2018 szeptember 25., kedd

Fázó kislány – Szőnyi István festményéhez

Share

A vers a “Színek és szavak találkozása Zebegényben” c. irodalmi tárlatvezetésen hangzott el (az eseményről szóló tudósítás ide kattintva olvasható el).

Egy kislány fázik,
arcán még fehér a vászon,
hisz arca csak ígéret,
még nem vésett rá sorsot az idő,
csak a hideget tükrözi szeme.

 

Mezítláb áll résnyire nyitott ajtó előtt,
van otthona, s kendő mely cingár testét fedi,
a nap süt, s mégis fázik,
nem tudjuk miért,
fázásának nincs meséje már.

 

Csak egy pillanat,
mely örökbe fagy,
festékszemcsékből jégvirág.

 

Korábban:

Kerti pad (videóval)

Esti vonat

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Lélek Sándorné: Adjon az Isten áldott vasárnapot mindenkinek!

“Embertelen lelkivilág volt, amibe minket belekényszeríttettek, amikor magunk se tudtuk, hogy most már emberek vagyunk, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.