2018 július 17., kedd

Erősödik a kormánypárt, de a kutatások sosem látott bizonytalanságot mutatnak

Share

A politika mindig az alternatívák versenyéről szól. Ideális esetben a legjobb, leginkább elfogadott opciót kínáló politikai erőt támogatja a legtöbb szavazópolgár. Ma viszont nem ezt a fajta pluralizmust láthatjuk, hanem a gyors politikai haszonért folyó, az érzelmek felkorbácsolásától remélt, minden eddiginél gátlástalanabb küzdelmet. Ilyen helyzetben felértékelődnek a kampányidőszak talán egyetlen tárgyilagos elemei, a közvélemény-kutatások. Még akkor is, ha 2014-hez képest óriási a bizonytalanság. Még akkor is, ha az eltérő mérések okát nehéz most megérteni. És csak annyit tudunk kiolvasni belőlük, hogy nő a választási kedv (ami elvileg a mindenkori ellenzéknek kedvez), ellenben erősödik a Fidesz-KDNP a véghajrában. De a kérdés mindenképpen jogosan merül fel bennünk: vajon mennyire hihetünk egyáltalán a kutatásoknak?

  • A választások előtti, utolsó összefoglaló elemzés / írta: Mezőhegyi Gyula

Az utóbbi időben több kétely is felmerült a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban. Ha a kormánypártok népszerűsége látványosan felülmúlja a többi versenytársáét, az rendszerint a 2002-es választást juttatja a Fidesz-szimpatizánsok eszébe. Ezt az aggodalmat a hódmezővásárhelyi időközi választás nem várt eredménye csak megerősítette. Hiba lenne azonban mindebből általános következtetéseket levonni. Egyrészt Hódmezővásárhelyen csupán egy intézet folytatott felmérést és nem egy reprezentatív mérés volt (Iránytű Intézet), másrészt 2002-höz képest a kutatások módszertana is sokat fejlődött.

Ki volt pontos és kik mérték felül a Fideszt 2014-ben

A legutóbbi választásokon a Fidesz 43,7 százalékos listás eredménye valamivel alacsonyabb lett, mint ahogy azt az előzetes kutatások jelezték. Gyakorlatilag minden intézet felülmérte valamennyivel a győztes pártot. A Tárki utolsó heti kutatása (51%), valamint a Századvég mérése (51%) is jelentősen túlértékelte a Fideszt. Legpontosabbnak a Nézőpont (47%) és az Ipsos (46%) kutatásai bizonyultak.

Viszont azt a prognózist, miszerint többségben vannak hazánkban a kormányváltást akarók, a választási eredmények 2014-ben megcáfolták.

A Kormányváltó Összefogás listájának nagyságát pontosan megtudták becsülni az intézetek. Sőt, ezen lista támogatottsága kapcsán voltak a legpontosabbak az előrejelzések. A Nézőpont Intézet mindkét kutatása (28 és 27%), és az Ipsos két kiadott száma (28,5 és 26) is statisztikai hibahatáron belül mérte a Kormányváltók listáját.

A Jobbik jó szereplése az utolsó kutatási eredmények alapján szintén várható volt. A választásokat megelőző hónapokban az összes kutatócég jelezte, hogy a Jobbik bővíteni tudta a táborát. Az elért 20,7 százalékos eredmény, az átlagos szórású becslések középpontjában helyezkedik el. Az előzetes várakozások a tekintetben azonban azok a jóslatok is teljesültek, hogy a Jobbik, erősödése ellenére sem tudja majd a megelőzni a Kormányváltó Összefogást.

A Lehet Más a Politikát szinte az összes kutatóintézet a bejutási küszöb határának közelébe mérte. Az eredmények itt is beigazolódtak. Egyedül a Medián mérte alul (3 és 4%) a kispárt támogatottságát, minden más kutatócég a bejutást jelezte.

Pártpreferencia a teljes felnőtt népesség körében kutatócégenként / Fotó: Nézőpont Intézet

Tehát elmondható, hogy négy évvel ezelőtt alapvetően jól vizsgáztak a közvélemény-kutatók. A becslések összességében akkor pontosabbak voltak, mint 2010-ben.

Nagy a bizonytalanság, sok múlik a részvételi arányon.

Jelenleg azonban jelentős differencia van a mért adatok tekintetében. Ennek egyik oka az lehet, hogy több a “piaci szereplő”, mint korábban. A teljes felnőtt lakosságot vizsgálva ugyanabban az időszakban extrém különbség mutatkozik például a Nézőpont és az Iránytű Intézet eredményei között.

A Nézőpont és az Iránytű Intézet márciusi kutatási eredményei / Fotó: Nézőpont Intézet

Az okokat vizsgálva érdemes megemlíteni, hogy csökkent a Jobbik és a baloldali pártok közti ideológiai ellentét, ami amellett, hogy a centrális erőtér alapja volt, a szavazóknak is biztos tájékozódási pontot jelentett. A bizonytalanságot tovább fokozza, hogy szinte egyik ellenzéki párt sem beszél következetesen és nyíltan a szövetségesi politikájáról. Ez pedig a 106 egyén körzet kapcsán nem csak hogy elbizonytalanítja a szavazókat, de szinte megjósolhatatlanná teszi a végeredményt. Természetesen vannak visszalépések, amikből lehet következtetni, de azok többségét időben túl közel tették meg a választáshoz ahhoz, hogy komoly hatásuk legyen. Ami biztos, hogy a bizonytalanok aránya folyamatosan csökken, tehát várható részvételi arány a magas lesz. (A szakma részéről konszenzus van abban, hogy várhatóan 67-68%-os részvételi arány lesz. 2014-ben 61,84% volt a részvételi arány.)

A Medián legfrissebb mérése meglepő eredményeket hozott

A Medián, a HVG számára készített legújabb kutatásából kiderült, hogy

dacára a kampány nagy részét uraló botrányoknak és a hódmezővásárhelyi választásnak, nemhogy gyengült volna, de még erősödött is Fidesz. Két héttel a választás előtt a kormánypártok a szavazókorú népesség 41 százalékát, a választani tudó szavazók 53 százalékát tudhatják maguk mögött.

Az erősödés okai közt két fontos szempont feltételezhető. Az általános vélekedéssel szemben a kutatásból kiderült, hogy a Fidesznek is voltak még tartalékai a bizonytalan szavazók között. Sokan beleestek abba a hibába, hogy azt gondolták, a bizonytalanok egy homogén csoport, ami egységesen kormányváltást akar. Nos, kiderült, hogy ez nem igaz.

A bizonytalanokból aktivizálódott szavazók elsősorban a Fideszt erősítették meg.

A másik fontos szempont, ami az erősödés hátterében állhat, hogy ahogy közeledünk a választások időpontjához, a kormányzóképesség kérdése egyre fontosabbá válik. Tehát

a véghajrában az a párt élvezheti leginkább a szavazók bizalmát, amelyikről a választópolgárok leginkább feltételezik, hogy képes a stabil kormányzásra.

Ez egy biztonságérzetből fakadó elemi igény, amire fokozottan érdemes figyelnie a politikai szereplőknek. A már korábban említett bizonytalansági faktor, úgy látszik sok párt esetében a versenyképesség rovására ment.

A Medián mérése szerint a Jobbik bejutása a Parlamentbe biztosnak tűnik, viszont a támogatottsága január óta csökkenő tendenciát mutat, és az eredménye akár el is maradhat a 2014-estől. Az MSZP–Párbeszéd szövetség bejutása is biztosnak tűnik. Ugyanakkor a közös lista miatt a 10 százalékos küszöb elérése, az egyéni körzetek körüli káosz miatt még izgalmas lehet. A kampányban érdemben nem tudta erősíteni a pozícióját a DK, bár a bejutását így is valószínűsítik. Az LMP azon túlmenően, hogy tudott még erősödni a korábban mért adatokhoz képest (7%) a mérés szerint feltételezhető, hogy a „rejtőzködők” köréből is számíthat még szavazatokra.

A választások közeledtével tendenciaszerűen nő a szavazási hajlandóság. A Medián szerint jelenleg 6%-os növekedéssel, a válaszadók 66%-a biztosan elmegy szavazni április 8-án. Ennél magasabb részvételi hajlandóság csak 2002-ben volt utoljára (70%). A Medián mérése szerint a mozgósítás különösen a falvakban volt hatásos. A községekben élők körében március eleje óta 54-ről 68%-ra nőtt a biztos szavazók aránya, és ebből a növekményből az ellenzék várakozásával ellentétben a Fidesz profitált a legjobban. A Medián adatai szerint a falun élő szavazók körében 39-ről 48%-ra nőtt a Fidesz-szavazók aránya.

2010 ősze óta most először kerültek többségbe azok, akik szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok (50%), és mindössze három hét alatt 48-ról 55%-ra nőtt azok aránya, akik jónak értékelik a kormány teljesítményét. Ráadásul Orbán Viktor személyes népszerűsége is pontosan ugyanilyen arányban javult. Tehát a politikai klíma a választások előtt néhány nappal láthatóan a Fidesznek kedvez.

Ugyanakkor 2002 mellett érdemes most már 2014-et is figyelembe venni. Mindig van esély a túlmérésre és mint minden választás esetében a végeredményt, a mostaniét is, a valós részvételi arányok fogják majd eldönteni.

Módszertan

A felmérést 2018. március 23-a és 27-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Az evangéliumi értékek és a nyugati társadalom – George Weigel előadása

Kulturális gyökereink újraépítése a legfontosabb feladatunk – mondta George Weigel, Amerika egyik vezető értelmiségije, az …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.