2018 május 23., szerda
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j3), Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester (j2), Szilvássy Zoltán rektor (b), Bodnár István Ádám, a DEHÖK elnöke (b2) és Kósa Lajos, a térség országgyűlési képviselője (b3) leleplezi Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szobrát a Debreceni Egyetem épülete előtt 2018. május 15-én. A szobor Juha Richárd szobrászművész alkotása. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Felavatták Klebelsberg Kuno szobrát Debrecenben

Share

Felavatták Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter egészalakos állószobrát, Juha Richárd szobrászművész alkotását kedden a Debreceni Egyetem (DE) központi épülete előtti téren.

Balog Zoltán, az ügyvezető kormány emberi erőforrások minisztere avató beszédében azt mondta, Klebelsberg Kunó öröksége „a nemzet szolgálatát hivatásul választó ember számára mérték, példa és biztatás”. Klebelsberg Kunó számára a kultúra tétje a nemzet élete, a nemzet megmaradása és gyarapodása volt. Ez az az irány, amelyet követnünk kell – tette hozzá. Balog Zoltán hosszan méltatta Klebelsberg Kunónak az emberi minőség, az emberi tudás iránti elkötelezettségét mondván, ez az az irány amelyhez visszatértek, és amelynek lényege: a kultúra elsőbbsége a kormányzati munkában.

Virágzik a kultúra Magyarországon

Az Európai Unión belül az egyik legmagasabb a kulturális kiadások részaránya Magyarországon – tette hozzá, kiemelve, hogy 2010 és 2017 között 2,5 szeresére emelkedtek a kulturális célú működési kiadások, 56 százalékkal bővült a színházak látogatottsága, amely 2016-ra elérte a 7,1 milliót.  A múzeumok látogatottsága meghaladta a tízmilliót, a hangversenyek látogatottság megduplázódott, az ismeretterjesztő rendezvények látogatottsága pedig 50 százalékkal bővült – sorolta.

Balog Zoltán szerint a kultúrához sorolható az is, hogy míg 2002 és 2010 között a házasságkötések száma Magyarországon 23 százalékkal csökkent, addig 2010 és 2016 között 46 százalékkal nőtt. Ilyen fordulatra Európában sehol nincs példa – jegyezte meg. Az emberi erőforrások minisztere végezetül arról beszélt, hogy a 4. ipari forradalom küszöbén is szükség van – ahogy Klebelsberg mondta – vezérelvekre, amelyek előre vihetik az országot.

„Lehet-e ez más, mint a keresztény értékek és a nemzeti eszme újrafelfedezése, és érett segítséggé formálása?” – tette fel a kérdést.

Kósa: Erősek és pallérozottak legyünk

Kósa Lajos, a leköszönő kormány tárca nélküli minisztere örömét fejezte ki, hogy a volt kultuszminiszter szobra annak a gróf Tisza István egykori miniszterelnöknek a szobra mellett áll, amelyet 1927-ben – még egy másik helyszínen – Klebelsberg Kunó avatott fel. Felidézte, hogy gróf Tisza István szobrát 1946-ban az akkori egyetemi ifjúság döntötte le, azzal pedig, hogy az egyetemi ifjúság állíttatta vissza, régi adósságot törlesztettek. A miniszter üdvözölte, hogy a szimmetrikus tér másik oldalára Tisza István kultuszminiszterének a szobra került, ők ketten ugyanis nagyon sokat tettek a debreceni egyetemért, és azért, hogy a magyarságnak Trianon után is fontos szerepe legyen a Kárpát-medencében.

„Ma sem más a feladatunk, mint hogy erősek, pallérozottak, nagyok legyünk, és tudjunk együttműködni a szomszéd népekkel” – hangoztatta Kósa Lajos.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere szerint Klebelsberg Kunó meglátta Debrecenben, hogy a Trianon utáni Magyarországon betöltheti a szellemi kapocs szerepét, ami „lehetőséget adhat a határon túli területek visszaintegrálásában”. Az egykori kultuszminiszter álma mára valósággá vált: 2018-ra az ország „másik fővárosa” a tudomány, az oktatás, a kultúra, a gazdaság terén képes a régió határon túli területeire is kiterjeszteni a hatását.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora azt mondta: mostantól két életét, munkáját, vagyonát, tehetségét a közösségért bármikor feláldozni képes arisztokrata áll őrt az egyetem központi épülete előtt. Bognár István Ádám, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke beszédében a néhai kultuszminiszter egyik főművének nevezte a debreceni egyetem központi épületét.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Pünkösdi szokások és hagyományok

Pünkösdi szokások és hagyományok

A Pünkösd a tavasz egyik legnagyobb ünnepe, ami nemcsak a néphagyományokban, de a vallási életben …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.