2018 szeptember 24., hétfő
A felújított szabadkai zsinagóga és egy menóra az avatás napján, 2018. március 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Felavatták a magyar kormány segítségével felújított szabadkai zsinagógát

Share

A magyar kormány támogatásával újult meg a szabadkai zsinagóga. Az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: erkölcsi kötelességünk kiállni egy olyan Magyarország és Európa mellett, ahol a zsidók és a keresztények félelem nélkül élhetnek és gyakorolhatják vallásukat.

„Közép-Európa a világ olyan különleges szeglete, ahol teljesen természetes dolog, hogy egy zsinagógát magyar népművészeti motívumok díszítenek, és épp oly természetes, mint hogy a magyar nemzet himnusza műfaját tekintve jeremiád. Ennek a kulturális sokszínűségnek semmi köze a felszínes multikulturalizmushoz. Hosszú évszázadok csiszolták össze az együtt élő népeket” – mondta Orbán Viktor az átadási ünnepségen.

Kiemelte: 2018. március 26. jó eséllyel vonul majd be azon jeles napok közé, amikor Közép-Európa a legszebb arcát mutatja a világnak.

Szerbia elnöke és Magyarország miniszterelnöke a zsidó vallási vezetőkkel együtt eljött Szabadkára, hogy átadja Európa második legnagyobb felújított zsinagógáját, közös kulturális örökségünket, az egyedi stílusú, zsidó szakrális épületet, Szabadka ékkövét, a szecessziós építészet kiemelkedő alkotását – mondta a miniszterelnök.

Sikerült visszaadni régi fényét az épületnek; összeköt minket a zsidó kultúra és zsidó nép iránti tisztelet, amely saját számarányát meghaladva járult hozzá Magyarország, Szerbia és Európa gazdasági, tudományos és kulturális eredményeihez – fogalmazott.

Hangsúlyozta: erős és szilárd alapot vetettek a zsinagógával, amellyel a teljes funkcióvesztést is átvészelte. A kommunizmus idején a város sok nemzetiségű és felekezetű polgársága egy emberként állt ki megóvásáért – fűzte hozzá.

A kormányfő a zsinagóga avatási ünnepségén beszédében kiemelte: ma olyan időket élünk, amikor „a múlt kaput nyit a közös jövőre”, és ennek a jövőnek azt kell jelentenie, hogy a magyarok, a szerbek és a zsidók békében és biztonságban élhetnek együtt. Ez a jövő már elkezdődött, a magyarok és a szerbek közösen írják – fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a zsinagóga átadása üzenet, hogy ilyen az a világ, az az Európa, amelyben élni akarunk, amelyet képviselünk, és amelyet meg is tudunk védeni.

A miniszterelnök kifejtette: ma békében és biztonságban együtt ünnepeljük az épület újjászületését, mert abban az Európában élünk, ahol minden ember szabadon gyakorolhatja vallását. Ha viszont hagyjuk, hogy „Európa kulturális altalaját kicseréljék”, akkor a jövőt mások írják majd helyettünk – mondta.

Úgy vélte, sok helyen nem is kerülhetne sor a maihoz hasonló eseményre, mert a zsidók és a keresztények sok helyen ma is üldöztetést szenvednek, és Nyugat-Európában van, ahol nem felújítják, hanem lebontják a zsinagógákat és templomokat. De mi büszkék vagyunk vallási örökségünkre, ezért a magyar kormány úgy döntött 2014-ben, a holokauszt emlékévében, hogy zsinagóga-helyreállítási programot indít, és 10 milliárd forintból sok épületet felújítottak – mondta.

Orbán Viktor megjegyezte: Közép-Európa és Magyarország biztonságos és élhető jövője a cél, ebben az Európában tudjuk elképzelni a jövőnket, és ennek a jövőnek része Szerbia is, amelynek sürgetjük az európai uniós tagságát.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Aleksandar Vucic szerb elnök kezet fog a felújított szabadkai zsinagóga avatása után tartott sajtótájékoztatón 2018. március 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor emlékeztetett: a zsinagóga átvészelte a 20. század legviharosabb évtizedeit, és amikor a kommunizmus idején a megmaradása volt a tét, a város egy emberként állt ki a megóvása mellett. A zsinagóga felújítása jól példázza, hogy a szerbek, a zsidók és a magyarok mi mindenre képesek, ha egy nemes cél érdekében összefognak – mutatott rá.

Az EU-nak szüksége van Szerbiára

Egész Európa számára példaértékű lehet az a kisebbségvédelmi modell, amelyet Szerbia megvalósított – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán.

A kormányfő Aleksandar Vucic szerb elnökkel megbeszélésüket követően közös sajtónyilatkozatot tettek.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Szerbiának sikerült összehangolnia a saját nemzeti büszkeségét, a területi integritása melletti elkötelezettséget a kisebbségeknek biztosított autonómiával, miközben biztosította és bátorította is intézményeik működését.

A miniszterelnök kiemelte: Magyarország álláspontja szerint az Európai Uniónak olyan eddig kihasználatlan potenciálként kell tekintenie Szerbiára, amely újabb energiákkal gyarapíthatja az EU összerejét.

Vucic: Nincsenek nyitott kérdések Szerbia és Magyarország között

Magyarország és Szerbia között soha nem volt még ilyen jó a politikai és a gazdasági kapcsolat, nincsenek már nyitott kérdések, és ez a kapcsolat példaként szolgálhat más országok számára – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök.

“Külön szeretnénk köszönetet mondani Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, akinek a támogatása nélkül ez a zsinagóga nem lehetne ma ilyen. Köszönöm, hogy nem sajnálta a pénzt nemcsak Szerbia, hanem az egész térség legszebb épületének felújítására” – fogalmazott a szerb elnök, aki szerint a zsinagóga Szerbia jelképévé válhat, és a tolerancia, a békés egymás mellett élés és az együttműködés szimbóluma lehet.

“Ez a kulturális örökség összeköt bennünket, és biztos vagyok abban, hogy a jövőben közös munkával felújíthatjuk mindazt, amit a múltban tönkretettünk, és újraépíthetjük azokat a hidakat, amelyeket korábban leromboltunk” – fogalmazott Aleksandar Vucic. Úgy folytatta: a zsinagóga jó példája annak a jó együttműködésnek, amely az utóbbi néhány évben alakult ki a két ország és a két nép között.

Megemlítette, hogy gyakran jöttek hozzá panaszkodni, hogy Orbán Viktor segíteni akar Szerbiának, de csak a magyaroknak. “Erre mindig azt mondtam, hogy ha a vajdasági magyaroknak segít, azzal az egész országnak, egész Szerbiának segít. Kértem, hogy segítsen a jövőben is, amennyit csak tud” – részletezte.

Hozzátette, a Szerbia és Magyarország közötti jó kapcsolat nem valósulhatott volna meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes erőfeszítése nélkül. A szerb politika is erre törekedett, és az együttműködésnek köszönhetően a Szerbiában élő magyarok jól érzik magukat az országban.

Ismét teljes fényében ragyog az épület

A szabadkai zsinagóga 1902-ben készült el Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek tervei alapján. Ez a világ egyetlen szecessziós stílusban épült zsinagógája. A kupolái meg a homlokzata Zsolnay kerámiával és pirogránittal díszített. A 776 négyzetméteres imaházat mindössze egy év alatt építették fel.

Most ismét teljes fényében ragyog az épület, ugyanis kívül-belül felújították.

Eddig a szabadkait a világ hét legveszélyeztetettebb zsinagógája közé sorolták. Megépülésekor még 3400 zsidó élt Szabadkán. A második világháború után nagyon megcsappant a hívek száma, s mivel nem tudták fenntartani a hatalmas épületet, 1979-ben odaajándékozták a városnak. Ma a zsidó hitközségnek 250 tagja van. A zsinagóga állaga évtizedekig csak romlott. Külső felújítását részletekben végezték, belterét pedig a magyar kormány támogatásának köszönhetően tudták most helyreállítani. 2014-ben a magyar kormány félmilliárd forintot különített el a beltér felújítására, majd újabb összeg érkezett Szabadkára.

„Az 500 millióhoz még 230 milliót ígért a magyar kormány, amiből teljes mértékben be tudjuk fejezni a zsinagóga belső rekonstrukcióját, a külső udvar, tehát a kerítés és a tér rendezését is” – mondta el Szűcs Balázs, a Magyar Nemzeti Tanács jogásza.

A zsinagóga belterének felújítása az elmúlt másfél évben magyarországi és szerbiai műemlékvédelmi szakemberek felügyelete mellett zajlott. Az 5500 négyzetméter felületű falon nem restaurálták a díszítőelemeket, hanem a levett minták alapján újrafestették azokat.

A szabadkai zsinagóga Európa második legnagyobb zsidó imaháza. A földszinten 850 férőhely van a férfiak számára, a karzaton pedig további 550 a nők részére.

A zsinagóga életében mostantól új korszak kezdődik. A szakrális funkciója megmarad, de emellett koncertek és kiállítások helyszíne is lesz. A magyar kormány támogatásának kezelője, a Magyar Nemzeti Tanács, a város önkormányzata és a zsidó hitközség dönt majd az épületben megrendezésre kerülő tartalmakról. A magyar kormány támogatásának ez volt a feltétele. A három fél közötti megállapodás 99 évre szól.

MTI / Hirado.hu / Polgárportál

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Román EP-képviselő: Hargita és Kovászna megye már nem román terület, csak papíron az

Megnyitotta sepsiszentgyörgyi irodáját Catalin Ivan, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben megválasztott, de a pártból …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.