-nacionalisták jogi útra terelték az ügyet, aztán sikeresen zátonyra is futtatták. Az RMDSZ azóta is úgy tesz, mintha mi sem történt volna.

 

Szentgyörgyi László – PolgárPortál (Marosvásárhely)

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Lángok martaléka lett a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota

Romániai médiajelentések szerint szombaton késő este kigyulladt, és szinte teljesen leégett a Nagyvárad főterén álló …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.